Kifogásolt megbízás, tökéletlen fordítás

Több helyen a magyar nyelvtan szabályait áthágó, pontatlan mondatszerkesztés jellemzi azt a fordítói munkát, amelyet Medgyessy Péter miniszterelnök tolmácsának, Bereczky Tamásnak a cége készített mintegy 100 millió forintért – állapítható meg a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának honlapján szereplő szöveg tanulmányozása után. A kancellária a pályázati kiírásban kizárólagossá tette: csak az a cég nyerheti meg a tendert, amelyik tagja a Magyarországi Fordítóirodák Egyesületének; ennek egyébként a jelentkezők közül egyedül a nyertes tett eleget.

A szocialista gazdaságokra jellemzően a rejtett munkanélküliség miatt rengeteg rejtett munkanélkülit alkalmaztak.” (…) „Azok a nők, akik vállalják a gyermeknevelés és az idősebb családtagok gondozásának felelősségét, általában falvakban és kisvárosokban élnek illetve hátrányos szociális helyzetű réteghez tartoznak (pl. fogyatékosok, cigányság).” (…) „Számos nők uralta foglalkozásban a nőknek nincs vagy a férfiak uralta foglalkozásoknál kevesebb lehetőségük nyílik fizetések, jó munkakörök, műszakban végzendő munka vagy többletkereset megszerzésére.” (…) „Az emberi erőforrások fejlesztése ugyanolyan fontos, mint az infrastruktúra és a változás legfőbb motorja lehet. A két kezelendő összetevő a készségek fejlesztése és az általános oktatás szélesebb spektrumú kérdése, különösen a felnőtt korú lakosság tekintetében.” (…) – olvasható többek között a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának honlapján.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő lapunk megkeresését azzal utasította el, hogy nem kívánja az ügyet kommentálni, mert nem nyelvész.
A szöveg fordítás. A munkát Medgyessy Péter miniszterelnök tolmácsának, Bereczky Tamásnak a cége, a Bereczky, Paller és Társai Fordító és Szolgáltató Bt. jegyzi.

Emlékezetes: a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) tavaly novemberben és idén márciusban meghirdetett meghívásos, a Nemzeti fejlesztési terv lefordítására kiírt közbeszerzési pályázatait az évek óta a miniszterelnök tolmácsaként dolgozó Bereczky Tamás vállalkozása nyerte meg. Az összesen 99 millió forintos tender (a novemberi munka 29 millió, a márciusi 60 millió forintjába került az adófizetőknek) győztesének novemberben 4200, márciusban 10 000 oldal rövid határidejű fordítást kellett elvégeznie. A november 28-i, első pályázati eredményhirdetésen Bereczky cége mellett az ajánlatra felkért másik három vállalkozás, az Adverbum Bt., a Balanyi és Társa Szolgáltató Bt. és a Zöldek Bt. – a MeH az eljárásról szóló tájékoztatása szerint – átiratban jelezték, hogy nem kívánnak ajánlatot tenni. A kancellária márciusi, a Nemzeti fejlesztési terv és az operatív programok magyarról angolra, franciára és németre, valamint ugyanezekről a nyelvekről magyarra fordítására és lektorálására kiírt pályázatának győztese ugyancsak Bereczky vállalkozása lett. A minisztérium, a szakma döbbenetét kiváltva, a pályázati szövegben kritériumként a 26 taggal rendelkező Magyar Fordítóirodák Egyesületének (MFE) tagságát jelölte meg. Az ügy pikantériája, hogy a meghívott négy cég – Forzom Bt., Gombos és Társa Bt., Sabio Bt. és a Bereczky, Paller és Társai Fordító és Szolgáltató Bt. – közül egyedül Bereczky vállalkozása tett eleget ennek a követelménynek.
A cégbírósági adatok tanúsága szerint egyébként a Bereczky cégén kívüli indulók egyikének sem elsődleges tevékenységi köre a fordítás. A Sabio Bt. elsősorban szálláshely-szolgáltatással foglalkozik, és cégpapírjában nincs megnevezve a tolmácsolás: a harmadik tevékenységi körként feltüntetett „máshová nem sorolható gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás” kategória ad lehetőséget a tolmácskodásra.

A Forzom Bt. az elsődleges alkotó- és előadó-művészet melletti tevékenysége mellett csak a hatodik, a Gombos és Társa Bt. idegenvezetési és utazásszervezés tevékenysége mellett a harmadiknak jelöli meg a fordítást és tolmácsolást.

– Jogszerű volt az eljárás, a gyorsított formára azért volt szükség, mert 2002 decemberében azonnal be kellett nyújtani a fejlesztési tervet az Európai Bizottságnak angol nyelven – tájékoztatott a Baráth Etele szocialista politikus által vezetett Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala április 13-i közleményében. Mint írják, a négy, kellő szakmai tapasztalattal rendelkező cég közül Bereczkyék tették a legalacsonyabb összegű ajánlatot. Közlésük szerint a százmilliós keretösszeg kifizetése részletekben, a lefordított oldalak száma alapján történik.
A Közbeszerzési Tanács is elfogadta az eljárást, viszont Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő megtámadta azt. – A közbeszerzési törvény mindössze tizenöt napot ír elő arra, hogy a Közbeszerzési Tanácshoz jogorvoslatért fordulhassanak az érdekeltek – mondta Répássy, aki azt kérte a tanácstól, hogy az hivatalból indítson jogorvoslati eljárást a MeH döntése miatt. Hozzáfűzte: az ügy elakadt, mert a közbeszerzési értesítőben április 2-án jelent meg a pályázati döntés, ő pedig, több tolmács kérésére, akik munkájukat féltve nem mertek a tanácshoz fordulni, beadványával túllépte a törvényben megszabott határidőt.
A politikus úgy vélte, hogy a kancellária megsértette az esélyegyenlőséget azzal, hogy a pályázatban kizárólagossá tette: csak az a cég nyerheti meg a tendert, amelyik tagja az MFE-nek.

– A Magyar Fordítók Egyesülete szakmailag alkalmatlan szervezet arra, hogy egy közbeszerzési pályázaton kritériumként ennek az egyesületnek a tagságát jelöljék meg – mondta el lapunknak Szappanos Géza, az Országos Fordító és Fordításhitelezési Intézet (OFFI) elnöke. Az intézet tulajdonosi jogait egyébként az Igazságügyi Minisztérium gyakorolja, így az OFFI nem piaci szereplő. Szappanos szavai szerint a hatályban lévő, 1986-os kormányrendelet azt mondja ki, hogy fordítási és tolmácsmunkát csak az végezhet, aki az ennek megfelelő diplomával rendelkezik. Szappanos leszögezte: az MFE a hatályos törvényi szabályozást nem fogadja el, tagjainak nem írja elő, hogy diplomával kell rendelkezniük; így ez a tömörülés nem nevezhető szakmai csoportosulásnak. Szavai szerint az MFE néhány lánckereskedőt tömörít, amely üzleti alapon az egész fordítói piacot ellenőrizni kívánja.

– A piaci résztvevők közül csak a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarába (BKIK) tömörülő vállalkozások és a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesületének (MFTE) egyéni vállalkozói felelnek meg a törvény szabta szakmai feltételnek – mondta el lapunknak Elter István, a BKIK fordító és tolmács szakmai osztály tagozatvezetője. Szavai szerint a pályázaton a szakma jelentős részét kizárták az indulás lehetőségéből azzal, hogy az MFE-tagságot kizárólagossá tették. Utalt arra, hogy a külföldi nyelvismerettel rendelkezők széles táborát az különbözteti meg a tolmácsoktól, hogy nem szerezték meg a fordítói diplomát, így nincs szakképesítésük.

– Azt üdvözlendőnek tartjuk, hogy a MeH a pályázati kiírásában az MFE-tagsághoz kötötte a pályázat megnyerését, azonban a tagságunk is felháborodott azon, hogy ennek ellenére a meghívásos pályázatra az e követelménynek eleget tevő 26 tagunk közül egyedül Bereczky cégét hívták meg a tenderre – mondta el lapunknak Reha László, az MFE képviselője. Szappanos szavait visszautasítva hozzáfűzte: – Mi arra biztatjuk a tagjainkat, hogy a jogszabályokat tartsák be, de azon már lehet vitatkozni, hogy mi van abban az esetben, ha Magyarországon egyes nyelvekből, például görögből nincs diplomás fordító. – Mint mondta, egyesületük tagjai a gazdasági tevékenységüket teljesen önállóan végző cégek; semmiféle lánckereskedésről nincs szó.