Orbán Viktor már a múlt, Magyar Péternek pedig az a dolga, hogy víziót és reményt adjon: lehet itt egy másik Magyarország – tájékoztatta a Klikk TV Mélyvíz műsorának nézőit a sekély Bruck Gábor.
Ha tehetem, mindig megnézem, meghallgatom a kistérségi nevettető produkcióit, nincs kacagtatóbb az uborkafára igyekvő liberálisnál. Bruck fennen hirdeti, a Fidesz-szavazó agya megragadt a primitívhüllőagy-stációnál. Híveinek ravaszul azt tanácsolja, ha át akarnak csábítani egy jobboldali embert, először „tiszteljék”. „Ha földbe tiprod a büszkeségét, nem változik a véleménye. Nem mondhatod neki, hogy rasszista, vidéki tahó vagy. Nem lehetsz vele lenéző, sem arrogáns és nem lehetsz nála okosabb sem.” (Legutóbb az egyik Népszava-benyögésétől hidaltam le: „Orbán szavazóinak a többsége elszigetelten él, leginkább vidéken, és úgy száz év választja el őket Európától. A nagy és tanulatlan szavazótábort a lelke mélyén csak az izgatja, ami a kocsmától a templomig terjed”. Elsőre azt hittem, valami paródiát olvasok a fütyülős barackozós, bőgatyázós Landeszmann főrabbiról – de nem.)
Emberünk pszichológusként indult, csak később keveredett rossz társaságba. Először 1994 nyarán bukkant fel a neve, mint az SZDSZ „kampánypszichológusa”. Meredek ívű pályája során számos anyaszomorító sztárpolitikust gyámolított a libás Bajnaitól a kétségbeejtő Márki-Zay Péterig. Az őszödi beszédhez lábjegyzetet fűzött: „A felvétel előkerülésével unikális lehetőség előtt áll az ország. Gyurcsány győztesen kerülhet ki a helyzetből, ha olyan értelmezési keretet tud létrehozni, amelyben világossá teszi: a rendszerváltás óta tartó hazudozással most szakítani lehet.”
Nos, ő Bruck.
