Sokan szeretnének híres emberek közelében lakni. Testközelből látni naponta olyan híres művészeket, politikusokat vagy sportolókat, akik addig csak a tévé képernyőjén vagy az újságok hasábjain keresztül jelentek meg otthonunkban. Sokan kíváncsiak, hogyan élik életüket, tartanak-e kutyát, macskát, hányszor viszik le naponta a szemetet, milyen gyakran zeng a lépcsőház a családi veszekedéseiktől stb. Egyszóval: ugyanolyan emberek-e, mint mi.
A kíváncsiságunkra a reklámkészítők is építenek, amikor ismert arcokkal hirdetnek meg például lakóparkokat. Néhány éve a „Legyen a szomszédom!” szlogennel ajánlottak lakásokat olimpiai bajnok bokszolónk, Kovács István lakásának környékén. Néha azonban kellemetlen meglepetéseket is okozhatnak a hírességek, amint ezt a következő történet is szemlélteti.
Rapcsák Tamás három évvel ezelőtt vásárolt telket a Balaton partján fekvő Kőröshegyen. A Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályvezetője szeretett volna az üres területre egy zárt-szigetelt szennyvíztárolót, valamint egy kilencven négyzetméteres gazdasági épületet építeni. Erre 2000. november 9-én kért engedélyt a község jegyzőjétől, amit bő egy hónappal később meg is kapott. A határozatról levélben értesítették a szomszédokat is, köztük Németh Jánost, az Alkotmánybíróság hétfőn visszavonult elnökét. 2001 szeptemberében az ország akkori negyedik számú közjogi méltósága – lányával és nejével közösen – levelet írt a jegyzőnek és a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatalnak, amelyben az építési engedély visszavonását kérték. Arra hivatkoztak, hogy szomszédjuk a kérelmet hat nappal a Balaton-törvény november 3-i kihirdetése után adta be, amely a tóhoz közeli településeken jelentősen megszigorította az építkezési feltételeket. A tiltakozás miértjéről csak annyi derült ki a fellebbezésben, hogy Némethék ugyan nem akarták megakadályozni az építkezést, de az számukra kedvezőbb lett volna a törvény szerinti módon, többek között az alacsonyabb beépítettségi arány és az ültetési kötelezettség miatt.
Németh Jánosék felülvizsgálati kérelmének meg is lett az eredménye: a kőröshegyi jegyző 2001 novemberében visszavonta a korábban általa kiadott építési engedélyt, mivel a megyei közigazgatási hivatal azt jogszabálysértőnek minősítette. Közben Rapcsák Tamással hivatalosan közölték: a szántóként nyilvántartott birtokán nem építkezhet, csak ha azt szőlőbirtokra vagy gyümölcsösre módosítja. Az MTA doktora nem adta föl, és kérelmezte 47 gyümölcsfa és 12 gyümölcsbokor telepítését, amit jóváhagyott a jegyző. Az ültetés után a siófoki földhivatal 2002 áprilisában végül gyümölcsösnek nyilvánította birtokát.
Úgy tűnt, megépülhet a szennyvíztároló, amelyre a jegyző májusban megadta az engedélyt. Azonban egy hónappal később újabb fellebbezést kapott a közigazgatási hivatal, ezúttal az Alkotmánybíróság elnökének lányától. Németh Andrea is a Balaton-törvényre hivatkozott, amely a Kőröshegynek ezt a részét szőlőkataszteri területnek nyilvánította, vagyis csak akkor lehet rajta építkezni, ha legalább nyolcvan százalékban szőlőművelésre használják. A tiltakozást a hivatal elfogadta, és az építési engedélyt augusztusban újra visszavonta.
Rapcsák Tamás elkeseredésében a balatonföldvári jegyzőhöz fordult segítségért. De nem újabb építési engedélyért, mert erről már lemondott. Inkább kérte, ellenőrizzék Németh Jánosék tetőtér-beépítését, és kötelezzék zárt-szigetelt szennyvíztároló építésére, mivel az tudomása szerint nem úgy készült. Kérelmét egy hónapja utasították el. Az indokolás arra mutat rá, a gazdasági épület alapterülete, a homlokzat magassága és megjelenése, valamint a tető hajlásszöge is eltért ugyan az engedélyezettől, továbbá feltételezhetően a tetőteret is szabálytalanul építették be. Ráadásul a szennyvíztároló sem a tervekben megadott helyen készült el. Ennek ellenére Némethék visszamenőleges hatállyal nem kötelezhetők a szennyvízgödör átépítésére, ugyanis az épületet több mint tíz éve húzták föl, ezért a törvények szerint a szabálytalan állapoton már nem lehet változtatni. A kőröshegyi jegyző 1993 óta tudott a szabálytalanságokról, mégsem tett semmit.
Németh János lapunk kérdésére elmondta: nem személyes konfliktus áll az ügy hátterében, hanem a törvények betartásának (és betartatásának) szándéka. Az Alkotmánybíróság volt elnöke hozzátette: nem vett részt közvetlenül a fellebbezésekben, azokat felesége és lányai intézték.
Rapcsák Tamás leszögezte: soha nem keveredett vitába az egykori közjogi méltósággal és családjával, ezért nem tudja, miért gáncsolják minden lépését. Vagy nem tartanak minket megfelelő szomszédoknak, vagy szükségük van a telkünkre, és azt szeretnék, hogy eladjuk nekik – fűzte hozzá keserűen.
A történet végén adódik a kérdés: lehet-e ekkora távolság jogelmélet és joggyakorlat között? Az alkotmányosság tekintélyes őre vajon hivatkozhat-e magánemberként a törvények szigorú betartatására, miközben maga is szabálytalanságok sorát követi el?
origo.hu
Vonatgázolás történt Püspökladánynál
