Megbénított hajózás

A belgrádi kormánynak a dunai hajózás szabadságát sértő rendelete miatt a határátkelőkön többheti veszteglésre kényszerültek a Mahart Rt. tranzitárut szállító hajói, tetemes veszteséget okozva a hajózási társaságnak és a megbízóinak. A Duna Bizottság és a Külügyminisztérium tiltakozása nyomán tegnap részlegesen újra megindult a tranzitforgalom, ám Szerbia és Montenegró kormánya hivatalosan még nem reagált a magyar panaszra.

Több millió dollárt érő tranzitáruval hetek óta nem juthattak be a szerbiai Duna-szakaszra, illetve nem léphették át a szerb-montenegrói határt a hazafelé tartó, áruszállító hajókonvojok – tájékoztatta lapunkat Litvai János, a Mahart Rt. árufuvarozási üzletágának logisztikai vezetője.
Mint elmondta: a tranzitárukért korábban nem kellett fizetni, ám a szerb-montenegrói kormány módosította a tranzitáruk kezelésére vonatkozó kormányrendeletet. Eszerint az országon áthaladó áruk után vámbiztosítékot kell letenni, ami visszajár, ha az áru elhagyta a szerb-montenegrói folyamszakaszt. A gyakorlatban ennek úgy kellene működnie, hogy az erre kijelölt szerb ügynökségek garantálják a vámbiztosíték megfizetését, s utóbb benyújtják a számlát a külföldi szállítmányozónak. Ám a garanciakeret korlátai miatt sorba kell állniuk a szállítmányozóknak, s hetekig rostokolhatnak a kikötőkben, sokszor romlandó árukkal, mire megkapják az áthaladási engedélyt. A Maharttal kapcsolatban álló szerbiai ügynökség azt is közölte, idegeneknek nem áll módjukban ügynökölni, fizessen tehát közvetlenül a hajózási társaság. Ezt azonban sem a Mahart lehetőségei, sem a belgrádi rendelkezések nem engedik meg.
Litvai János hozzátette: a vámbiztosíték összege az áru értékétől függ, de többnyire igen nagy összeg. Gabona esetében például az áru értékének negyven százaléka, tehát éppen annyi, amennyi a vám lenne, ha a szállítmány Szerbia-Montenegróban maradna, és nem tranzitáru lenne.
A június elseje óta hatályos rendelkezések miatt a Mahart naponta sok ezer euró veszteséget kénytelen elkönyvelni. Megbízói sorra elpártolnak tőle, s más szállítási módok után néznek. Érthető, hiszen – ha a vízi közlekedés a legolcsóbb is – a dunai áruszállításban mostanában sok a bizonytalanság. A Vukovárnál épült pontonhidat például csak hetente háromszor – két alkalommal hét, egy esetben pedig tizenhárom órára – nyitják meg a hajóforgalom előtt. Amúgy ezért is fizetni kell, nagyobb baj azonban, hogy tömegével várnak áthaladásra a hajók, és nem mindegyik jut el a hídig a nyitva tartás időkeretei között.
Mint a logisztikai vezetőtől hallhattuk: a dunai hajózás nemzetközi egyezményben biztosított szabadságát sértő rendelkezések természetesen nemcsak a magyar érdekeket, hanem a Duna Bizottság valamenynyi országáét is.
*
A Külügyminisztérium lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint Major István, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági helyettes államtitkára tegnap bekérette Dejan Jancsát, Szerbia és Montenegró nagykövetét, és tiltakozását fejezte ki az 1948. évi belgrádi egyezményt sértő kormányrendelet miatt. A közlemény szerint Magyarország elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy a Duna Bizottság tagállamai nem kaptak előzetes értesítést a várható intézkedésekről, és így nem tudtak áthidaló megoldásokat keresni.
A helyettes államtitkár nyomatékosan kérte a nagykövetet, hogy haladéktalanul tájékoztassa kormányát a kialakult helyzetről, és vonják vissza a kormányrendeletet, mivel az sérti a két ország gazdasági együttműködésében érintett vállalatok érdekeit. A magyar fél szeretné elkerülni ellenintézkedések meghozatalát, ami által sérülhetnek a magyar–szerbia-montenegrói gazdasági kapcsolatok. A nagykövet elmondta: információi szerint tegnap reggel részlegesen megindult a tranzitforgalom, és reményét fejezte ki, hogy a kérdés hamarosan megoldódik.