Elhibázott lépések a lakásrendeletben

A kormány által említett problémákat nem oldják meg a lakástámogatási rendszerben tervezett változtatások – vélik a lapunknak nyilatkozó szakértők. Ezzel együtt a módosítások éppen azokat a szegényebb rétegeket érintik hátrányosan, akiknek az érdekeit hivatottak védeni.

Igazságosabb, a szegényebb rétegek által is igénybe vehető lakástámogatási rendszerre van szükség, és le kell szűkíteni a visszaélések lehetőségét – ezzel magyarázza a kedvezményes hitelek feltételeit szabályozó rendelet módosításának szükségességét a kabinet. A szerdán nyilvánosságra hozott változtatások ugyanakkor – bár valamivel visszafogottabbak a korábban megszellőztetett változatoknál – nem orvosolják a kormány által hangoztatott problémákat, de nem javítják érdemben a költségvetés helyzetét sem – vélik pénzügyi szakértők.
Az a pont például, amely megengedi, hogy a kedvezményes hitelt már felvett szülő nem kereső gyermeke nevére lakást vegyen, nem éppen a szegényebb rétegeknek kedvez: hiszen az, aki két hitelt is tud párhuzamosan törleszteni, vagy a meglévő mellé a gyermekének is lakást vesz, legalább a középosztályba kell, hogy tartozzon – érvelnek a szakemberek.

El kell ismerni, a bankokat valóban nem hozza lehetetlen helyzetbe a kamattámogatás visszafogása – vélik a szakértők –, ám a kockázati felár zsugorodása mindenképpen nagyobb szigorra ösztönözheti őket. Az óvatosabb kihelyezési politika pedig megint csak nem azokat érinti, akik bőven elegendő fedezettel vagy jövedelemmel rendelkeznek: az 1-2 millió forintos kölcsönért folyamodó, alacsony jövedelmű ügyfeleknél annál inkább „rezeghet a léc”, hiszen náluk banki szemszögből nézve jóval nagyobbak a kockázatok. Nem kizárt ugyanakkor az sem, hogy a kölcsönöket folyósító hitelintézetek bizonyos egyszeri tételek megdrágításával, illetve egyéb feltételek megszabásával (például folyószámlanyitás) próbálják majd csökkenteni kockázatukat.
Nehezen végrehajtható az a passzus, amely a kedvezményes hitellel terhelt lakás eladásához és a maradék összeg kifizetéséhez köti az újabb kölcsön felvételét: az előtörlesztésnél ugyanis 3-4 százalékos jutalékot számítanak fel az ügyfélnek a pénzintézetek, aminek hatására a lakáscserét fontolgatók többször is meggondolják majd, hogy továbblépjenek. Ez nemhogy erősítené, de egyenesen visszafogja a lakásmobilitást.
A szakemberek szerint egyáltalán nem alkalmas a spekuláció viszszaszorítására az a változtatás, melynek értelmében közeli hozzátartozók csak bizonyos feltételek esetén adhatják-vehetik egymás között az ingatlanokat. Egyáltalán nem egészséges viszont előírni azt, hogy ki kitől vehessen lakást vagy sem, így ez a megoldás alkotmányossági aggályokat is felvet.
Nem a rászoruló rétegek malmára hajtja a vizet az értékhatár megemelése az új lakás vásárlásához vagy építéséhez felvehető, kiemelt kamattámogatásos kölcsönöknél sem. Ezt a formát ugyanis csak a megfelelő anyagi háttérrel rendelkező ügyfelek igényelhetik, ezenkívül az értékhatár megemelése erősítheti a spekulációs törekvéseket: a meglévő ingatlan megtartásával, fedezetként felajánlásával könnyen szert tehet egy új lakásra, aki a törlesztéshez elegendő jövedelemmel rendelkezik.