Az átéltek miatti stressz utóhatása sokféleképpen jelentkezhet. Az események után két-három órán át zaklatott idegállapotban vannak, és ha a feszültséget nem sikerül oldani, két-három hónapos akut szakasz következhet. A beteg közben valamilyen kiutat, megkönnyebbülést keres, és másféle élményekbe veti bele magát: napi négy-öt doboz cigarettát elszív, esetleg inni kezd vagy játékszenvedély lesz úrrá rajta. A harmadik, krónikus szakasz évekig is eltarthat, ilyenkor már pánikbetegség, depresszió miatt kell kezelni a pácienst.
A mentőegységeknél Nyugaton pszichológust alkalmaznak. Magyarországon azonban általában gyengének tartják, és kinevetik azt, aki szakemberhez fordul.
*
Három évvel ezelőtt nálunk is elkezdték a rendvédelmi szervek alkalmazottainak pszichológiai vizsgálatát. A 60-70 ezer rendőr, tűzoltó, katasztrófavédelmi szakember, határőr és büntetés-végrehajtási dolgozó közül eddig körülbelül 15-20 ezer szolgálatot teljesítőnél végezték el. Egy részük mentálhigiénés gondozásra szorul, hogy megtanulják a konfliktuskezelési és a stresszoldási technikákat. Kisebb hányaduknál viszont kiderült, hogy a tartós stressz miatt alkalmatlanokká váltak arra, hogy folytassák munkájukat. Ezért nyugalmasabb beosztásba kerülnek, vagy súlyosabb esetben leszázalékolják őket.
A szakember szerint sokan csak védekezésképpen állítják, hogy megszokták a vért, a halottak, a leszakadt végtagok látványát, hiszen az ember génjeibe azt programozták, hogy mindezek veszélyt jelentenek, a veszély elől pedig menekülni kell. Ezek az emberek arra készültek és arra összpontosítanak, hogy segítsenek a bajban lévőkön. A tehetetlenség érzése nagyon erős feszültséggel jár.
Az Európai Unió előírásai szerint nemcsak orvosnak, hanem pszichológusnak is kísérnie kell azokat a mentőcsapatokat, akik tömegszerencsétlenségek, természeti katasztrófák helyszínén dogoznak. A pszichológusnak az áldozatok mellett a mentési szakemberekkel is foglalkozniuk kell. Nálunk a szakemberek alig kapnak ilyen segítséget.
Az olyan esetek, mint a német turisták siófoki vagy tavaly a lengyel zarándokok balatonszentgyörgyi tragédiája, gyakran maradandó károsodást okoznak a helyszínen dolgozóknak. Ilyenkor alakulhat ki a rémálmokkal, depressziós tünetekkel járó poszttraumás stressz-szindróma. A tünetek megelőzésére és csökkentésére Németországban jó ideje speciális tréningeket alkalmaznak, de ez a módszer Magyarországon még gyerekcipőben jár.
Bilkei Pál, a BM vezetőpszichológusa szerint nemegyszer megtörténik, hogy stressz miatt a mentésben részt vevőknél, a szolgálatot teljesítőknél a feldolgozatlan negatív élmények miatt munkájuk és magánéletük is válságba kerül. Az érintett az első hónapokban úgy érzi: szerettei nem értik, hogy miken megy keresztül, ezért eltávolodik tőlük. Némelyikük az alkoholba menekül vagy pályát változtat, de nagyon súlyos esetben akár öngyilkosságot is megkísérel.
Legnehezebb a gyermekhalált, vagy egy család halálát feldolgozni – emelte ki Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Hozzátette: a megrendítő látványt és a tragédiát viszont csak az tudja hosszú távon elviselni, aki jó testi és lelki állapotban van. De erről sokszor szó sem lehet, mivel a mentősök gyakran másod- és harmadállásban is kénytelenek munkát vállalni.
A mentősök pszichológiai és mentálhigiénés képzést is kapnak, hogy felismerjék a veszélyeket és tudják, hogy mit tehetnek lelki egészségük érdekében. Hasonlóan fontosak a kiscsoportos, önismereti tréningek is, segítenek a stressz feldolgozásában. A sokszor hetek, hónapok múltán jelentkező poszttraumás szindrómát nemcsak a tragédia látványa, hanem a tehetetlenség is kiválthatja. Ez történik, ha a mentő, tűzoltó úgy érzi: képtelen mindenkin segíteni, túl sok a sérült. Vagy akkor, ha – miként a lengyel buszbalesetnél is történt – a roncsot csak hosszabb idő múlva sikerül leemelni a sérültekről.
A stressz leküzdésére gyakran szakember segítségére van szükség, de oldják a feszültséget a társalgóban folytatott vagy műszak utáni beszélgetések is. Ilyenkor mindenki kibeszélheti magából az átélt szörnyűségeket. A tartós stressz feloldására a gyakorlott mentők, tűzoltók különféle enyhítő mechanizmusokat alakítanak ki maguknak. Például rendszeresen sportolnak, de akad olyan is, aki kifesti magából a feszültséget. Mások azonban alkoholhoz, droghoz nyúlnak.
***
Különleges helyzetek.
A mentőket nem csak a stressz fenyegeti. Például a törökországi földrengéskor a lakosság szinte meglincselte a külföldi – közöttük a magyar – mentőcsoportokat, amikor a tömeg követelése ellenére úgy döntöttek: előbb az élőket emelik ki a romok alól, és csak azután a holtakat. A Korán szerint ugyanis a holtakat még napnyugta előtt el kell temetni. A mentőket végül a rendőrség védte meg a helybéliek haragjától. Nagy megterhelést jelent az is, hogy munkájukat sokszor veszélyes helyzetekben, száguldó autókban látják el. Rendszeresen kell részegekkel, elmebetegekkel, fertőző betegekkel foglalkozniuk, miközben jövedelmük meglehetősen alacsony. Mindezek együtt okozhatták, hogy tavaly a 7000 magyarországi mentős 30 százaléka elhagyta a pályát.
origo.hu
Akciófilmbe illő jelenetek játszódtak le Budapesten
