Vas, Győr-Moson-Sopron és néhány Veszprém megyei település lakói is haragra gerjedtek – nem beszélve a régió zöldszervezeteiről –, amikor ez év tavaszán a sajtóból értesültek a Rábát érintő balatoni vízpótlás tervéről. Amint arról lapunk is beszámolt, elsődlegesen turisztikai, hajózási és horgászati érdekből válna indokolttá a már két-három éve drámaian alacsony vízállású Balaton vizének mesterséges pótlása. A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) után a környezetvédelmi és vízügyi tárca is kézbe vette a vízpótlás ügyét, ám – elsődlegesen a zöldek és néhány tekintélyes vízgazdálkodási szakember figyelmeztetése nyomán – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban úgy döntöttek: tudományos intézettel vizsgáltatják meg, hogy szükséges-e, s ha igen, miként, honnan történhetne meg a tó vízpótlása.
Érdekvihar kíséri kezdettől fogva a Balaton vízpótlásának ügyét. A „napfényipar” képviselői attól tartanak, hogy ha nem lesz fürdésre, vízi sportokra és hajózásra alkalmas elegendő víz a tóban, akkor megállíthatatlanul visszaesik a magyar tenger amúgy is rossz pozícióban lévő idegenforgalma. A vízügyesek és a környezetvédők viszont váltig állítják: beláthatatlan ökológiai következményei lehetnek annak, ha a tóba idegen víz kerül. Nemcsak a víz planktonszerkezete sérülne meg, hanem félő, a Balaton végképp elveszítené azt a simogató selymességét, amely miatt ma (még) Közép-Európa lekedveltebb fürdőzőhelye. Ám miután a Rába-környék is csapadékhiánytól szenved, és rohamosan fogy a víz a határon túli szennyezésnek is kitett folyóból, a víz menti önkormányzatok egész sora és vagy tucatnyi civil környezetvédelmi szervezet is megálljt parancsolna a balatoni lobbinak. Aggódnak ugyanis a csekély vízhozamú folyóért, és attól félnek, hogy a Rába esetleges megcsapolását a folyó menti állat- és növényvilág is megszenvedné.
A Rába-mentő akciót kezdeményező Nemes László, Sobor község polgármestere lapunknak azt mondta: nem a Balaton ellen szólnak, hanem folyójukért állnak ki. Javasolják: a magyar tenger gondját oldják meg másként. A múlt hét végi élőláncból természetesen indulatosabb hangok is kiszűrődtek. Voltak, akik agyrémnek nevezték a Balaton problémájának idegen víz segítségével való megoldását.
Kovács Zoltán fideszes országgyűlési képviselő vízpótlás tárgyában elhangzott július 9-i parlamenti interpellációjára Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter egyebek közt azt válaszolta, hogy a balatoni vízpótlás szükségességével jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem foglalkozik, és az év végére várható döntéshez az Akadémia is kialakítja az állásfoglalását. Persányi Miklós azzal igyekszik megnyugtatni Kovács Zoltánt – és rajta keresztül a rábaiakat –, hogy a folyóból történő balatoni vízpótlás csak az egyik megoldási lehetőségként merült fel.
A folyójukért aggódókat – a jelek szerint – nem nyugtatta meg a környezetvédelmi miniszter képviselői interpellációra adott válasza, ezért is döntöttek úgy, hogy a „Rába természeti kincseinek megőrzése, értékeinek megóvása, az élőhelyek biztosítása, az ökológiai egyensúly fenntartása és a folyó partján fekvő települések fejlődésének elősegítése érdekében” érdekvédelmi szövetséget alapítanak.
origo.hu
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó
