Kérdőjelek a Máért előtt

A kedvezménytörvény módosításáról folytatott megbeszélést tegnap Medgyessy Péter miniszterelnök és Csoóri Sándor költő. A vajdasági magyarok határozottan elutasítják a státustörvény módosítását – derül ki az Újvidéken szerkesztett Magyar Szó internetes kiadásában végzett közvélemény-kutatás adataiból.

Csoóri Sándor a Medgyessy Péterrel folytatott megbeszélést követően újságírók előtt elmondta, a miniszterelnök fontos kérdésként kezeli az ügyet, ugyanakkor sokkal inkább ad a határon túli szervezetek véleményére, mint az egyszerű emberekére. A fogadtatás szívélyes volt, de a találkozóknak csak akkor van értelme, ha tényleg számít a státustörvény változatlan megmaradását szorgalmazó kétszázezer aláírónak a véleménye, s kapnak segítséget a jogszabály értékeinek megőrzésében – mondta Csoóri. Hozzátette: az aláírásgyűjtés folytatódik, amennyiben a Máérton nem ennek megfelelően alakulnak a dolgok. A Magyarok Világszövetségének egykori elnöke szerint a törvénnyel kapcsolatban folyamatosan diszkriminációt emlegetnek, s elfelejtik, hogy a határon túliakat éri évtizedek óta az igazi diszkrimináció. „Ez nem tisztán politikai vagy jogi kérdés, hanem jogfilozófiai”– vélte Csoóri.
A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatos álláspontjáról nyilatkozott az Új Szónak tegnap A. Nagy László, a Máért szombati ülésére utazó MKP-küldöttség tagja. A. Nagy elmondta: az MKP elnöksége a Máért ülésére tíz pontban megfogalmazott módosító indítvánnyal meneszti küldöttségét. Szerinte a legfontosabb elem az oktatási-nevelési támogatások kérdése. Emlékeztetett arra, hogy ebben a vonatkozásban tavaly novemberben Bugár Béla és Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő között létrejött a megfelelő megállapodás, de Dzurinda „számunkra ma is érthetetlen módon visszalépett, s a mai napig nincs köztünk egyezség”. Az MKP azóta próbálja megtalálni a minden határon túli magyar közösségnek megfelelő megoldást, amelynek lehetővé kell tennie az egyéni juttatások folyósítását, történjen is az akár egyénileg, akár kollektív szerv – szülői vagy pedagógusszervezet – közvetítésével. A. Nagy úgy látja: a magyar kormány megfogalmazása univerzális, megfelel ennek az elvnek. „Az MKP elnöksége viszont fenntartotta véleményét, hogy a megfogalmazás nem teljesíti ezt a kettősséget, tehát szeretnénk, ha visszatérne a Máért az eredeti javaslatunkhoz” – fogalmazott A. Nagy László az MTI által idézett interjúban.
A vajdaságiak határozottan elutasítják a kedvezménytörvény módosítását. Ez derül ki az Újvidéken szerkesztett Magyar Szó internetes kiadásában végzett közvélemény-kutatás adataiból. A kérdés a következőképpen hangzott: Ön szerint lesz-e értelme a várható módosítások után a kedvezménytörvény további fenntartásának? A többség válasza pedig: nem. A szavazók 65 százaléka úgy gondolja, hogy az a törvény már nem lesz az, amelyért errefelé is lelkesedtek, s tömegesen kérték a magyarigazolványt. Mindössze 26 százalék támogatná a jogszabály átírását, kilenc százalék pedig tanácstalan. Ha elveszik a törvény eredeti szándéka – a módosítások ugyanis a lelkétől fosztanák meg a státustörvényt –, akkor a kedvezményeknek csupán forintokban kifejezhető jelentősége lenne.
A kedvezménytörvény-vita, a bejelentett módosítások, a hatályos törvény működésképtelensége mind hozzájárult a vajdasági magyarok kiábrándulásához. Olyan jogszabály pedig – amelyet esetleg minimális többséggel hoznának meg a Országgyűlésben – már semmiképpen sem szolgálhatja a határok feletti nemzeti újraegyesítés ügyét a Magyar Szó vezércikkében ecseteli a Magyar Állandó Értekezlet megosztottságát, a kompromiszszum behatárolt lehetőségeit. A Vajdasági Magyarok Szövetsége szerint a vajdasági magyarok számára jelenleg életbevágóbb kérdések is vannak a kedvezménytörvénynél, ilyen a privatizáció vagy a bevezetendő vízumkényszer kérdése. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt szerint pedig a státustörvényvita elvezethet akár a Kárpát-medencében élő magyarok csúcsintézményének felbomlásához is.
***
Európai vízumpéldák. A Magyar Állandó Értekezlet holnapi tanácskozásán előreláthatóan a vízumok ingyenességével kapcsolatos kérdések is szóba kerülnek. Éppen ezért nem haszontalan áttekinteni más országok az üggyel kapcsolatos szabályozását. 2007-ig hazánk szabadon határozhatja meg a vízumdíjakat, de amint a schengeni térség részévé válunk, az egységes európai vízumdíjakat kell alkalmazni. 2007-ig a vízumdíjak tekintetében országok között tehetünk különbséget, csak egy országon belüli állampolgárok között nem alkalmazhatunk eltérő gyakorlatot. A 2003 novemberében bevezetendő vízumkényszert Szerbia-Montenegró és Ukrajna esetében alkalmaznunk kell. Ugyanakkor tudni kell, hogy nincs törvényi akadálya annak, hogy a magyar fél ingyenes vízumot állítson ki az említett két ország állampolgárai számára. Lengyelország Ukrajnával megállapodott, hogy 2003. július 1-jétől bevezeti a vízumkényszert – a lengyel hatóságok azonban ingyenes vízumot állítanak ki, s cserébe Ukrajna nem vezette be Lengyelországgal szemben a vízumkényszert. Szlovákia 2003. január 1-jétől alkalmazza a vízumkényszert Ukrajnával szemben, de a bevezetéssel együtt megteremtette annak a lehetőségét, hogy a szlovákigazolvánnyal rendelkezők kompenzációt kérhessenek a szlovák államtól a vízumdíjak visszatérítését illetően. (Sz. Z. L.)