A nagy bűnügyek hírhedt tettesei sztárokká válnak, könyvek, filmek készülnek róluk. Misztifikálják őket, nevüket, életüket mindenki ismeri. De azok, akik éveken át dolgoztak a szövevényes ügyek felderítésén, mindeddig névtelenek maradtak. Ezért döntött úgy Kovács Lajos, az ORFK életvédelmi alosztályának – népszerűbb nevén a döglött ügyek osztályának – alapítója és vezetője, hogy írott emléket állít kollégáinak. Esendő, vívódó, az eseteket mozaikokként összerakó, gyakran tévúton elinduló és mindig újrakezdő emberekről, azaz a nyomozókról szól A halálnak élve című, a Korona Kiadónál a jövő hét közepén megjelenő könyve.
Az 54 éves, első kötetes ezredes szinte minden nagy port kavaró bűntett felderítésében részt vett. Nyomozott többek között a körmendi gyermekgyilkosság ügyében, kutatott a kilencvenes évek elején eltűnt Farkas Helga után és segített rács mögé juttatni a sokszoros gyilkost, a szegedi családot is kiirtó szerb Magda Marinkót. Bekapcsolódott a Fenyő-gyilkosság vizsgálatába, és ő vezette egy ideig a tavaly májusi, nyolc ember életét követelő móri bankrablás nyomozását is.
Az ezredes a Magyar Nemzetnek elmondta: a könyvből nem csupán csapatának munkamódszereit, az aprólékos kirakójáték menetét és szabályait ismerhetjük meg, de jó néhány, országhatárokon is átívelő, megrázó bűnügy eddig ismeretlen részleteit és felderítésének mozzanatait is.
Szó esik benne a belgiumi Pándy Andrásról is, aki hat családtagját gyilkolta meg. Az ügy magyarországi részleteit szintén Kovácsék derítették fel, amiért a gyilkos a brüsszeli bíróságon nekitámadt a tanúként kihallgatott ezredesnek. A nyomozó arról is ír, hogy egy gyönge pillanatában Nógrádi Ádám miként vallotta be neki, hogy meggyilkolta édesapját.
origo.hu
Akciófilmbe illő jelenetek játszódtak le Budapesten
