Évszázadok óta nemzetközi tevékenység a hajózás, így a XX. század első évtizedeit jellemző nemzeti kötődés napjainkban már korántsem olyan erős. A mai kormányzati felfogás közlekedési szempontból nem tartja hungaricumnak a magyar hajózást – mondta lapunknak az új balatoni hajó, a Fonyód minapi avatásakor Valkár István, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hajózási főosztályvezetője. Azt azonban fontosnak tartaná, hogy a hazai hajókikötők megőrizzék a nemzeti jellegüket. Hogy miként, arról a privatizáció előkészületei során várhatóan döntés születik – vélekedett.
A hajózási főosztályvezető szerint valószínű, hogy a Mahart-vagyon többsége külföldi kézbe kerül. Úgy tudja, a társaság iránt nagy a hazai és a külhoni érdeklődés, ám arról nem nyilatkozott, hogy kik vetettek szemet a hajózási cégre. Egyébként a privatizációs szervezet által felkért tanácsadók véleménye is befolyásolhatja, hogy egyben vagy több kisebb egységben privatizálják-e a társaság vagyonát.
Valkár István úgy látja: a nemzeti hajóstársaság privatizációja során két szolgáltatási forma rajzolódik ki. Az egyik az úgynevezett tiszta vállalkozói szolgáltatás. A Balatonon a mai gyakorlathoz hasonlóan a kiránduló- és sétahajózás üzemeltetésének letéteményesei a vállalkozók lesznek. A közszolgáltatási, tehát a menetrendi hajózás várhatóan ugyancsak vállalkozói formában történik, ám ez utóbbiban az államnak és az önkormányzatoknak is lesznek finanszírozási feladatai. Illetékességi körükben ők döntenek majd arról, hogy melyik vállalkozótól rendelik meg a szolgáltatást.
Nyilvánvaló, hogy a közcélú vízi személyszállítás állami vagy önkormányzati megrendelésének magában kell foglalnia azt a kompenzációt is, ami garancia a szokásos vállalkozói haszonhoz. Tehát számolnia kell a megrendelőnek, az államnak, illetve az önkormányzatnak a veszteséggel is. És nem hagyható figyelmen kívül, hogy mivel a menetrendi hajózás közcélú, egyes járatok gazdálkodási szempontú ritkítása vagy netán megszüntetése társadalmi feszültséghez vezethet.
Valkár István arra is emlékeztetett, hogy a közszolgáltatási hajózást az Európai Unióban „szorosan körülbástyázott rendelkezések szabályozzák”, következésképpen fel kell készülni arra, hogy azok a jövő évtől ránk is érvényesek lesznek. A főosztályvezető úgy látja: mivel a hajózásnak más közlekedési ágazatoknál kedvezőbbek a pozíciói – merthogy a vízi közlekedés üzemvitele olcsóbb –, a vállalkozók jó eséllyel, biztató reményekkel jelenhetnek meg a közszolgáltatási hajózás piacán.
***
Épülnének a drávai kikötők.
Barátságosabb, nyíltabb szerződést kell kötni Horvátországgal a drávai hajózás újraindítása érdekében, az egykori Jugoszláviával aláírt kormányközi megállapodás ugyanis jogi problémáktól és a korabeli „kölcsönös távolságtartás elemeitől” terhes – figyelmeztet Valkár István. A főosztályvezető úgy látja: a drávai hajózás a kormányzati gondolkodásból hosszú ideig kimaradt, ám most itt lenne az ideje, hogy egy új kormányközi megállapodásban foglaltak szerint odaát is épüljenek kikötők. Azzal persze számolni kell, fűzte hozzá, hogy a folyó egyéb irányú hasznosítása – például Horvátország drávai vízlépcső-programja miatt – akadályokba ütközhet egy, a közös tervekről szóló hajózási, illetve kikötőépítési szerződés aláírása. (G. J. A.)
Kábítószer-kereskedőket fogtak a rendőrök a Havanna-lakótelepen