Tajvan képviseletet nyit Pozsonyban
Tajpej. Tajvan bejelentette, hogy diplomáciai kapcsolatot létesít Szlovákiával. E bejelentés minden bizonnyal haragos reakciót vált ki Pekingből, hiszen Kína szakadár tartományának tekinti Tajvant, és rendre megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat azokkal az országokkal, amelyek diplomáciailag elismerik a sziget kormányát. Eddig a Vatikán volt az egyetlen európai állam, amely diplomáciai viszonyban állt Tajpejjel. A tajvani külügyminiszter közölte, hogy Tajvan pozsonyi képviseleti irodája konzulátusi funkciókat is ellát majd. (MTI)
Felszólítás Boszniának
Brüsszel. A NATO–Oroszország Tanács felszólította Bosznia-Hercegovina állami hatóságait, hogy mielőbb vegyék kézbe az ország ügyeinek önálló irányítását, különös tekintettel a közös hadsereg működtetésére. A NATO–Oroszország Tanács szerdán tartotta rendszeres havi nagyköveti szintű ülését a NATO székhelyén, csütörtökön pedig részletes nyilatkozatot adott ki Boszniáról. A húsz ország ebben egyöntetű támogatásáról biztosította a daytoni megállapodás által kitűzött célt: a békés, soknemzetiségű Bosznia megteremtését és beilleszkedését az euroatlanti népek családjába. (MTI)
Bírálat a CIA-nak
Washington. Rendkívül súlyos bírálatokkal illette az amerikai hírszerző szolgálatokat, mindenekelőtt a Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA) és a Szövetségi Nyomozó Hivatalt (FBI) az a csütörtökön közzétett kongresszusi jelentés, amely a több mint háromezer halálos áldozatot követelő, az Egyesült Államokat soha nem látott méretekben megrázó, 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrortámadásokat vizsgálta. A következményeit tekintve egyelőre még kiszámíthatatlan dokumentum végkövetkeztetésében megállapította: a szeptember 11-i terrortámadások megakadályozhatók lettek volna, ha a CIA és az FBI között nincsenek olyan kommunikációs hiányosságok. (MTI)
Al-Kaida-tagok fogságban
Washington. Az Egyesült Államok nyomást gyakorol Iránra, tartsa meg korábbi ígéretét, hogy kiadja vagy kiutasítja az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat több fontos, teheráni fogságban lévő tagját. Richard Boucher, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdán jelezte: fontos lenne, hogy Teherán lépjen az ügyben. Washington azt szeretné ugyanis, hogy ezek az emberek visszakerüljenek azokba az országokba, ahonnan származnak vagy szállítsák azokba az országokba, amelyek igazságszolgáltatása körözi őket. (MTI)
Csecsen elnökjelöltek
Moszkva. Ahmad Kadirovot, a Kreml támogatta csecsenföldi adminisztráció vezetőjét az észak-kaukázusi köztársaságban október 5-én megtartandó elnökválasztásra jelölte a liberális Jobboldali Erők Szövetsége. A csecsenföldi választási bizottság közlése szerint eddig ketten jelentették be részvételi szándékukat a két és fél hónap múlva esedékes elnökválasztáson: Szaid-Hamzat Gajrbekov, a dél-oroszországi Asztrahany csecsen diaszpórájának képviselője és Zajdi Movlatov, Groznijban élő nyugalmazott katonatiszt. (MTI)
Szélsőbaloldaliakat ítéltek el
Párizs. Terrorizmus vádjával háromtól tíz évig terjedő börtönbüntetésre ítélte szerdán egy párizsi bíróság egy spanyol szélsőbaloldali terrorszervezet hét tagját. A bíróság a betiltott GRAPO (Október Elseje Antifasiszta Ellenálló Csoportok) katonai vezetőjét és a szervezet történelmi vezetőjét terrorista szervezettel való összeesküvésben találta bűnösnek, és tíz-tíz évi börtönre ítélte őket. A GRAPO-t több mint 80 halállal végződő merénylet elkövetőjeként tartják számon. (MTI)
Jó hír: megszűnhetnek a dugók az M7-esen
