Kuriózumok, dokumentumok az OSZK-ban

Kordokumentumokból és kiadványokból álló tárlattal tiszteleg a 175 éves akadémiai könyvkiadás előtt az Országos Széchényi Könyvtár. Az akadémiai könyvkiadással kapcsolatos kéziratok és cenzúrázott szövegek mint kuriózumok is helyet kaptak a kiállításon, s megtekinthetők az első nyomdai és könyvkötészeti számlák is a gazdálkodásra szigorúan figyelő Széchenyi István aláírásával.
Hogy mindezt meg tudta őrizni a könyvtár, az az 1803-tól működő kötelespéldány-rendszernek köszönhető.
Amikor 1826. február 15-én a főrendiház megkezdte az Akadémia kiadójának alapításáról szóló törvény tárgyalását, még a magyar nyelv ügyének elősegítése volt az elsődleges cél, ma azonban minden tudományterületet felölel az évente kiadott 80-100 könyv és a mintegy 48 folyóirat. Az alapító rendelet már akkor megfogalmazta azt az igényt: a hazai tudományos eredményeknek publikációs lehetőséget kell kapniuk.
A kiadó nyomtatta ki első kiadványaként, 1830-ban A Magyar Tudós Társaság alaprajza és rendszabályai című akadémiai regulát, 1834-ben pedig első folyóiratként megindult a Tudománytár. A hivatásos kiadói tevékenység első darabja egy 1833-as Kis János-fordítás volt. Ezek – más értékes nyomtatványok mellett – mind láthatók az Országos Széchényi Könyvtár időszakos tárlatán.