Nyugdíjkilátások rövid távon

Az idén november lesz az igazság pillanata a magyar nyugdíjasok életében: a kormány ekkorra időzítette ugyanis azoknak a pluszjuttatásoknak a kifizetését, amelyekre a 2002-es választási kampányban tett ígéretet. Üröm az örömben, hogy nem úgy és nem akkor jön a pénz, mint ahogy azt a nyugdíjasok a kampány hevében és ígéretei alapján várták.

2003. 03. 08. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megkezdődik a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése. A pluszpénz összege azonban még jó ideig nem éri el a teljes havi ellátásét: idén a novemberi nyugdíj 25, jövőre 50, 2005-ben pedig 75 százalékát folyósítják az időseknek, s csak a kormányzati ciklus utolsó évében, azaz 2006-ban számíthatnak a teljes havi plusznyugdíjra az érintettek. A 13. havi juttatás kiszámításánál mindig az adott év novemberi nyugdíját veszik alapul. Az új ellátásra azok jogosultak, akiknek a nyugdíját a tárgyévet megelőzően állapították meg, és novemberben is kapják azt. Csak a nyugdíj összege után jár, tehát a szociális ellátások, a politikai rehabilitációs kiegészítések, pótlékok után nem. Az átmeneti időre járó ideiglenes özvegyi nyugdíj sem jogosít fel a 13. havi juttatásra. A pluszpénzt minden évben novemberben külön utalják, s figyelembe veszik majd, ha az adott évben a 11. hónapig kiegészítő nyugdíjemelésről dönt a kormány. A pluszpénz nem épül be a januárban szokásos emelés alapjába.

Az özvegyi nyugdíjak beígért emelésére is több lépcsőben kerül sor. 2003 novemberétől az ellátás mértéke 20 százalékról 25-re nő. A kormány ígérete szerint 30 százalékra emelik az özvegyi nyugdíjat, ám a második ütem időpontjáról még nincs döntés. Az emelés azokra is vonatkozik, akik saját jogú nyugdíjuk mellett 2003. november elseje előtt is részesültek özvegyi nyugdíjban. Továbbra is 50 százalék marad a juttatás mértéke, ha az özvegynek nincs saját jogú nyugellátása, és nem kap az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi vagy növelt összegű járadékot. Az 50 százalékos özvegyi juttatás mindaddig megilleti az arra jogosultat, amíg saját jogon nyugellátást nem állapítanak meg neki. Ha ez megtörténik, akkortól saját nyugdíja mellett már csak az elhunyt nyugdíjának 20 (novembertől pedig 25) százaléka jár neki.

Méltányossági nyugdíjemelést 2003-ban az igényelhet, akinek a havi nyugdíja és egyéb pénzellátása nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, azaz a 43 600 forintot. Feltétel az is, hogy az illető nyugdíját legalább három évvel ezelőtt kellett megállapítani, s az is, hogy három éven belül nem kaphatott kivételes emelést. Az elbírálásnál előnyben részesül, aki nagyon idős, rokkant, egyedülálló vagy hosszú (férfiaknál legalább 35, nőknél minimum 30 év) szolgálati idővel rendelkezik. Az idei évtől a kedvezményezettek körébe tartozik az is, aki még soha nem részesült kivételes emelésben. A méltányossági nyugdíjemelésért indított igénylési rohamnak úgy tűnik, vége. Tavaly egy hónap alatt átlagosan hétszer többen adták be kérelmüket, mint idén januárban. Ennek ellenére csak minden tizedik igénylő számíthat pozitív elbírálásra az idén, ha a kormány nem emeli meg a méltányossági emelésre szánt 600 millió forintos pénzügyi keretet (tavaly nem egészen fél évre 712 millió forint állt rendelkezésre). Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter már jelezte igényét a kormánynak a pluszpénzről, annak mértékéről azonban nem nyilatkozott.

Nem változik a nyugdíjemelés kiszámítási módszere az idén, s várhatóan jövőre sem, bár az időseket képviselő szervezetek ezt már többször szorgalmazták. Tehát továbbra is minden év januárjában az az évre tervezett fogyasztói ár és az országos nettó átlagkereset növekedésének átlagával, azaz a két összeg felével kell emelni a nyugellátásokat. Ha az infláció és a béremelés üteme eltér a tervezettől, úgy a januári emelés mértékét év közben, visszamenőleg korrigálni kell. A különbözetet legkésőbb novemberben kell kifizetni az időseknek. A nyugdíjasokat képviselő szervezetek azt szerették volna elérni, hogy a keresetemelkedés nagyobb súllyal szerepeljen az inflációnál a nyugdíjemelési mérték meghatározásakor. Jelenleg ez valóban kedvezőbb lenne számukra – kérdés persze, hogy a nyugdíjkassza hogyan viselné –, volt már azonban olyan időszak, amikor az infláció volt a magasabb. Az idén januárban 8,4 százalékkal nőttek a nyugdíjak, amit az ez évre tervezett 5 százalékos fogyasztóiár-növekedés, illetve a 11,8 százalékos keresetemelkedési prognózis alapján állapítottak meg. Azt az eddigi adatok alapján még nem lehet tudni, szükség lesz-e visszamenőleges nyugdíjemelésre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.