Lesz-e utalás Istenre?

Rövidesen befejezi munkáját az Európai Konvent, és az európai alkotmány szövegtervezete az európai kormányfők elé kerül. Ebben a végső fázisban az egyik fontos és erősen vitatott kérdéssé a gyökerek, az európai kultúra eredetének megítélése és ebben a vallás, a kereszténység európai történelmet és értékeket formáló szerepe vált.
Az alkotmány fő szövege jelenleg nem tartalmaz utalásokat Európa keresztény gyökereire és értékeire. A Valéry Giscard d’Estaign által megszövegezett bevezető viszont utal Európa kulturális, vallási és humanitárius tradícióira, amelyek a görög és a római civilizációból nőttek ki, de nem tartalmaz Istenre való utalást. Ez az előszó egy kompromisszum az e kérdésben erőteljesen megosztott konventelnökségen belül. A keresztény gyökerekre való utalás mellett érvelt a konvent elnökségében John Bruton, Írország volt miniszterelnöke, aki szerint Európában számos ember vallásos, és ezt a készülő alkotmányban is tükröztetni kell. A Vatikán is hatalmas erőfeszítéseket tett ennek érdekében.
A konvent elnöke azonban azt a nézetét fejtette ki, hogy az európaiak egy szekularizált világban élnek, és az alkotmányt ennek megfelelően kell kialakítani.
Terry Sanderson, az egyesült királyságbeli Nemzeti Szekuláris Társaság alelnöke nagyon elégedett azzal, hogy az alkotmány nem tartalmaz Istenre való hivatkozást, mert az szükségtelen korlátokat állított volna fel Európa polgárai között. Véleménye szerint: „Európának szekularizáltnak kell maradnia ahhoz, hogy valóban egységes lehessen.”
Ezzel szemben a német ellenzéki Kereszténydemokrata Párt (CDU) vezetője, Angela Merkel, aki az Európai Parlamentben a legnagyobb frakció irányítója, kijelentette, hogy pártja küzdeni fog azért, hogy az alkotmány szövegébe kerüljön be egy cikkely a vallásról, az Istenre való hivatkozással együtt. Ez a kijelentése azt követően hangzott el, hogy látogatást tett a Vatikánban, és II. János Pál pápával is találkozott, aki nagy hatást gyakorolt a politikusra.
Az kétségtelen, hogy néhány konventtag ragaszkodik a vallás megemlítéséhez. Szerintük a lengyel alkotmány vallással foglalkozó utaló cikkelye lehet a követendő példa. A vallásos értékek alkotmányban való megjelenése nagy valószínűséggel a Lengyelországban a közeljövőben az európai uniós tagságról sorra kerülő referendumra is kihat, bár a végeredmény, a tagság megszavazása aligha lehet kétséges.
Az végül is kevéssé vitatható, hogy Giscard-nak és Terry Sandersonnak is igaza van abban, hogy szekularizált világban élünk. Ennek egyik látható jele, hogy Nyugat-Európa középkori virágzásának jelképei, a katedrálisok konganak az ürességtől. Ha azonban egy temetőbe kimegyünk, vallásos jelképek hosszú sorát látjuk. A gyökerek tehát még egy igencsak szekularizált világban is néha számítanak, például a születéskor, a házasságkötéskor és az elmúláskor. Most egy új Európa születésének vagyunk tanúi, most a gyökerek számítanak.