Nő a föld iránti kereslet Hajdú-Biharban

Az európai uniós csatlakozás közeledte és a Nemzeti Földalap vásárlási hajlandósága megmozdította a hosszú ideje stagnáló földárakat Hajdú-Biharban. A pozitív irányú elmozdulás különösen a Löszháton jellemző, ahol jó minőségű földek vannak – tudtuk meg Karalyos Zsolttól, a Hajdú-Bihar Megyei Termelők Szövetségének titkárától.

Országos összehasonlításban a földárak a mezőgazdasági túlsúlyú megyében soha nem voltak alacsonyak: a kilencvenes évek végétől a jó termőadottságú területeken aranykoronánként 24-25 ezer forint volt a szokásos vételár. A családi gazdaságok kedvezményes hitelezése aztán újabb lendületet adott az áraknak: 2002 áprilisa után a jó minőségű föld aranykoronánkénti ára harmincezer forint közelében stabilizálódott, amit most tovább emelt a kereslet növekedése.
Az EU-csatlakozásban fantáziát látó, kifejezetten mezőgazdasági céllal földet vásárlók mellett nemrég megjelent egy befektetési célú vásárlóréteg is: ennek oka, hogy a betéti kamatok huzamosabb ideje esnek, és a jobb hozamot kereső megtakarítások a lakóingatlanok után most a termőföld felé áramlanak.
A több irányból ható felhajtóerő jelentős emelkedést produkált a megye földáraiban: míg korábban egy hektár jó minőségű föld ára nem haladta meg a hatszázezer forintot, addig most a Debrecen környéki negyven aranykoronás föld hektárját nem lehet megkapni 1,2 millió forint alatt, ha pedig öntözött is a terület, akkor még tíz százalékot kell rászámolni a vételárra. A küszöbönálló változásokra a gyengébb minőségű termőhelyek földárai is pozitívan reagálnak: itt is nő ugyanis a kereslet annak reményében, hogy az Európai Unió földalapú támogatása kiegyenlíti majd a kedvezőtlenebb adottságokból következő hozamlemaradásokat. Így a közepes vagy gyengébb bihari területek esetében 140-160 ezer forintos hektáronkénti földárral kell számolni, míg korábban ez az ár nem érte el a százezer forintot.
A földárak és a földbérleti díjak emelkedésével párhuzamosan nem tapasztalni viszont a mezőgazdasági termelői árak emelkedését, így attól lehet félni, hogy a gazdálkodás jövedelmezősége a közeljövőben sem fog javulni. A mezőgazdasági vállalkozások földlekötésből származó költségeinek növekedését viszont mindenképpen ellensúlyozni kell, s erre az adott körülmények között csak a gazdálkodás koncentrálása, illetve a hatékonyság növelése adhat lehetőséget – mutatott rá az agrárszakember.