Ki garantálja a hiteles fordítást?

Az uniós bővítés alaposan feladja a leckét a tolmácsoknak, fordítóknak szerte Európában. Az előírások szerint ugyanis az Európai Unió egész területén minden közigazgatási eljárásban kötelező az anyanyelv használatának biztosítása. Talán kevesen tudják, hogy ami több csatlakozó országban még követelmény, az Magyarországon már évtizedekkel ezelőtt megvalósult.

Már a kiegyezés utáni első, gróf Andrássy Gyula elnökletével tartott minisztertanácsi ülésen felmerült, hogy a soknemzetiségű Magyarországon tenni kell valamit az anyanyelv használata érdekében. A gondolatot tett követte, és – a korabeli iratok tanúsága szerint – az akkori tanácskozáson báró Wenckheim Béla belügyminiszter „intézkedést kér tétetni a fordító osztály szervezésére nézve”. A Központi Fordító Osztály végül két év múlva, 1869-ben kezdte meg működését – jóval megelőzve ezzel az európai gyakorlatot.
A fordítóiroda immáron 134 éve működik, igaz, most már Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) Rt. néven. Szappanos Géza vezérigazgató szerint az OFFI Rt. az állampolgári jogbiztonság egyik legfontosabb alapintézménye, ugyanis senki sem kerülhet olyan helyzetbe, hogy bármilyen hivatalos nyelven ne tudjon hiteles fordítást készíttetni akár Magyarországon, akár külföldön. – Ez minden magyar állampolgárt és minden jogszerűen Magyarországon tartózkodó személyt megillet, akinek jogi érdeke fűződik a hiteles fordítás elkészítéséhez – tette hozzá Szappanos Géza. Mint kiemelte: a jogbiztonság fontos a felhasználói oldal számára is, így a bíróságoknak, ügyészségeknek is biztonságot jelent, ha szakmailag kifogástalan minőségű munkát kapnak. Az OFFI tevékenysége mögött állami garanciavállalás áll, de minőségtanúsításuk és felelősségbiztosításuk is van valamennyi általuk készített fordításra.
A nagy múltra visszatekintő iroda – melynek az évek során mások mellett Bibó István, Göncz Árpád, Passuth László, Németh László és Ottlik Géza is dolgozott – harmincegy nagyvárosban működtet irodákat, és jelenleg hozzávetőlegesen hatvan állományi és közel ezer külső munkatársat foglalkoztat. Az OFFI minden nagy európai nyelven, illetve a környező országok nyelvén készít fordításokat, de nem ritka az sem, hogy pastu, kínai vagy éppen cigány nyelven kell dolgozniuk. A cég működését a mai napig kormányrendelet szabályozza, a tulajdonosi jogokat az Igazságügyi Minisztérium gyakorolja. Ez is oka annak, hogy az OFFI Rt. nem indul el az igazságügyi tárca által kiírt közbeszerzési pályázatokon – mutat rá Szappanos Géza, hozzátéve ugyanakkor, hogy az államigazgatási intézmények számára biztonságot jelent, „ha jogvita esetén rendelkezésre áll egy szakértői feladatokat ellátó iroda, amely ebben a kérdésben el tudja dönteni, hogy a teljesítés minősége megfelel-e az előírásoknak vagy sem”.
Magyarországon egyébként a hiteles fordítások szabályozása úgymond EU-konform, hiszen azt az Európai Unió illetékesei megfelelőnek találták. – Az Alkotmánybíróság – a konkurenciához közel álló irodák kezdeményezésére – szintén foglalkozott ezzel a kérdéssel, s végül valamennyi pontjában elutasította a keresetüket, és alkotmányos szempontból is teljes mértékben rendjénvalónak és megfelelőnek találta a szabályozást.
A hiteles fordításokkal szemben a kereskedelmi jellegű fordítások piaca viszonylag szabályozatlan. Magyarországon hatályos kormányrendelet szabályozza, hogy kik, milyen szakmai végzettséggel és szaktudással végezhetnek fordításokat. – Ennek a számonkérése azonban nem valósul meg – közölte Szappanos Géza, hozzáfűzve, hogy a szakma képviseletében a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete, a Konferenciatolmácsok Szakmai Szövetsége, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara fordító és tolmács szakmai osztálya keményen és rendszeresen fellép, ám ezek a tiltakozások soha nem jutnak el a hivatalos fórumokra.
Az uniós csatlakozás egyébként új lehetőségeket is megnyithat hazánk előtt: az Európai Unió bővítésével ugyanis a schengeni határok kitolódnak, az EU számára pedig nem lényegtelen, hogy a Magyarországra belépő külföldiek az unió területén milyen iratokkal közlekednek, milyen ezeknek a dokumentumoknak a viszszakereshetősége, illetve reprodukálhatósága. Így a schengeni határok kialakulásával Budapest egyfajta központ szerepet is betölthet a térségben, hiszen az EU-n kívül maradt országok állampolgárainak hiteles fordítását jó eséllyel nem másutt, hanem Magyarországon készíttethetik el.