Még 1997-ben kötött megállapodást a különleges ujjlenyomat-felismerő berendezéseket gyártó, időközben felszámolt Dermo-Trade Rt. részvényeinek adásvételére a társaság egyik tulajdonosa, Tálosi János és a Buda-Cash Rt. (Tálosi ellen akkoriban olajügyek és több milliárd forintos jövedéki visszaélések gyanúja miatt nyomozott a rendőrség, ám bűnössége nem igazolódott be.) A Buda-Cash Rt. – amint a bírósági tárgyalásokon a tanúvallomásokból már kiderült – bizományosként kötött megállapodást Tálosival. A részvények megvételére az MSZP közeli vállalkozó, a Magyar Fejlesztési Banknak korábban értéktelen vécécsészéket és munkásmozgalmi rézkarcokat több száz millió forintért eladó Vindics József mint a Pretium Holding Rt. tulajdonos-igazgatója adott megbízást a brókercégnek.
– Különös, hogy a vételár jórészt megegyezett azzal a tartozással, amelyet akkoriban Vindics úr barátai és egyes közhivatalok követeltek rajtam, illetve a Dermo-Trade Rt.-n – nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Tálosi János. A vállalkozó szerint egyértelmű, hogy a Buda-Cash megbízói a kényelmetlen helyzetét kívánták kihasználni a vállalkozás megszerzésére. Tálosi Jánosnak összesen 112,4 millió forintot fizetett ki a brókercég, amely az eladott részvényei könyv szerinti értékének pontosan tíz százalékát tette ki.
– Bizonyítani tudjuk, hogy a „Dermo” az adásvétel pillanatában sem ért kevesebbet a könyv szerinti árnál – vélekedett kérdésünkre Born András, Tálosi jogi képviselője. A jogász szerint egyértelműen a „szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalanságáról” lehet beszélni, amire hivatkozva Tálosi alig fél évvel azután, hogy a részvényadásvétel megtörtént, megtámadta a Fővárosi Bíróságon az ügyletet. A követelést 455,3 millió forintban állapították meg, azaz kamatokkal együtt ma már közel egymilliárd forintot kérnek a társaságtól. – Ügyfelem csak a Buda-Cash Rt.-vel állt szerződéses jogviszonyban, így csak ettől a cégtől követelheti az összeget – mondta az ügyvéd. Born nem kívánta kommentálni kérdésünket, hogy ha Tálosi nem értett egyet a szerződés tartalmával, akkor azt miért írta alá. Érzékeltette azonban, hogy a már említett, a polgári törvénykönyvben megfogalmazott „feltűnő értékaránytalanság” megállapítása vezethet a követelés megszerzéséhez.
Az öt éve folyó pereskedésnek még az elsőfokú szakasza sem zárult le. Többszöri felszólításra és egyesek esetében a rendőri elvezetés fenyegetésére a „nagy halak” közül többen is eleget tettek a Fővárosi Bíróság idézésének. Így megfordult a tanúk padján az MSZP közeli cégbirodalmat irányító Vindics József, illetve Jaloveczki László, a Dermo-Trade korábbi igazgatója, Vindics „állandó” vezetőtársa különféle érdekeltségekben. Egy időben töltöttek be tisztséget például a botrányos sorsú Polgári Bank Rt.-nél. Az ügy súlyát jelzi, hogy megjelent a bíróságon Pintér Zoltán, a Buda-Cash (BC) Rt. igazgatóságának tagja, aki a megkérdőjelezett szerződéskötés idején vezérigazgatói tisztséget töltött be a társaságnál. A BC Rt. jogi képviseletét a cég vezető jogásza, Georgi Kornél látja el.
– Kérdés, hogy mit szól a Buda-Cash több ezer ügyfele ahhoz, hogy a vállalat a per lezárultával akár az alaptőkéje több mint felének megfelelő összeg kifizetésére kényszerülhet – tett hitet várakozásai beigazolódása mellett Tálosi János. Figyelemre méltó ugyanakkor az egykori „olajos” vállalkozó azon megjegyzése, hogy a brókeróriás nem képzett céltartalékot a sok száz milliós perre. Ez Tálosi szerint egyben azt is jelenti, hogy a BC Rt. éveken át manipulált mérleget tárt a befektetők elé.
A részvénytársaság könyvvizsgálói jelentéseiből valóban kitűnik, hogy a Dermo-perre nemcsak céltartalékot nem képeztek, de említést sem tettek róla: – Az éves beszámoló a BC Rt. 2001. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről valós képet ad – szögezte le Kötcseiné Gyimesi Katalin könyvvizsgáló, a társaság utolsó hozzáférhető könyvvizsgálói jelentésében, tavaly április 18-án. A kijelentését firtató kérdésünkre akképp adott magyarázatot: kizárólag jogi szakvélemény mondhatja ki, hogy egy per miatt keletkezhet-e veszteség, vagy nem. A céltartalékképzésről pedig ez alapján lehet dönteni. – Ilyen szakvéleményt azonban nem kaptam – mondta el a Magyar Nemzetnek a könyvvizsgáló.
Pintér Zoltán, a BC Rt. igazgatóságának tagja – aki Georgi Kornéllal közösen adott választ lapunk kérdéseire – azonban másként emlékezett vissza. – Cégünk könyvvizsgálója tud a perről, de a jogi szakvélemény alapján azt nyilatkozta, hogy nem javasolja a céltartalékképzést – állította az ex-vezérigazgató. Georgi Kornél jogász, aki tavalyig a Buda-Cash igazgatóságában is helyet foglalhatott, ehhez azt tette hozzá: öt éve tárgyalják a pert, de a felperes a mai napig még semmiféle bizonyítékot nem tárt a bíróság elé, a kereset jogalapját a leghalványabb mértékben sem sikerült körvonalaznia. Georgi elismerte: a per során valóban nyilatkozott úgy egy igazságügyi szakértő, hogy a részvények értéke magasabb volt a kifizetett összegnél, de később már azt kérte a bírótól, hogy tekintse tájékoztató jellegűnek a beszámolóját.
– Ilyen erkölcstelen perindításról ritkán hallani – vélekedett lapunknak Georgi, kérdésünkre hozzáfűzve, hogy szerinte nevetséges Tálosi fenyegetésről szóló sugalmazása, hiszen a keresetben sem állít egyebet az értékaránytalanságnál.
Born András ügyvéd természetesen nem kételkedik a beadványa jogalapjában. – Máskülönben nem tárgyalna már öt éve a bíróság, nem vont volna be szakértőket, és nem hallgatott volna meg tanúkat – mutatott rá a jogász, aki már 1997-ben, a kereset benyújtásakor is kérte a Fővárosi Bíróságot: értesítse a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a perindításról, tekintve, hogy a „pertárgy jelentősen meghaladja a Buda-Cash (akkori) alaptőkéjét”.
– Aggodalommal tölt el, hogy miután a Buda-Cash tulajdonosai az elmúlt hét hónapban több száz millió forintot vontak ki a cégből, marad-e elég pénze az igény kielégítésére – mondta Tálosi János. Georgi Kornél ellenben arra figyelmeztetett, hogy Tálosiék „megalapozatlan” megnyilatkozásai kimeríthetik a hitelrontás fogalmát, egyben jelentős kárt okozhatnak a részvénytársaságnak.
Szembetűnő, hogy amíg a Dermo-perről évekre visszamenőleg hiába keres bárki is említést a BC Rt. könyvvizsgálói jelentéseiben, addig a nagy port kavart, a Buda-Cash Rt. és a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. (TVK) között folyó pereskedést például részletekbe menően ismertették a BC Rt. 1999-es könyvvizsgálói jelentésében. Tették ezt annak dacára, hogy a jelentés elkészültekor a BC Rt. már első fokon pert nyert a vállalkozással portfóliókezelési megállapodást kötő, majd járulékok nélkül 340 millió forintot követelő TVK-val szemben. (Emlékezetes, hogy a BC Rt. másodfokon végül is elvesztette a pert, s fizetnie kellett a tiszaújvárosi nagyvállalatnak.)
Gulácsi Ferenc, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) kommunikációs vezetője kérdésünkre nem kívánt választ adni rá: eljutott-e hozzájuk Tálosi 1999-es írásbeli bejelentése a pereskedés tényéről, és ezt követően tettek-e lépéseket a Buda-Cash befektetőinek tájékoztatása érdekében. – Folyamatban lévő ügyekről nem nyilatkozunk – felelte, kiegészítve azzal, hogy a céltartalékképzésnél természetesen kalkulálni kell a peres követelésekkel, de az nem várható el, hogy egy-egy pénzügyi szolgáltató a teljes perérték erejéig tartalékot különítsen el, miközben még első fokon sem született döntés. – Ezt a kérdést jogszabályok határozzák meg, a felügyelet pedig eljutott már arra a szintre, hogy az előírások betartását folyamatosan számon kérje a cégektől – jelezte.
A Magyar Nemzet egy igazságügyi könyvszakértőt is megkeresett az ügyben. Szerényi László úgy vélekedett: a per megindításáról szóló értesítés kézhezvétele után a BC Rt. vezérigazgatóságának haladéktalanul tájékoztatnia kellett volna a könyvvizsgálót, a felügyelőbizottságot és a PSZÁF-ot. – Mégpedig írásban, hogy ennek nyoma legyen – tette hozzá. Szerinte 455 millió forintos céltartalékképzés lett volna indokolt, tekintettel, hogy a bíróság a pert befogadta, és érdemi tárgyalásokra is sor került. Szerényi egyben arra is figyelmeztetett, hogy a mulasztás miatt akár az érintettek büntetőjogi felelőssége is felmerülhet.
Barátok közt
A Buda-Cash Rt.-nek a Dermo-részvények megvásárlására megbízást adó Vindics Józsefről tudni kell, hogy otthonosan mozog az egykori MSZMP vezérkarából kikerült pénzügyi elit soraiban. A Horn-kormány második félidejében például az orosz kézben lévő Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) Rt. által létrehozott befektetési vállalatnak, az ÁÉB Értékforgalmazási Rt.-nek állt az élén. A pénzintézet vezetői között akkoriban nem kevésbé ismert nevek szerepeltek, mint Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank tavaly sokak megbotránkozása ellenére kinevezett vezérigazgatója, Dunai Imre és Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány volt miniszterei, vagy éppen Huszty András, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) korábbi, a Malév Rt. jelenlegi elnöke. Vindics ugyanakkor egy igazgatóságban ült Husztyval a közvetve állami kézben lévő Bizományi Kereskedőház (BÁV) Rt. igazgatóságában is, éppen akkor, amikor Huszty – mint az MFB elnöke – jóváhagyta, hogy a fejlesztési bank vagyonkezelő cége 202,4 millió forintot fizessen ki a Vindics József által vezetett Pretium Holding Rt.-nek a tihanyi MSZMP-üdülő jórészt értéktelen, lelakott berendezéséért. Vindics egykori igazgatótársa, Huszty András a részben az MSZP által alapított Kossuth Könyvkiadó Kft. felügyelőbizottságát is megjárta. A Buda-Cash Rt.-s részvényvásárlás után a Dermo-Trade Rt.-t a Kossuth Holding Rt. számolta fel, melynek során fillérekért értékesítette a cég tulajdonában álló szabadalmat egy olyan bermudai off-shore háttérrel rendelkező társaságnak, a Dps Adatvédelmi Kft.-nek, amely a budapesti Üllői úton azóta is gyártja a Dermo Rt. által kifejlesztett ujjlenyomat-felismerő berendezéseket. (Vindics Józsefet – bár kerestük – cégeinek székhelyén többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült elérnünk.)
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
