Agresszorrá váltunk?

Magyarország és a többi, Amerika háborúját támogató uniós tagjelölt felvételét teszi kockára az az 1997-es EU-csúcson hozott határozat, amely kimondta: az uniós felvétel előfeltétele, hogy a belépni kívánó országok mindenkori kormányzatainak ügyelniük kell a népek jogaira, s törekedniük kell a konfliktusok békés rendezésére – mutatott rá egy augsburgi jogász, Christoph Vedder a Süddeutsche Zeitungban.
A jogász emlékeztetett arra, hogy a határozat be nem tartása akár a felvétel elutasítását is okozhatja. A jogász a tagjelöltek közül kiemelte Lengyelországot, amely eddigi szerepvállalása miatt Vedder szerint „most nem csatlakozhat az Európai Unióhoz”.
Nagy Boldizsár nemzetközi jogász szerint ha a nemzetközi jog alapján agresszió, amit az Egyesült Államok csinál Irakkal, akkor Magyarország azzal, hogy átengedte légterét az amerikai csapatoknak, az ENSZ 1974 decemberében hozott közgyűlési határozata értelmében maga is agresszorrá vált, az agresszióban való részvétel pedig hadviselés. A nemzetközi jogász elmondta: Magyarország akkor nem lenne hadviselő, ha kinyilvánította volna semlegességét, azonban semmi nem utal arra az utóbbi hetek történései közül, hogy semleges akart volna maradni. Nagy Boldizsár szerint az Irak elleni támadás a nemzetközi jogrend és az ENSZ alapokmánya által megfogalmazott rend elleni támadás is. Ugyanakkor figyelemre méltó – tette hozzá a nemzetközi jogász –, hogy a háború mellett érvelő országok megpróbálják elhitetni, a világszervezet határozatai kellő jogalapot nyújtanak a támadáshoz, ezzel jelzik, nem kívánják a fennálló rendet megkérdőjelezni.
– Nemzetközi jogászokkal nem kívánok vitatkozni, de álláspontom szerint nem váltunk hadviselő féllé a légterünk átengedésével, és az EU-tagságunkat sem fenyegeti veszély – nyilatkozta Keleti György, a parlament honvédelmi bizottságának szocialista elnöke, aki közölte: nem hív össze rendkívüli ülést Irak ügyében, de a szakbizottság feltehetőleg zárt ülésen hallgatja majd meg a katonai titkosszolgálatok képviselőit.