Csemiczky Miklós, a zenei közélet egyik meghatározó alakja 71 éves volt. Munkássága nem csupán a hangjegyek birodalmában hagyott mély nyomot, hanem a hazai zenészgenerációk oktatásában is.
Csemiczky Miklós 1954-ben született Budapesten, zenei tanulmányait a klasszikus magyar zenei képzés szellemében végezte: a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Kocsár Miklós, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Sugár Rezső és Petrovics Emil növendéke volt. Ez a mester-diák viszony, mely a zenei tradíció folytonosságát jelenti, meghatározóvá vált későbbi alkotói attitűdjében.
Különösen jelentős állomás volt pályáján az ún. Négyek zeneszerzői csoportjához való tartozása, melyet Vajda Jánossal, Selmeczi Györggyel és Orbán Györggyel hozott létre. Ez a műhely a magyar és európai zenei örökségből táplálkozott, és a modernitás kihívásaira a tonális zene eszköztárát is megtartó, gazdag és kommunikatív nyelvezettel válaszolt, távol tartva magát a szélsőséges avantgárd kísérletektől. Ezzel a hitvallással a magyar zeneszerzés folytonosságát képviselték.
Csemiczky Miklós művészetében különösen kiemelt helyet foglaltak el a vokális kompozíciók. Kórusművei a hazai és a nemzetközi kórusélet repertoárjának állandó darabjaivá váltak. Műveiben az egyházi és liturgikus szövegek, valamint a magyar költészet iránti elkötelezettség tükröződött.
Kóruszenére írt alkotásai – gondoljunk csak a Corkban megrendelt Két motettájára vagy a magyar lírát megszólaltató darabjaira – a Kodály Zoltán nevével fémjelzett magas színvonalú magyar kóruskultúra továbbélését és megújulását jelzik. Nem véletlen, hogy a Debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny Művészeti Tanácsának több ízben is tagja volt, és rendszeresen zsűrizett nemzetközi versenyeken (Arezzo, Tolosa, Gorizia), elismerve ezzel is nemzetközi tekintélyét.
A zeneszerzői hivatás mellett évtizedeken át tartó, rendkívül fontos pedagógusi tevékenységet is végzett. 1983-tól tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, a Zeneakadémián, majd a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében. Munkájával nem csupán a zeneelméleti tudást, hanem a zene iránti alázatot és a nemzeti hagyományok tiszteletét is átadta tanítványainak.
