A kormány nem hibázhat

Az euró magyarországi bevezetése céldátumának bejelentése a költségvetési politikában a feltétlenül szükséges, alapvető kiigazítások kormányzati szándékát mutatja – jelentette ki Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tegnap a bálványosi nyári szabadegyetemen tartott előadásában. Az MNB alelnöke és Tállai András, a Fidesz országgyűlési képviselője, az Orbán-kormány volt pénzügyminisztériumi államtitkára volt a székelyföldi Tusnádfürdőn tartott szabadegyetem Gazdasági növekedés – monetáris politika témakörű fórumának két magyarországi előadója – jelentette az MTI. Auth Henrik hangsúlyozta, hogy Magyarországon eldőlt az euró bevezetéséről folytatott vita. Emlékeztetett arra, hogy az MNB álláspontja a vitában mindig is az volt: a kicsi, nyitott gazdaságok önálló monetáris politikájának ideje lejár. – A forint feladásának és az euró bevezetésének vannak bizonyos kockázatai és hátrányai, de az MNB számításai, elemzései egyértelműen az euró bevezetésének előnyeit mutatják, valamint azt, hogy az önálló valuta fenntartása Magyarország esetében rendkívül kockázatos – mondta.
Az MNB alelnöke a számszerűsíthető előnyök között említette a külkereskedelem és a gazdasági fejlődés hosszú távon megvalósuló növekedését. Közvetett pozitív hatásnak nevezte azt, hogy jelentős mértékben erősödik a stabilitás. Auth Henrik arra hívta fel a figyelmet, hogy az „euróklubba” való belépésnek szigorú feltételei vannak, a maastrichti kritériumok teljesítéséhez a 2002-es durva költségvetési kisiklás még egyszer nem történhet meg. Szavai szerint a kiigazítás nagyon nehéz, de elengedhetetlen lesz. – Az Európai Unió monetáris övezetéhez való magyar csatlakozás időpontjának kijelölése remélhetőleg kellő fegyelmezőerővel bír majd mindenkinek – jelentette ki.
Tállai András szerint ma Magyarországon olyan helyzet alakult ki, amikor egy olyan súlyú miniszterelnöki bejelentés, mint az euróövezethez való csatlakozás időpontja, nem a várt hatással jár, mivel nem működik a piaci bizalom. Az ellenzéki politikus szerint az Orbán-kormány idején Magyarország jelentős eredményeket ért el a maastrichti feltételek teljesítésében: 1998 és 2002 között az infláció 14 százalékról öt százalékra mérséklődött, a költségvetési hiány fokozatosan csökkent, az államadósság a GDP több mint 60 százalékáról 50 százalék alá került. Véleménye szerint az Orbán-kormány visszaadta a hitet az embereknek, a Széchenyi-tervvel pedig felszabadította az emberekben lévő kezdeményezőerőt. – A Medgyessy-kormány hatalomra kerülésével azonban negatív fordulat történt: az infláció és a költségvetési hiány csökkenése lelassult, ismét az a cél, hogy a GDP hatvan százaléka alá kerüljön az államadósság. A jelenlegi kormány kivégezte a Széchenyi-tervet, és ezzel történelmi esély veszett el Magyarország számára – fogalmazott.
Tállai András szerint ennek a fordulatnak az a magyarázata, hogy ma Magyarországon ismét azok kerültek többségbe, akiknek kedvenc állata a sült galamb, azok határozzák meg a közvéleményt, akiknek nincs jövőképük, a múlt század hetvenes–nyolcvanas éveire jellemző gondolkodással úgy vélik, hogy helyettük a kormánynak kell cselekedni, az ő feladatuk, hogy várják a segélyt, a támogatást és az ingyenebédet.