Államalapító királyunk, Szent István napját, augusztus 20-át hosszú ideig a Rákosi-féle alkotmány megszületésének ünnepévé fokozták le. Aztán finomítottak rajta, és a kenyér ünnepe lett. Ez a nap a rendszerváltozás után nyerte vissza a valódi értelmét. Van-e szimbolikus jelentősége a Szent István-díjnak?
– Szent István beszédes példaképünk. Maga a díj szimbolikus. A díj alapítói azt fogalmazták meg, hogy azokat tüntetik majd ki, akik az összmagyarság érdekében cselekedtek és cselekszenek. Természetesen az egész magyarság érdekében tenni egyénként nem lehet, csak közösségben. Tehát a Szent István-díjjal közösségi munkát jutalmaztak, egy közösség erőfeszítéseit értékelték egy személyre kivetítve. Egyébként e civil alapítványnak, e kuratóriumnak nagy társadalmi háttere van.
– Miért Esztergomban adják át ezt a díjat?
– Mert az államalapítási évfordulóhoz kapcsolódik, aminek van szakrális üzenete is. Ez egyrészt jelenti a kereszténység felvételét, ami első szent királyunk hitét, vallásosságát és szent életét példázza, másrészt világi jelentőséggel bír Szent István uralkodása, amivel végleg megvetette lábát a magyarság Európában.
– Mintha két Magyarország lenne. Állami ünnepen átadtak egy díjat, ami nem állami díj.
– Szent István ünnepe nemcsak állami, hanem nemzeti ünnep is. Sok olyan ünnepe van a magyarságnak, amely részben kötődik az államhoz mint intézményhez, de nagyrészt mégis inkább a nemzethez. Március 15. is ilyen, augusztus 20-át is nemzeti ünnepnek lehet nevezni, a Himnusz is ilyen, a címer is ilyen, a Szent Korona is ilyen, vagyis nagyon sok állami jelképként használt szimbóluma van a nemzetünknek, amely egyszerre nemzeti és állami szimbólum is. Ebből adódnak azok a nézeteltérések, amelyeket a szomszédos nemzetek folytatnak velünk, mert ők nem értik ezt a kettőséget. Minket ezzel a díjjal most a nemzet képviselői ajándékoztak meg.
– Szent István a többséget alkotó magyarságból és sok nemzetiségből egységes Magyarországot hozott létre. Ezer év után mégis sok keserűséget okoz, hogy több mint nyolcvan éve a magyarság egy része kívül rekedt a nemzetből. Kísérletek folytak a nemzet határokon átívelő egyesítésére, de ezek a lépések kormányzati ciklusonként megakadnak. Most itt van a kettős állampolgárság ügye, a szocialisták által vezetett mai kormány elveti a kettős állampolgárságot. Mi erről az ön véleménye?
– Furcsállom ezt a vitát, amely a kettős állampolgárság ügyében kibontakozott részben Magyarországon, részben a Magyarországon kívüli magyarság körében. Ugyanis önmagában a kettős állampolgárság egy következmény. Nem a kettős állampolgárságról kellene beszélnünk, hanem magyarországi viszonylatban arról, hogy miként lehetne megkönnyíteni a magyar állampolgárság felvételét bizonyos személyek vagy csoportok számára. Természetesen az állampolgárságot csak egyén kaphatja meg, kollektív állampolgárság nem létezik. Tehát nem a kettős állampolgárság a probléma, hanem az, hogy Magyarországon milyen feltételek mellett lehet egy nem magyarországi magyar, magyar állampolgár. A jelenlegi feltételek kimondottan sértők a magyarság számára. Amikor a státustörvényt próbáltuk megfogalmazni, akkor azért nem foglalkoztunk az állampolgárság kérdésével, mert a kedvezménytörvényen keresztül teljesen más problémák orvoslására kerestük a kezelési módot. Az állampolgárság kimondottan jogi kérdés, a státustörvény pedig nemzetstratégiai kérdés. Az lenne a normális, ha minden határon túli magyar minden huzavona nélkül megkapná a magyar állampolgárságot.
– Egy más nemzetiségű külföldi könnyebben megkapja?
– Igen, a jelenlegi állapot éppen ezért abnormális. A jelenlegi kormány problémafelvetése szintén abnormális. Főleg azt látom betegesnek, hogy arra hivatkoznak: az Európai Unióba való belépésünk miatt ezzel a kérdéssel nem lehet foglalkozni. Ez alibi keresés, aminek semmi valóság alapja nincsen. Az állampolgárság kérdése egy ország belső jogrendjének a függvénye. Ez nem tartozik a közösségi jogba és a jogharmonizáció keretébe sem.
– Egyébként az állampolgárság felvételének a jogával ki élhet?
– Egy szerbia-montenegrói állampolgár kérheti, egy horvátországi és szlovéniai állampolgár kérheti a magyar állampolgárságot. Korlátozottan élhet vele egy romániai magyar, mert akkor le kell mondania bizonyos román állampolgári jogairól, ami persze szintén nincs összhangban az európai joggal. Ukrajnában nem lehetséges a kettős állampolgárság, például egy kárpátaljai automatikusan elveszíti az ukrán állampolgárságát. Szlovákia és Magyarország viszonylatában nem lehetséges a kettős állampolgárság az 1961-ben kötött kétoldalú egyezmény miatt, ami mai napig érvényben van.
– Horn Gyula, volt szocialista miniszterelnök a napokban azt nyilatkozta, hogy képtelenség a kettős állampolgárság.
– Az a képtelenség, amit mondott, mert az Európai Unió területén ismert a kettős állampolgárság fogalma, például sok spanyol– portugál kettős állampolgár már.
– Mit szól ahhoz, hogy Szent-Iványi István, az Országgyűlés integrációs bizottságának szabad demokrata elnöke úgy véli: ahol lehetőség van a megegyezésre, ott nem kell elzárkózni a kettős állampolgárság bevezetése elől.
– Ez logikus, mert a liberálisok a kettős állampolgárságot másként kezelik, mint a szocialisták. Liberális módon, mert nem tekintik félelemkeltő mumusnak. Megértem a szocialistákat, mert azokat a határon túli magyarokat, akik felvennék a magyar állampolgárságot is, már nem lehetne megfosztani állampolgári joguktól, például a szavazati joguktól sem. A szocialisták rétegpolitikát folytatnak és nem nemzetpolitikát. Ennek következtében a határon túli magyarok zöme azon teljesítmények után, amit nyújtottak akár a rendszerváltozás előtt vagy a Horn-kormány, avagy most 2002 óta a Medgyessy-kormány idején, bizonyára nem a szocialistákra adná le a voksát. Ezt tudja az MSZP is.
– A határokon átívelő nemzetpolitika, amit az Orbán-kormány fogalmazott meg, megsérült-e?
– Ha a Szent István-i állameszme, egyáltalán a Szent István-i örökség szempontjából nézem a nemzetet és a jelenlegi állapotunkat, akkor azt lehet mondani, hogy Szent István intelmeiből mintha semmit nem tartanának be. Olyan érzésem van, mintha a magyar nemzet a saját történelmét veszítené el. Amikor a státustörvényt kezdtük kidolgozni, akkor két alapeszme vezérelt bennünket. Miként lehet megteremteni egy olyan helyzetet, hogy csökkentsük azt a kényszerű jogi idegenséget a határon túli magyarság és a magyarországi magyarok között, ami a nemzetközi kényszer és a nemzetközi jog következtében kialakult. A másik alapeszme a szülőföld megtartó erejének az erősítése, azaz miként lehet boldogulásában segíteni az elszakított magyarságot a szülőföldjén. Ez a két cél az egységes nemzet gondolatában fogalmazódott meg.
– Jelenleg mi a helyzet?
– Ma már sem az egyik, sem a másik alapcél nem teljesíthető, mivel a törvényt a módosításokkal kiüresítették. Ugyanis az az elem, ami az eredeti törvényben volt – azok a jogok, amelyeket Magyarországon élvezhetnek az elszakított magyarok, azonosak legyenek a magyarországi állampolgárok jogaival –, részben eltűnt. A szülőföldön pedig gyakorlatilag már nem részesülhetnek a magyar kisebbségek olyan támogatásban, amellyel a szülőföld megtartó erejét növelhetnék. Az ezt összefoglaló szimbólum, a nemzet egysége pedig szó szerint is és szándékaiban is eltűnt a törvényből, a törvény közeléből. A kérdés az, hogy a megmaradt elemek hogyan fognak tovább működni? Ha azt nézzük, miként felel meg a szomszédos államok kormányainak, akkor még a maradék sem fog működni. Én borúlátó vagyok, ugyanis a törvény pontjai darabonként a szemétládába kerültek.
– A jelenlegi szlovák kormány hajlandó valamit elfogadni a kedvezménytörvényből?
– Semmi olyasmiről nem hajlandó tárgyalni, ami a státustörvénnyel összefügg.
– Ez kudarc?
– A magyar külpolitikának az a kudarca, hogy belement abba a zsákutcába, amibe Pozsonyban és Bukarestben vezették.
– A Magyar Koalíció Pártja, amely tagja a szlovák kormánynak, tud-e hatással lenni a vezető szlovák politikusokra, hogy a két ország viszonya rendeződjön?
– Valószínű, hogy nem tudunk hatással lenni, mivel a szlovák belpolitikai viszonyok kaotikusak és kormányválság van a küszöbön. Szlovákia két sikert könyvelhet el magának, mind a kettő külpolitikai vonatkozású. Az egyik, hogy rövidesen Szlovákia az Európai Unió tagja lesz, a másik: sikerült sakkban tartani a magyar politikát a szlovák követelmé
Paks II: Itt van az osztrák zsoldban álló politikai nyomásgyakorlók sora















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!