3I/ATLAS: drámaian megváltozott a távolodó csillagközi objektum viselkedése

Az elmúlt hetekben úgy tűnt, hogy végleg lehiggadtak a kedélyek a múlt év csillagászati szenzációjával, a Naprendszeren túli csillagközi térből érkezett, titokzatos üstökössel kapcsolatban. De a perihéliumát, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi pontját már október végén elhagyó, jelenleg a Naprendszer peremvidéke felé száguldó 3I/ATLAS úgy látszik, hogy még mindig tartogat újabb meglepetéseket.

A 3I/ATLAS mindeddig a legfurcsább látogató, ami a csillagközi térből érkezett hozzánk Fotó: Futura Sciences

A 3I/ATLAS üstökös aktivitása drámaian megváltozott a perihéliuma után, hatalmas mennyiségű szerves molekulát kezdett kibocsátani magából a furcsa csillagközi vándor. Mindez azért tekinthető különösnek, mert a Naptól mért jelenlegi távolsága miatt már minimális annak az esélye, hogy a központi csillag hősugárzása intenzív szublimálódást okozzon.

A 3I/ATLAS  a csillagközi térből érkezett a Naprendszerbe. Forrás: International Gemini Observatory

 

3I/ATLAS: drámai aktivitásnövekedés a gyorsan távolodó csillagközi objektumon

A csillagászok a 3I/ATLAS intersztelláris üstökösről azt tartják, hogy sokkal idősebb objektum, mint a Naprendszer, és legkevesebb tízmillió évig vándorolt a galaxisban anélkül, hogy elhaladt volna egy idegen csillagrendszer mellett. Ami várható volt, hogy az lesz az üstökös megfigyelésében a legizgalmasabb pillanat, amikor 3I/ATLAS eléri a perihéliumát, vagyis pályájának a Naphoz való legközelebbi pontját. A kutatók most összehasonlították a NASA SPHEREx (Spectro-Photometer for the History of the Universe, Epoch of Reionization és Ices Explorer) űrszondáinak 2025. augusztusi, illetve decemberi megfigyelési adatait, és drámai aktivitásnövekedést tapasztaltak; a relatív napközelség miatt várható is volt, hogy a perihélium idején lesz a legintenzívebb az üstökösmag szublimálódása.

A 3I/ATLAS extrém, 210 ezer km/órás sebessége is az objektum egyik szokatlan jellemzője. Fotó: European Southern Observatory/Olivier Hainaut et al.

A szublimáció az a fázisváltozás, amikor a szilárd anyag gázzá alakul, kihagyva a cseppfolyós fázist. Az üstökös magján lévő jég a napfény sugárzó hőjének hatására párologni kezd, létrehozva az üstökös magja körüli kómát, az objektum gázokból álló homályos légkörét.

A kutatást végző nemzetközi csillagászcsoport azt tapasztalta, hogy az üstökös összes jégtípusa szublimált. A tudósok különféle molekulák jelenlétéről számolnak be, kezdve a víztől a szén-dioxidon és a szén-monoxidon át egészen nitridekig. Ezek az elpárolgó gázok aránylag szabályos gömb alakban övezik az objektum szilárd magját, leszámítva a „nyúlósabb” szénhidrogéneket és a mag felszínéről távozó port, ami aszimmetrikus eloszlású. 

A rejtélyes csillagközi vándornál szokatlanul korán elkezdődött a kóma képződése. Forrás: ESA/Hubble

A megfigyelések szerint a 3I/ATLAS-nál képződött rendkívül ritka anticsóva olyan nagyobb és nehezebb porszemcsékből áll, amelyek túl nehezek ahhoz, hogy a Nap sugárnyomása eltaszítsa ezeket. A kutatók szerint erre vezethető vissza az intersztelláris objektum haladási irányával azonos irányban képződött második anticsóva.

 

A furcsaságok csillagközi vándora

A tudóscsoport megállapította, hogy az objektumból kiszabaduló vízmolekulák a perihélium után nagyon fényessé, mintegy hússzor fényesebbé váltak a korábbiakhoz képest. 

De a vízjégnek ez a fajta szokatlanul intenzív szublimációja más egyéb következményekkel is együtt járt. 

A korábbi megfigyelések során ugyanis egyáltalán nem tapasztaltak szénhidrogéneket és szén-nitrideket az objektum spektrumában, ám e szerves molekulák mennyisége drámaian megugrott miután az üstökös túlhaladt a perihéliumon.

A 3I/ATLAS 2025. október 29-én érte el a Naphoz való legnagyobb közelségét, vagyis a perihéliumát. A pályaszámítások szerint az intersztelláris objektum ekkor 1,38 csillagászati egységre, vagyis hozzávetőleg 206,4 millió kilométerre volt a Naptól, mintegy harmadával nagyobb távolságra, mint amennyi a Föld Naptól számított közepes távolsága.

A nemzetközi kutatócsoport azt a már a múlt év késő nyarán, illetve kora őszén észlelt anomáliát is megerősítette, miszerint a 3I/ATLAS extrém mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki magából, ami újfent azt igazolja, hogy a titokzatos csillagközi vándor a kémiai összetételét tekintve valóban rendkívül szokatlan objektumnak számít. 

Az objektumon intenzív szublimálódást figyeltek meg a csillagászok. Forrás: Spectroscopy Online

A szén-dioxid és a víz aránya a valaha mért legmagasabb értékek közé tartozik, ellentétben a Naprendszer üstököseinél tapasztaltakkal ami azt mutatja, hogy a 3I/ATLAS kómája rendkívül gazdag szén-dioxidban – írták már hónapokkal ezelőtt az amerikai űrkutatási szervezet, a NASA szaktudósai, akiket az Ilf Science tudományos hírportál idéz. Az erőteljes szublimálódás jelensége már csak azért is furcsának tekinthető, mert a csillagközi üstökös, amikor elérte a perihéliumát, más Naprendszer-beli üstökösökhöz képest igen távol volt a Naptól, és a szublimálódás intenzitása akkor sem csökkent, amikor távolodni kezdett a központi csillagunktól. 

De nem csupán ezek az anomáliák jelentik a 3I/ATLAS körüli és nem teljesen üstökösszerű tulajdonságokat. 

Az objektum 2025. július elsején történt felfedezése és 2025. november vége között összesen 11 olyan nem szokványos tulajdonságot, illetve jelenséget azonosítottak a csillagközi vándornál, amik a Naprendszerbeli üstökösökkel összehasonlítva több mint furcsának számítanak. 

A 3I/ATLAS pályája sem számít szokványosnak. Forrás: The Sky Live

A 3I/ATLAS már jóval azt megelőzően elkezdett kifényesedni, mielőtt még elérte volna pályáján azt a pontot, ahol a kifényesedése – a Naphoz való relatív közelség miatt elinduló párolgás, vagyis a kómaképződés – egyáltalán várható lett volna. Már tavaly augusztus elején felfedezték az úgynevezett szén-dioxid-anomáliát, ami szintén csak nehezen magyarázható a hagyományos üstökösmodellekkel. 

A másik ilyen furcsaság az objektum szokatlanul nagy mennyiségű nikkelkibocsátása volt. 

De a 3I/ATLAS pályasíkja sem számít szokványosnak: más, a csillagközi térből érkezett objektumokhoz, de a Naprendszer üstököseihez képest is az intersztelláris üstökös pályasíkja nagyon alacsony lapos szöget zárt be az ekliptikával, aminek egy ilyen égitest esetében egy az ötszázhoz az esélye.

A 3I/ATLAS mindeddig a harmadik olyan objektum, ami bizonyítható módon a csillagközi térből érkezett a Naprendszerbe. Az első, a 2017-ben felfedezett 1I/ATLAS Oumuamua aszteroida, a második pedig a 2019-ben azonosított 2I/ATLAS Borisov-üstökös volt.

Tavaly december elején jelentette be a NASA, hogy a saját és más missziók felvételeinek analízise arra utal, hogy az objektum felszínén igen intenzív fagyott gáz és anyagkilövellések, úgynevezett kirovulkanikus jelenség tapasztalható. Azt találták, hogy e jeges anyagkitörések nagy kiterjedésű spirális gázfelhők formájában jelennek meg az üstökös körül, ami pedig azt mutatta, hogy az objektum rotáló, forgó mozgást végez. 

E spirál alakú jetek azt is feltárták, hogy a 3I/ATLAS belső szerkezete jelentősen eltérhet a Naprendszer üstököseinek a belső struktúrájától. 

2025. november végén a NASA, a japán (AXA) és az európai űrügynökség (ESA) kutatói az XRISM (X Ray Imaging and Spectroscopy Mission, Röntgenképalkotó és Spektroszkópiai Misszió) űrtávcsövével vizsgálták meg az ekkor már a Naptól távolodó 3I/ATLAS -t.

Akadtak, akik egy álcázott idegen űrjárművet véltek felfedezni a különleges csillagközi objektumban. Forrás: YouTube

 A kutatók az üstökös magja körül mintegy négyszáz kilométeres sugárban röntgensugárzást mutattak ki, és ilyet korábban a másik két csillagközi térből érkezett vándornál még nem tapasztaltak. E furcsaságok alapján egyesek még azt is felvetették, hogy a 3I/ATLAS esetleg nem természetes objektum, hanem egy idegen civilizáció mesterséges eredetű űreszköze lehet. Erre a felvetésre azonban az ezt célzó kutatások sem találtak bizonyítékokat. 

 

Még mindig tartogat meglepetéseket 

A legfrissebb eredmények szerint az extrém mennyiségű szén-dioxid érdekes képződési útvonalra utal e valóban szokatlan csillagközi üstökösnél. „Ez a nagy mennyiségű szén-dioxid arra utalhat, hogy a 3I/ATLAS nagyobb mértékű sugárzásnak volt kitéve, mint a Naprendszerből származó üstökösök, vagy pedig arra, hogy az eredeti bolygórendszerének egy olyan régiójában alakult ki, ahol a szén-dioxid jég természetes módon kifagy a gázból” – írja a tanulmányt jegyző nemzetközi kutatócsoport. A titokzatos vándor jelenleg igen nagy, 210 ezer km/órás sebességgel halad a Naprendszer távoli vidékei felé. Emiatt mostanra már annyira elhalványodott, hogy csak a nagy teljesítményű földi teleszkópokkal, illetve űrtávcsövekkel lehetséges a megfigyelése.

Egyre távolabb kerül tőlünk a tucatnyi szokatlan tulajdonságot mutatott intersztelláris objektum. Forrás: International Gemini Observatory

 Idén márciusban viszonylag közel fog elhaladni a Jupiter mellett, így van esély néhány további mélyűri megfigyelésre. A 3I/ATLAS mindeddig a legkülönlegesebb olyan objektum, ami a Tejútrendszer távoli vidékéről érkezett hozzánk. A róla eddig begyűjtött észlelési adatok épen ezért szolgálhatnak fontos adalékul a távoli csillagrendszerek kialakulásával és viszonyaival kapcsolatos, egyelőre még meglehetősen hiányos ismereteink kibővítéséhez.

Az AAS Research Notes szakfolyóirathoz benyújtott és még lektorálásra váró tanulmány itt olvasható el teljes terjedelmében, angol nyelven.