Nem létszükséglet a privatizáció

A januári, a forint elleni spekulációs támadás mögött álló szereplőknek hatvanmilliárd forintos veszteséget kellett elszenvedniük, a jegybank pedig 42 milliárdos árfolyamnyereséget könyvelt el az év első öt hónapjában. A pénz ugyanakkor csak 2005 után, részletekben jut el a költségvetéshez. Az összeg a Postabank várható árának kétharmada.

Január közepén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) visszaverte a forint árfolyamsávjának elmozdítására irányuló támadást: a művelet, azon túl, hogy sikeresnek bizonyult, nagyjából hatvanmilliárd forintos veszteséget okozott a spekulánsoknak, a jegybank első öthavi mérlegében pedig 42 milliárdos árfolyamnyereség keletkezett. (A jegybank adatai szerint összesen 5,3 milliárd eurónyi spekulatív tőke érkezett Magyarországra: ebből 3,8 milliárdnyit visszavásároltak, 1,2 milliárdnyi a magyar bankokhoz került, 240 millió eurót pedig a spekulánsoknak kellett veszteségként elkönyvelniük.)
A jelenleg hatályos szabályozás értelmében ugyanakkor a januárban elkönyvelt árfolyamnyereségnek nem lesz nyoma sem az idei, sem a jövő évi költségvetésben: az árfolyamnyereség csak 2006-tól kezdődően, három évre bontva javítja az egyenleget. A 2001-ben elfogadott jegybanktörvény szerint „az MNB a tárgyév után a tárgyévet megelőző második, harmadik és negyedik év tárgyévi eredménye átlagának megfelelő osztalékot köteles fizetni”.
– Az MNB megspórolta a költségvetésnek a Postabank után várható privatizációs bevétel kétharmadát, ennek ellenére a kormány az utolsó állami bankok eladásából próbálja fedezni infrastrukturális beruházásait – vélekedtek az üggyel kapcsolatban a lapunknak nyilatkozó szakértők. A szakemberek szerint súlyos gazdaságpolitikai melléfogás pénzhiányra hivatkozva külföldi kézre játszani az állami vagyon maradék részét.
Aggasztónak tartják a szakértők az államadósság növekedését is. A lapunknak nyilatkozó szakemberek véleménye szerint súlyos hiba, hogy a kormányzat nem tesz lépéseket a jelenség megszüntetésére: a tartozások kamatait ugyanis az adófizetőknek kell átvállalniuk. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a bruttó hazai termékhez mért államadósság szintje a 2001 végi 52 százalékról múlt év végére 56, mostanra pedig 57 százalékra növekedett. Járai Zsigmond jegybankelnök szerint a magas fizetésimérleg-hiány önmagában még nem okozna gondot, ha finanszírozni tudná a beáramló működő tőke: jelenleg viszont adóssággeneráló tőkével finanszírozzák a folyó hiányt.