Légtérsértés és tiltakozás a bizalom jegyében

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter múlt hét szombaton kénytelen volt beismerni, hogy a Magyar Nemzet igazat állított, amikor Magyarország szuverenitásának megsértésével vádolta az Egyesült Államok hadseregét. A védelmi tárca vezetője szerint ennek ellenére megmarad a bizalom az Egyesült Államokkal szemben, hiszen a hat helikopter engedély nélküli átrepülése a légterünkön egyszerű adminisztrációs hiba miatt történt. Juhász Ferenctől megtudtuk azt is, hogy az amerikaiaktól egyelőre nem érkezett felkérés további szerepvállalásra, de a terrorveszély európai növekedése miatt újabb biztonsági intézkedéseket hajtanak végre az ország kiemelt intézményeinél.

2003. 03. 06. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szuverenitásunk megsértése miatt a kormány állítólag éles hangú tiltakozó jegyzéket nyújtott át az USA nagykövetségének. Ezek szerint megrendült a jó viszony az egyik legfontosabb szövetségesünkkel?
– Nagy gondnak tartom, hogy az amerikai gépek nem aszerint a felhatalmazás, célrendszer szerint közlekedtek, mint ahogy azt előzetesen a kormánytól megkérte az Egyesült Államok, de ha a jövőben az új parlamenti felhatalmazás alapján az amerikaiak megjelölik, hogy milyen útiránnyal, milyen céllal haladnak át az országon, akkor a későbbiekben is arra fogunk törekedni, hogy az együttműködés korrekt legyen. Nagyon fontos egy ilyen szituációban, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalásokat, a nemzetközi együttműködést jóhiszeműen kezeljük, és mindaddig, amíg ennek durva megsértéséről nem értesülünk, a nemzetközi jog értelmében, a bizalom elvét erősítve hozzuk meg a döntéseinket.
– Az ország szuverenitásának megsértése nem számít a nemzetközi együttműködés durva megsértésének?
– Álláspontunk szerint egy tévedés áldozatai vagyunk, és ezzel nem csorbulhat a jóhiszeműség és a bizalom. Amikor az amerikaiak igényelték az átrepülést, vélhetően még nem tudták, hogy Törökország védelme is szóba kerülhet, ezért egy olyan adminisztratív hiba történt, amit a későbbiekben mindenféleképpen el lehet kerülni.
– Hogyan kerülhetők el a hasonló esetek? Hogyan vizsgálható, hogy máskor is megsértették-e a szuverenitásunkat?
– Erről egyelőre csak annyit tudok mondani, hogy ez az eset egy figyelmeztető jel, hogy nagyobb gondot kell fordítanunk az ellenőrzésre és az információcserére, és ezt meg is fogjuk tenni. Nagyon szeretném, ha a honvédelmi bizottság, vagy annak elemzési albizottsága is alaposan megvizsgálná az ügyet, mert így kiderülhet, hogy a kormány nem követett el hibát.
– Ön nemrég azt nyilatkozta, hogy Taszáron szálltak volna le az amerikai gépek, de a köd miatt Ferihegyen landoltak. Ugyanakkor Bruce Sweeney amerikai katonai attasé bemutatott számunkra egy útvonaltervet, amelyben eredetileg is ferihegyi tankolás szerepelt. Ez azt jelenti, hogy itt is adminisztrációs hiba történt?
– Hogy Sweeney úr mit mutatott, azt én nem tudom. Azt viszont igen, hogy a rendelkezésre álló adatok és információk szerint az eredeti leszállóhely Taszár lett volna. Az amerikaiak bocsánatkérő jegyzékében is szerepel az a mondat, hogy vészhelyzet miatt szálltak le a gépek Ferihegyen. Emlékezetem szerint a kiadott útvonalengedélyek is erről szóltak.
– Taszárral kapcsolatban többször kijelentette, hogy a bázison folyó kiképzés nem jelent fokozott terrorveszélyt az országra nézve. Ugyanakkor Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár a napokban közölte: a terrorveszély erősödése miatt Magyarországon is intézkedések lesznek.
– Minden olyan szituációban, amikor a nemzetközi helyzet élesedik, vagy olyan típusú konfliktus van a világban, amelynek tovagyűrűző hatása lehet – mint például a terrorizmus elleni küzdelem –, akkor a
NATO-tagállamok megteszik a szükséges, összehangolt lépéseket. Ilyenkor nem történik semmi más, mint néhány olyan szabály bevezetése, amit a hétköznapi emberek nem éreznek. A biztonságuk érdekében a rendvédelmi szervek, a fegyveres erők és mindenki más fokozottan figyel egyes helyzetekre, illetve bizonyos objektumokat fokozottabban védenek. Ezek az intézkedések nincsenek összefüggésben semmi mással, így Taszárral sem.
– A magasabb készültségnek köszönhető, hogy négy üteg Patriot rakétát telepítettek Paks környékére?
– Ez nem állja meg a helyét, nekünk nincs ilyen rakétánk, az amerikaiaktól sem kaptunk hasonlókat. A készültségi fok növelésére viszont valóban szükség van az intézményeink, például az erőmű körzetében. Nem vagyunk háborús veszélyben, semmilyen típusú, tovaterjedő konfliktus bennünket nem fenyeget, de mindent elkerülünk annak érdekében, hogy a háborús pszichózist csökkentsük, a nyugodt, alkotó munka feltételeit biztosítsuk. Ennek része az, hogy bizonyos helyeken bizonyos óvintézkedéseket vezetünk be, és a közérdeket szolgáló objektumokat erősebben fogjuk védeni.
– Sajtóhírek szerint az Egyesült Államok úgy büntetné Németországot, hogy keletre telepíti az ott lévő bázisait. Magyarország kapott felkérést az amerikaiaktól újabb katonai tábor engedélyezésére?
– Ilyen típusú megkeresés, puhatolózás nem történt az elmúlt időszakban. Stratégiailag értem, hogy az Egyesült Államok próbál Európa számos pontján helyet foglalni, ha erre fogadókészséget talál. Ugyanakkor a Magyar Köztársaság már nem tartozik ebbe a körbe, hiszen bennünket nemsokára NATO-tagállamok vesznek majd körül.
– A sajtóban az is szóba került, hogy az amerikaiak egy németországi katonai kórházat telepítenének Magyarországra.
– Magánemberként azt kell mondanom, hogy egy katonai kórházat bármikor befogadnék, hiszen békeidőben ez az egészségügyi ellátásunkat is szolgálná. Az Egyesült Államok katonai kórházának telepítése miatt azonban szintén nem érkezett felkérés, és ilyen igényt mi sem fogalmaztunk meg. Azt gondolom, hogy katonai-politikai indokok sem támasztanak alá egy ilyen feltételezést, mert nagy valószínűséggel az Egyesült Államoknak sok más, fontosabb területe van, mint Magyarország.
– Szakértők szerint az ENSZ mindenféleképpen egy békefenntartó egységet hozna létre a háború utáni Irakban. Magyarország békefenntartó missziót sem vállal a későbbiekben a térségben?
– A szakértők megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy jósoljanak. Mi ebben a pillanatban a mával és a holnappal foglalkozunk, és azt reméljük, hogy a háború elkerülhető, mert Szaddám Huszein elszámol a tömegpusztító, biológiai és vegyi fegyvereivel. Ha ez megtörténik, nem lesz szükség semmiféle misszióra. Háború esetén viszont el kell gondolkodnunk, hogy vállalunk-e szerepet az azt követő békefenntartásban.
– A békefenntartásban már bőven van tapasztalatunk. Legutóbb például az afganisztáni egészségügyi kontingens tagjait búcsúztatta, akiket egyenesen hősöknek nevezett.
– Rendkívül büszke vagyok rájuk és azt remélem, hogy nemcsak én, hanem az egész ország, hiszen ők képviselik hazánkat egy olyan nemzetközi akcióban, amely a békét szolgálja, és ezáltal Magyarország biztonságát is. Akik itt szerepet vállalnak, akik felkészülnek erre a feladatra, mindenféleképpen hősöknek tekinthetők.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.