Mennyire élénk a kapcsolat az anyaországi és a határon túli református egyházak között?
– Az anyaországban és a határon túl élő magyar reformátusok közötti kapcsolatok szerencsére mindig is léteztek, és ma is igen elevenek – egyaránt vonatkozik ez a személyes és a testvérgyülekezeti kapcsolatokra. Ugyanakkor a Magyarországi Református Egyház az állami költségvetésből biztosított rekonstrukciós keretéből – immáron harmadik esztendeje – az öszszeg tíz százalékát arányosan szétosztja a határon túli magyar református egyházak között. Nagyon fontos ez, hiszen épületeiket ebből a támogatásból újítják fel. Ebben az évben a költségvetési megszorítások miatt az eddigi összeg negyedét kapjuk, de a visszajelzésekből úgy tűnik, a csökkentett támogatás is nagyon fontos a kinti gyülekezetek számára. A határok jelentőségének csökkenésével természetesen nekünk is újra kell fogalmaznunk a kapcsolattartás új formáit, az esetenkénti vagy rendszeres adományozás további lehetőségeit.
– Milyen döntést vár a Magyar Állandó Értekezlettől a vízumkérdés ügyében?
– Biztos vagyok abban, hogy szerepel az értekezlet napirendjén ez a kérdés, hiszen hamarosan be kell vezetnünk a vízumkényszert Ukrajnával és Szerbia-Montenegróval szemben. Az egyházak önmagukban nem elegendők egy ilyen döntés alakításában, de úgy érzem, kötelességünk felhívni a figyelmet a döntés fontosságára. Úgy vélem, ha már – kényszerű módon – be kell vezetnünk ezt a szabályozást, úgy kell megtennünk, hogy ne növeljük a szétszakítottság érzését, ne támasszunk fizikai és lelki akadályokat magyar és magyar közé. Remélem, mindazok, akik nemcsak jelszavakban óhajtják a határon túl élő magyarság felemelkedését, eljutnak egy mindenki számára elfogadható, méltányos megoldásig.
– Sokak szerint a vízum bevezetését követően a kárpátaljai és a délvidéki magyarok minden értelemben elszigetelődhetnek az anyaországtól.
– Sajnos, ez a veszély fennáll. Ebből a szempontból talán a kárpátaljaiak helyzete a legrosszabb, a változás és a fejlődés kétségtelenül lassabban megy végbe, mint a Délvidéken vagy Erdélyben. A stabilnak éppen nem nevezhető ukrajnai politikai és gazdasági folyamatokat tekintve nyilvánvaló, hogy az EU időről időre megfogalmazza fenntartásait. Mindez azért fájdalmas, mert az elmúlt évtizedekben a kárpátaljai magyarok szigetelődtek el a leginkább – gondoljunk arra, hogy az ottani református egyház nem képezhetett lelkipásztorokat. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény végrehajthatatlan. Az ilyen és ehhez hasonló helyzetben lévő magyar közösségek miatt érzem úgy, hogy a Magyar Állandó Értekezlet vízumkényszerrel kapcsolatos döntésének felbecsülhetetlen a jelentősége. A magyar közvélemény – különösen a határon túli magyarság – nagy várakozással kíséri a mostani tanácskozást. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben annak van felelőssége, akinek megadatott a lehetőség a jobbításra.
***
Református állásfoglalás.
A Magyarországi Református Egyház zsinata a tegnapi ülésén hozott állásfoglalás szerint arra kéri a kormányt, hogy az uniós csatlakozást követő vízumpolitikája során legyen figyelemmel a határainkon túl élő magyarság érdekeire is. Mint az a dokumentumban olvasható: „A vízumkényszer bevezetésének lélektani hatásai mellett arra kell törekedni, hogy az új helyzetben a vajdasági és kárpátaljai magyarok magyarországi utazásait ne korlátozzák a magas vízumdíjak. A Magyarországi Református Egyház fontosnak tartja, hogy a novemberben bevezetendő vízumkényszer a Szerbia-Montenegróban és Ukrajnában élő magyarok anyagi helyzetét ne nehezítse, sőt, e két országban a vízumok legyenek ingyenesek.” (J. Á.)
darts-vb
Littler anyja is beszállt a szócsatába, trágárkodva üzent
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!