Négy év múlva már euróval fizethetünk

Figyelemre méltó előrehaladást értek el a tagjelölt országok gazdaságuk Európai Unióhoz való hozzáigazításában – olvasható az EKB éves jelentésében. A gyenge világméretű konjunktúra ellenére a leendő tagországok pozitív gazdasági teljesítményt mutattak fel 2002-ben. Az euróövezethez képest még lendületesebb is volt a növekedés egyes tagországokban, az inflációt pedig összességében sikerült jelentősen lefékezniük – állapította meg az EKB.
Az ezredforduló 10 százalék körüli inflációs rátáját 2002 végére sikerült 3,5 százalékra leszorítani, és így az euróövezet 2,3 százalékos átlagához közelíteni. Az EKB azonban úgy látja, hogy a drágulási ráták további csökkentése – ami pedig egyik feltétele a valutauniós csatlakozásnak – nem ígérkezik könnyű feladatnak. A reformok és a termelékenység növekedése eltérő inflációs rátákat eredményezhet, és veszélyeztetheti a stabilizációban és az inflációfékezésben eddig elért eredményeket a költségvetési célkitűzések újabban tapasztalható elvétése – figyelmeztet az EKB elemzésében. A jövőre csatlakozó tíz új tagország közül az elsők előreláthatólag 2007-ben vezethetik be a közös valutát, az eurót.
Az EKB sok pótolnivalót lát a reálgazdasági konvergenciában, ami azonban nem hivatalos kritérium az eurózónához való csatlakozást illetően. A lemaradás főleg az egy főre jutó jövedelemben és a gazdasági struktúrák hasonlóságában mutatkozik meg. Az EKB adatai szerint a csatlakozó országok bruttó hazai terméke jelenleg csak 44 százalékát teszi ki az euróövezet átlagának. Az EKB ezért sürgeti a gazdasági növekedés, valamint a jogi és intézményi rendszer reformjának „változatlan tempóban” való folytatását is, hogy felgyorsuljon a felzárkózás az egy főre jutó reáljövedelem területén.
A kelet-európai hitelintézeteknek behoznivalójuk van a lakossági ügyfelek ellátása tekintetében is. Míg a meglévő EU-tagországok állampolgárai átlagosan másfél bankszámlával rendelkeznek, egyes tagjelölt országokban a lakosság csak egy részének van egyáltalán banki kapcsolata.
*
Az Európai Központi Bank nem tehet többet a konjunktúra fellendítésére, hiszen az irányadó kamatokat máris 50 éves mélypontra csökkentette – közölte tegnap Ernst Welteke, az EKB kormányzó tanácsának tagja. „Az elmúlt fél évben a kamatlábat 125 bázisponttal szállítottuk le és azok fél évszázados mélyponton állnak. A monetáris politikával nem lehet a mostani helyzetet orvosolni” – fejtette ki Welteke a Deutsche Welle tévéállomásnak adott interjújában.
Welteke korábbi, ugyanezen tévéállomás által közölt megjegyzése szerint az eurózónának amúgy sem volna szüksége további kamatmérséklésre. Welteke, aki egyben a német Bundesbank elnöke is, elmondta, hogy nem látja a javulás jelét a német gazdaságban annak ellenére sem, hogy az EKB enyhített a pénzpolitika szigorán. „Bizalmi válságnak vagyunk tanúi” – mondta, hozzátéve, hogy a német gazdaságnak a fellendülés érdekében szerkezeti reformokon kellene keresztülmennie.