A kisbefektetők réme

Harminc százalék fölötti részesedésével legnagyobb tulajdonosként az MSZP közeli Arago Rt. szerezte meg az irányítást az eredetileg kárpótoltaknak szánt Forrás Rt.-ben. Az ÁPV Rt. egyéves védettséget biztosított a kisbefektetőknek a Forrás alapszabályában az Arago módszerei között szokásosnak mondható kiszorítás ellen. Egy évig csak a tulajdonosok kilencvenszázalékos egyetértésével változtatható meg az alapszabály, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem változtatható meg. A védettséget jelentő időszak elteltével jöhetnek a korábbi aragós tranzakciókból – Pick, Zalakerámia, Hunguest, City Rt. – már ismert módszerek.

Jól nyomon követhetők az Arago Holding módszerei a Pick Rt. felvásárlásának történetében. A 2000-ben megkezdett akció során a holding összeütközésbe került a piac szinte valamennyi szóba jöhető szereplőjével: a Pick aranyrészvényét birtokló ÁPV Rt.-vel, a tőkepiac tisztasága felett őrködő Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével és a kisrészvényesekkel. Az eseménysort felügyeleti felszólítások és bírságok, bírósági elmarasztaló határozatok tarkítják.
Az Arago már 2000 áprilisában bejuttatta a Pick igazgatóságába Csikós Csabát, aki több Arago-érdekeltségben képviselte-képviseli a holdingot, noha hivatalosan csak júliusban jelentette be az új tulajdonos a Pickben való részesedés megszerzését. A magyar tőkepiac ismerői már ekkor tudták, hogy ettől kezdve a Pick-részvény csak a fokozott kockázatviselésre képes spekulánsoknak ajánlható mint befektetés. A patinás szegedi társaság megszerzésére írott forgatókönyv szerint az addig stabil nyereséget termelő társaság egyre romló eredményekről adott számot a negyedévente esedékes tőzsdei gyorsjelentéseiben. Tavaly májusban már az első negyedév veszteséges lezárásáról értesülhettek a részvényesek. A semmivé váló profit egyedül az Aragót nem kedvetlenítette el: részesedését előbb 75 százalék fölé, majd közel 95 százalékra növelte.
*
Azokat a kisrészvényeseket, akiktől az egyre romló (vagy inkább lerontott) gazdálkodási eredmények láttán sem tudta az Arago megvenni a részvényeiket, más módszerrel fosztotta meg papírjaiktól. Részvénycserével kilencvenháromezer darab részvényt szerzett meg a holding a kisrészvényeseknek attól a csoportjától, amely a privatizáció során kárpótlási jegyért vett Pick-részvényt, de nap mint nap nem figyelte a tőzsdei bejelentéseket. A be nem cserélt részvényekért darabonként 4605 forintot fizet az Arago. Az ár különösen annak fényében viszszatetsző, ha figyelembe vesszük, hogy a már szinte kizárólag az Arago kezébe került Pick az idén rekordnagyságú, részvényenkénti 4840 forintos osztalékot fizetett.
Négy évvel ezelőtt, 1999-ben jelent meg a Zalakerámia Rt. életében az Arago Rt., akkor a kerámiagyártó cég jelentős adóssággal küzdött és menedzsmentje sem abba az irányba terelte a társaságot, ami a kátyúból ki tudta volna húzni. Az Arago egy közgyűlési alkalomra jelentős mennyiségű Zalakerámia-részvényt vásárolt, és az a pletyka járta, hogy a közgyűlés időpontjában a megvásárolt részvényeket már el is adta, ezzel felkészült arra a piaci reakcióra, amely a kerámiagyártó tőzsdei részvényeinek zuhanását okozta. Többszöri zártkörű tőkeemeléssel az Arago beékelte magát a Zalakerámiába, leváltotta a menedzsmentet, kitisztította a céget. A hatalomváltás időpontjában sem csengett túl jól a befektetői körökben az Arago neve, tudni lehetett, hogy ott, ahol az Arago megjelenik, sokan nem rúgnak labdába. Ez esetben azonban egy erősebb társaság felfedezte azt a rést, amit a Zalakerámia részvényei között hagytak. Az említett cég az Általános Értékforgalmi Bank Rt. (ÁÉB) volt, amelyről köztudott, hogy nagyrészt oroszországi tulajdonosai vannak, és részt vett a BorsodChem adásvételében is.
Nem tudta bizonyítani a rendőrség, hogy a Hunguest Vagyonkezelő Rt. három volt vezetője, K. Imre, K. Csaba és J. Miklós elkövette volna a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést, így bizonyítottság hiányában tavaly szeptember 9-én megszüntette a 2002 eleje óta folyó nyomozást. A rendőrök azt gyanították, hogy a két volt vezérigazgató és az egykori gazdasági igazgató a részvénytársaság tulajdonában lévő Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány mintegy 1,1 milliárd forintos vagyonvesztéséért volt felelős. Egy neve elhallgatását kérő rendőrnyomozó lapunknak akkor úgy nyilatkozott: attól, hogy a gyanúsítottak cselekményei nem illeszthetők be egyik büntetőjogi kategóriába sem, a részvénytársaság polgári peres úton eljárhat velük szemben.
Korábban, 1996 decemberében az alapítvány négymilliárd forintra becsült, de pontosan soha fel nem mért vagyonát a három vezető átláthatatlan pénzügyi tranzakciókban átjátszotta a Leisztinger-féle Arago Holdingnak.
Szintén megszüntették a mintegy 90 károsult által tett feljelentés alapján 1997-ben indult nyomozást a City Kárpótlási Jegy Hasznosító ügyében is (itt is felfedezhetők voltak átfedések az Arago csoporttal). A tavaly november végén, először bűncselekmény – később az ügyészségre érkező panaszok elbírálása után bizonyítottság hiányában lezárult vizsgálat nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és csalás – miatt indult, mert a kisbefektetők szerint mintegy egymilliárd forintos kárt okozott nekik a társaság. A feljelentés szerint 1995-ben számos károsult a kárpótlási jegyét az rt. által kibocsátott részvényekre cserélte. A társaság a jegyeket 174,2 százalékos árfolyamon számította be, s azt ígérte, hogy a következő évben bevezetik a City Rt. részvényeit a tőzsdére, majd a gazdálkodási év végén az elért eredményből osztalékot kapnak. Azonban a cég a kárpótlási jegyek egy részét alacsony árfolyamon értékesítette, valamint részt vett több sikertelen privatizációs tranzakcióban. Emiatt tőkéjének 80 százalékát elvesztette, így osztalékot nem fizettek, s a tőzsdei bevezetést sem tudták teljesíteni.