A Magyar Agrárkamara szerint nem elégséges a kormány által biztosított tízmilliárd forintos vissza nem térítendő támogatás az aszálykárok enyhítésére. Csikai Miklós a szervezet elnöke lapunknak elmondta: ezt az összeget kell szembeállítani az előzetesen becsült 100 milliárdos kárral. Az elnök aláhúzta, hogy az 50 milliárd forint hitelt pedig nem adófizetői pénzből biztosítják a gazdák számára, s az egyébként is csak a hitelképesek számára jelent segítséget.
Ismeretes, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök szerdán Hernádon bejelentette: hatvanmilliárd forintot különít el az aszálykárok enyhítésére a kormány, amelyből 50 milliárd kedvezményes lejáratú hitel, tízmilliárd forint pedig viszsza nem térítendő támogatás. Gál J. Zoltán kormányszóvivő kérdésre válaszolva később elismerte, hogy az idei költségvetésből csak az azonnali segítségnyújtásra szánt tízmilliárdot kell kigazdálkodnia a kormánynak.
Csikai Miklós szerint a válság megoldására legalább százmilliárdra lenne szükség. Az agrárkamara javaslata szerint 100 milliárd forintos hosszú futamidejű – minimum tíz, de inkább 15 évre szóló – államkötvényt kellene kibocsátani. Második lépésben – az őszi munkák finanszírozásának lehetőségeit biztosító – forgóeszköz- feltöltést kellene biztosítani. Harmadik lépésben pedig a súlyosan eladósodott vállalkozások hosszú távú finanszírozását kellene megoldani hasonló, de több garanciával biztosított konstrukciókkal – vélik az agrárkamaránál. A gazdakörök és gazdaszövetkezetek somogyi elnöke, Androsovics Jenő szerint a 60 milliárdos csomag még részben sem oldja meg az agrárgazdaság gondjait. A parasztszövetség megyei vezetője, Torma László pedig arra figyelmeztetett, hogy a gazdák hitelhez jutását szinte lehetetlenné teszi, hogy a kereskedelmi bankok a kölcsönt üzletpolitikai elvek szerint folyósítják. Hozzátette: ezzel a bankok kezébe adta a kormány a gazdálkodókat. Elhangzott, hogy a súlyos aszályt leginkább a kukorica, a napraforgó és a burgonya sínyli meg, ám takarmányhiánnyal, s ennek következtében az állatok súlygyarapodásának visszaesésével is számolni kell.
Az aszály okozta válság továbbgyűrűzik. Cseh László, a Magyar Hűtőipari Szövetség elnöke szerint az év második felében az infláció és az aszály generálta növekvő felvásárlási árak miatt a mirelit termékeknél áremelkedésre lehet számítani. Emlékeztetett rá: évek óta hangoztatják, hogy nehéz helyzetben van a feldolgozóipar, s egyre kisebb az esélye annak, hogy a zöldség- és gyümölcstermelők, illetve az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar a válságból önmagától kilábaljon. Néhány milliárd forint csak „tűzoltásra” elegendő, s szükség lenne egy átfogó, a termelés fejlesztésére kidolgozott hosszú távú koncepcióra. Az az állítás pedig egyenesen hamis, hogy a feldolgozóipar szereplői a versenyszférában tevékenykednek, így csak rajtuk múlik eredményességük. Az aszálykárokkal kapcsolatban az elnök megjegyezte: fontos lenne, hogy az öntözővíz adótartalmát a gazdáknak ne kelljen megfizetni, hisz ezzel meg lehetne előzni a későbbi károkat. Igaz, ebből az államháztartásnak bevétele származik, ám a kiadási oldalon kárenyhítésre, támogatásra ennél többet fizetnek ki. A gazdák pedig a hektáronkénti 50-60 ezer forintot már nem tudják megfizetni. Így az is elképzelhető, hogy jövőre már bizonyos terményeket el sem vetnek.
Problémákkal küzd a cukorágazat is. Országosan 15-20 százalékos az aszály miatti termeléskiesés, ám ez a korábbi évekről áthozott készletek miatt nem veszélyezteti a belföldi ellátást – olvasható a tegnapi Napi Gazdaságban. A június végével zárult cukorgazdasági évben a behozatal elérte az 50 ezer tonnát, ami megfelel egy átlagos magyar cukorgyár éves termelésének. Az emiatt felhalmozódó készletek exportján keletkező fedezetkiesés ágazati szinten mintegy négymilliárd forint. Az ágazat kérte, hogy az állam az EU-csatlakozásig átmenetileg oldja meg a hazai piac védelmét, a tárgyalások azonban még nem vezettek eredményre.
***
Májusban drágulás.
A mezőgazdasági termékek termelői árszínvonala ez év január-májusban megegyezett az előző év azonos időszakában mérttel, ám májusban már 5,2 százalékkal nőtt a bázisidőszakhoz képest – derül ki az MTI által közölt KSH adatokból. Tavaly az első öt hónapban a termelői árak még 8,9 százalékkal, májusban 16,8 százalékkal csökkentek 2001 azonos időszakához képest. Az idén májusban mért növekedésén belül a növényi termékek termelőiár-indexe 13,8 százalékkal nőtt, az élő állatoké és állati termékeké 6,6 százalékkal csökkent. (Cs. A.)
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter újabb árulót talált!
