Aláírásgyűjtéssel tiltakoznak a pálinkafőzők

Aláírásgyűjtést kezdeményeztek a pálinkafőzők az ellen a rendelettervezet ellen, amely az uniós csatlakozás után a jelenlegi töredékére kívánja csökkenteni az egy ember által kifőzethető szesz mennyiségét. Az akciót a Gyümölcspálinka-főzők Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete indította a napokban, amikor kiderült, 2004. május elseje után a jelenlegi száz liter ötvenfokos helyett csak ötvenliternyi – közelebbről meg nem határozott alkoholtartalmú – pálinkát főzethetnek ki a kiskerttulajdonosok. További korlátozás, hogy a főzethető mennyiség a csatlakozás után nem személyenként, hanem háztartásonként értendő.
– A mi piacunkat is jelentősen korlátozza a tervezett intézkedés, de a legnagyobb kárt mégsem nekünk okozza, hanem annak a több mint hatszázezer kiskerttulajdonosnak, aki velünk főzet – mondta a rendelettervezet kapcsán Pintér Péter, a Gyümölcspálinka-főzők Hajdú-Bihar Megyei Egyesületének elnöke, az aláírásgyűjtés kezdeményezője. – A gyümölcsösökben ugyanis nemcsak piacon értékesíthető alma, körte és szilva terem, hanem van hulló gyümölcs is, amit kizárólag cefreként lehet hasznosítani. Ha 2004-ben valóban hatályba lép a tervezett drasztikus mennyiségi korlátozás, attól kell tartani, hogy jelentős mennyiségű gyümölcs kárba vész, mert a tulajdonosnak nem lesz joga, hogy pálinkát főzessen belőle.
A szeszfőzdék tevékenységét érintő első jelentős szigorítást a jövedéki törvény életbelépése jelentette 1997-ben. Ettől kezdve a bérfőzdékben előállított pálinkát csak palackozva lehet értékesíteni, szemben a korábbiakkal, amikor az ÁNTSZ vizsgálata után kocsmákban is ki lehetett mérni. – 1994 és 1998 között több kísérlet is volt arra, hogy az uniós csatlakozásra hivatkozva korlátozzák a bérfőzetést – emlékezik vissza Pintér Péter. – Csökkenteni akarták a főzethető mennyiséget, a főzetőknek pedig elő akarták írni, hogy hivatalosan igazolják, rendelkeznek kerttel, gyümölccsel. Most is abban reménykedünk, hogy sikerül elérni, maradjon érvényben a jelenlegi rendelkezés: minden nagykorú magyar állampolgár évente száz liter ötvenfokos pálinkát minden korlátozás nélkül kifőzethessen.
Úgy tűnik, nem mindenki osztja Pintér Péter reményeit. Győri László, a Szeszipari Terméktanács elnöke legalábbis úgy látja, nem sok mindent lehet tenni az Európai Unió mennyiségi korlátozásaival szemben, s azt is tudomásul kell venni, hogy kizárólag a település jegyzője által igazoltan kerttel és gyümölccsel rendelkező háztartások főzethetnek majd pálinkát. – A rendelet szerint Csehország, Szlovákia és Magyarország 2015-ig megőrizheti a bérfőzést, ám az előállítható mennyiséget korlátozni kell – nyilatkozta lapunknak Győri László. – Csehországban háztartásonként harminc liter, Szlovákiában és Magyarországon pedig háztartásonként ötven liter gyümölcsszesz kedvezményes adókulcs melletti kifőzetésére lesz majd lehetőség. Emelkedik a bérfőzési szeszadó is: a jelenlegi 770 forintról 823 forintra hektoliterfokonként. A terméktanács elnöke szerint a korlátozás jogos, mert vélelmezhető, hogy a bérfőzdékben előállított pálinka egy részét minden tiltás ellenére eladják a főzetők, ezt a tevékenységet pedig nem feltétlenül kell kedvezményes adókulccsal támogatni.
Font Sándor, a Gyümölcspálinka-főzők Országos Egyesületének elnöke nem ért egyet Győri Lászlóval. Szerinte a tervezett szabályozók a szükségesnél drasztikusabb intézkedések, ráadásul az EU-rendelet szövege olyan mértékegységet alkalmaz, amely nem is létezik, így a normatíva jelen formájában értelmetlen és végrehajthatatlan. – Az angol nyelvű szövegben ötven liter gyümölcsszeszről beszélnek háztartásonként – mondja. – Ez csak tévedés lehet, hiszen ilyen mértékegység a szesziparban nincs: az egész világon egyöntetűen a hektoliterfok használatos mértékegységként, vagyis a mérvadó az, hogy az adott főzetnek mekkora az alkoholtartalma. Az ötven liter gyümölcsszesz megfogalmazás viszont erről semmit nem mond, hiszen a gyümölcsszesz 18 és 96 fok között bármilyen alkoholtartalommal előállítható.
Font Sándor megközelítése helytálló lehet – információink szerint a cseheknek és szlovákoknak is feltűnt a szakmai baki. Sőt nem hivatalos formában már a Pénzügyminisztérium is elismerte, hogy valami hibádzik a mértékegységgel, mert a másik két érintett országgal közösen kezdeményezni akarják a szöveg pontosítását.