Magyarországon a SARS tesztje

Tegnap megérkezett az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) laboratóriumába az a gyorsteszt, amely molekulárbiológiai módszerrel 8-16 óra alatt képes közvetlenül kimutatni a SARS-vírus jelenlétét – tájékoztatta lapunkat Bánhegyi Dénes, a Szent László Kórház főigazgatója.

2003. 04. 24. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elmondta: ez a teszt csak abban az esetben használható, ha a betegség tünetei már jelentkeztek. A kettőtől tíz napig terjedő lappangási időszakban ugyanis a teszt negatív eredményt mutat, ezért alkalmatlan arra, hogy egészségesnek tűnő emberek közül kiszűrje a fertőzötteket. Egy másik, hoszszabb ideje használt módszerrel a beteg szervezete által termelt ellenanyagokat lehet kimutatni, de ezzel csak a betegség lezajlása után azonosítható az atípusos tüdőgyulladás.
A világszerte terjedő járvány miatt hazánkban is fel kellett készülni arra, hogy szükség esetén diagnosztizálni, elkülöníteni és ápolni tudják a SARS-os betegeket – közölte a főigazgató. Hozzátette: a fővárosi kórházban az előkészületek legfőképpen szervezési munkát jelentettek.

A Szent László Kórházban ügyeleti rendszert hoztak létre, így ha SARS-gyanús beteg érkezik, a csoport tagjai tudják, hogy miben illetékesek, mely vizsgálati anyagokért felelnek, és azokat kinek, hová és mikor kell továbbítaniuk – mondta a főigazgató. Szükség esetén egy-két nap alatt el tudják majd dönteni, hogy a beteg valóban koronavírussal fertőződött-e, vagy sem. Ha igen, akkor a kórház egyik elkülönített részében helyezik el. Bánhegyi Dénes szerint nagyon fontos, hogy megfigyelés alatt tartsák azokat is, akik szoros kapcsolatba kerültek a beteggel. Az ápoló személyzetnek már beszerezték a speciális maszkokat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint négyről öt százalékra emelkedett a betegség halálozási aránya.
Kárpátalján, a Munkács melletti menekülttáborban a hét elején tüdőgyulladásban meghalt egy pakisztáni férfi – írta a munkácsi Sztarij Zamok című hetilapra hivatkozva az MTI. Mohamed Szaid halálát heveny kétoldali tüdőgyulladás és tüdőödéma okozta. A kijevi vizsgálatok derítik majd ki, hogy a szervezetében jelen volt-e a SARS-vírus. A betegség terjedése miatt tegnap vesztegzár alá helyezték az 1200 ágyas, pekingi egyetemi kórházat – adta hírül a BBC. A döntést egy nappal azután hozták meg, hogy a WHO a kínai fővárost és az ország több tartományát, valamint Hongkongot is felvette a járvány miatt elkerülendő térségek listájára. A járvány miatt Kínában 106-an, míg az ázsiai országhoz tartozó Hongkongban 105-en haltak meg. A WHO tiltólistáján szerepel a kanadai Ontario állam és annak központja, Toronto is. Kanada levélben tiltakozott a szervezet feketelistája ellen. A vírus mostanáig világszerte 254 ember halálát okozta, és 4461-et fertőzött meg.
A Világbank tegnap 5,5-ről öt százalékra szállította le a kelet-ázsiai térség gazdasági növekedésére vonatkozó prognózisát az atípusos tüdőgyulladás, az iraki háború és egyéb külső hatások mérlegelése után – adta hírül az MTI.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.