Elmarad-e a „forró ősz”, ahogy a várható eseményeket Mikulás Dzurinda miniszterelnök jellemezte néhány nappal a kormány koalíciós tanácsának ülése előtt, helyreállt-e a bizalom a négy párt között?
– A koalíciós tanács ülésének nem az volt a célja, hogy helyreállítsuk a bizalmat, az egy hosszabb folyamat lesz. A kora nyáron kialakult válság lezárása, az egyes pártok szándékainak tisztázása volt most a cél. A válságot kiváltó okokat ugyanis két részre kell osztani. Az egyik kérdés a művi terhességmegszakítás, amelyet annyira agyonideologizáltak az elmúlt hónapokban, hogy abban a kérdésben nem lehetett számítani az álláspontok közeledésére. De számomra nem is ez volt a fontos kérdés, hanem az, hogy vajon az Új Polgári Szövetség a koalíció tagjának tekinti-e még magát. A nyári szünet előtt ugyanis többször is az ellenzékkel szavazott együtt a parlamentben, ami tarthatatlan állapot. Nem lehet egy párt egyszerre kormányon is meg ellenzékben is. Most tehát gyakorlatilag csak arra a kérdésre vártunk választ, hajlandók-e a liberálisok együttműködni velünk a kormányprogram megvalósításán, avagy inkább kilépnek a koalícióból. Igent mondtak az együttműködésre, a többit majd meglátjuk ősszel, a szeptemberi parlamenti ülésen.
– A koalíciós tanács ülését megelőzően Mikulás Dzurinda, Pavol Hrusovsky és ön találkozott az ellenzéki független képviselőcsoport elnökével, a Vladimir Meciar mozgalmát elhagyó Vojtech Tkáccsal, ami nem igazán bizalomerősítő lépés, hiszen Pavol Rusko, a liberálisok elnöke még csak nem is tudott a megbeszélésről.
– Ez így van, s lehet, hogy ez a találkozó is hozzájárult Ruskóék döntéséhez, vagyis ráébredhetett az Új Polgári Szövetség vezetése, nélkülük is működőképes lehet a kormány. Más kérdés, hogy a koalíciónak nagyon mérsékelt a többsége a parlamentben, s többször is szó volt már arról, jobb lenne, ha nagyobb támogatást kapna egy-egy törvény. Másként fogalmazva szeretnénk, ha kényelmes többsége lenne a koalíciónak a parlamentben, hiszen sokszor előfordul, hogy fontos nemzetközi találkozókra nem engedhetjük el képviselőinket, mert a parlamentben nem tudjuk biztosítani az előterjesztések szükséges támogatását.
– De miért Tkácék? Az Európai Parlamentben a nemzeti csoporthoz csatlakoztak, amely köztudottan a nacionalista pártok tömörülése. Ráadásul ebben a képviselőcsoportban vannak olyan politikusok, akik korábban a meciari titkosszolgálat emberei voltak, illetve az a belügyminiszter, aki meghiúsította a népszavazást.
– Én sem tapsolok ennek az együttműködésnek, viszont a parlamentnek működőképesnek kell lennie. Sajnálom, de csak ismételni tudom magam: Szlovákiában ilyen a politikai helyzet, nem lehet programokról, közös érdekekről beszélni a pártok között, szinte folyamatosan kényszerpályán mozgunk, hogy úgy mondjam, politikai kényszerházasságokra kényszerülünk.
– Felvetődött az idő előtti választások lehetősége is, nem lenne az jobb megoldás?
– Én nem hiszem, hogy az idő előtti választások bármit is megoldanának. A közvélemény-kutató központok felmérései szerint a jelenlegi parlamenti pártok kerülnének újra a törvényhozásba, s majdnem olyan eredményekkel, mint tavaly. De ez csak az egyik dolog, előfordulhatna, hogy némileg más koalíció állna össze az esetleges választások után. A reformokat, az ország átalakítását akkor is el kellene végezni. Lehet, hogy kicsit másként fognának hozzá, mint mi, de az csak felesleges idővesztés lenne, hiszen a most elkezdett reformok megrekednének, s nincs rosszabb, mint a félúton megszakított reform.
– A kormánykoalíció fenntartása, illetve a kormányprogram teljesítése egyébként is érdeke az MKP-nak, hiszen a magyarság, illetve a szlovákiai kisebbségek számára is fontos elemeket tartalmaz.
– Ez is igaz. A kormány a múlt héten jóváhagyta a földtörvény módosítását, amivel megnyílik az út a nevesítetlen földek kérdésének a rendezéséhez, a magyar egyetemről is döntés született. Más kérdés, hogy mindkét tervezettel foglalkoznia kell még a parlamentnek. De fontos a nyelvhasználat kérdésének a rendezése is. A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját végre kell hajtani, ami több törvény módosítását igényli majd. Ugyanakkor azt kell mondanom, élni is akarnak a magyarok és a többi kisebbség. Ilyen szempontból számomra nagyon fontos az, hogy sikerült módosítanunk a kormány úthálózat-fejlesztési tervét, aminek az az eredménye, hogy nemcsak északon lesznek fejlesztések, beruházások, hanem épülni fog az úgynevezett déli gyorsforgalmi út, sőt, ennek egyik ága átszeli majd a Csallóközt és a Mátyusföldet is. Ez munkahelyeket jelent a választóinknak, a későbbiek során – az infrastruktúra kiépítésével – pedig vállalkozók, külföldi tőke érkezhet a térségbe. Ez is fontos része ennek a kormánynak a programjából. Nyilvánvaló tehát, hogy számunkra sokkal fontosabb a reformok folytatása, jog- és szociális biztonságának növelése, a vidékfejlesztés folytatása, mint az előre hozott választások.
– Nem változott viszont a szlovák kormány elutasító magatartása a magyar kedvezménytörvény kapcsán, még annak módosítása után sem. Nem okoz ez furcsa kettősséget az MKP számára?
– Hónapokkal ezelőtt figyelmeztettük partnereinket, hogy Szlovákia egyedül maradhat elutasító magatartásával a kedvezménytörvény megítélésében, s ez be is következett. A Kovács–Kukan külügyminiszteri találkozó némelyest enyhítette a feszültséget, s tudom, hogy azóta intenzív tárgyalások folynak. Az eredmény persze kérdéses, de mi bízunk abban, hogy végül a szlovákiai magyarok ugyanolyan kedvezményekben részesülhetnek majd, mint a többi határon kívül rekedt nemzetrész. Mert a támogatásokra nagy szükség van, kultúránk is, oktatásügyünk is igényli a segítséget.
Egyesült Államok
Amerikai blokád alatt maradnak a venezuelai olajszállító hajók
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!