Egy beteges politika következménye

Tavaly Orbán Viktor miniszterelnök, idén augusztus 20. előtt Tőkés László református püspök és Duray Miklós felvidéki politikus vehette át a Szent István-díjat Esztergomban. A márványtalapzaton álló, harminc centiméter magas bronzszobrot – Melocco Miklós alkotását – és a díszoklevelet a Szent István-díj kuratóriuma ítélte oda két személynek, akik sokat tettek a határainkon túl élő magyarokért. A díjazottak egyikét, Duray Miklóst, a Magyar Koalíció Pártja alelnökét, szlovákiai magyar képviselőt kérdeztük az elismerés szimbolikus és valódi tartalmáról.

Stefka István
2003. 08. 21. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Államalapító királyunk, Szent István napját, augusztus 20-át hosszú ideig a Rákosi-féle alkotmány megszületésének ünnepévé fokozták le. Aztán finomítottak rajta, és a kenyér ünnepe lett. Ez a nap a rendszerváltozás után nyerte vissza a valódi értelmét. Van-e szimbolikus jelentősége a Szent István-díjnak?
– Szent István beszédes példaképünk. Maga a díj szimbolikus. A díj alapítói azt fogalmazták meg, hogy azokat tüntetik majd ki, akik az összmagyarság érdekében cselekedtek és cselekszenek. Természetesen az egész magyarság érdekében tenni egyénként nem lehet, csak közösségben. Tehát a Szent István-díjjal közösségi munkát jutalmaztak, egy közösség erőfeszítéseit értékelték egy személyre kivetítve. Egyébként e civil alapítványnak, e kuratóriumnak nagy társadalmi háttere van.
– Miért Esztergomban adják át ezt a díjat?
– Mert az államalapítási évfordulóhoz kapcsolódik, aminek van szakrális üzenete is. Ez egyrészt jelenti a kereszténység felvételét, ami első szent királyunk hitét, vallásosságát és szent életét példázza, másrészt világi jelentőséggel bír Szent István uralkodása, amivel végleg megvetette lábát a magyarság Európában.
– Mintha két Magyarország lenne. Állami ünnepen átadtak egy díjat, ami nem állami díj.
– Szent István ünnepe nemcsak állami, hanem nemzeti ünnep is. Sok olyan ünnepe van a magyarságnak, amely részben kötődik az államhoz mint intézményhez, de nagyrészt mégis inkább a nemzethez. Március 15. is ilyen, augusztus 20-át is nemzeti ünnepnek lehet nevezni, a Himnusz is ilyen, a címer is ilyen, a Szent Korona is ilyen, vagyis nagyon sok állami jelképként használt szimbóluma van a nemzetünknek, amely egyszerre nemzeti és állami szimbólum is. Ebből adódnak azok a nézeteltérések, amelyeket a szomszédos nemzetek folytatnak velünk, mert ők nem értik ezt a kettőséget. Minket ezzel a díjjal most a nemzet képviselői ajándékoztak meg.
– Szent István a többséget alkotó magyarságból és sok nemzetiségből egységes Magyarországot hozott létre. Ezer év után mégis sok keserűséget okoz, hogy több mint nyolcvan éve a magyarság egy része kívül rekedt a nemzetből. Kísérletek folytak a nemzet határokon átívelő egyesítésére, de ezek a lépések kormányzati ciklusonként megakadnak. Most itt van a kettős állampolgárság ügye, a szocialisták által vezetett mai kormány elveti a kettős állampolgárságot. Mi erről az ön véleménye?
– Furcsállom ezt a vitát, amely a kettős állampolgárság ügyében kibontakozott részben Magyarországon, részben a Magyarországon kívüli magyarság körében. Ugyanis önmagában a kettős állampolgárság egy következmény. Nem a kettős állampolgárságról kellene beszélnünk, hanem magyarországi viszonylatban arról, hogy miként lehetne megkönnyíteni a magyar állampolgárság felvételét bizonyos személyek vagy csoportok számára. Természetesen az állampolgárságot csak egyén kaphatja meg, kollektív állampolgárság nem létezik. Tehát nem a kettős állampolgárság a probléma, hanem az, hogy Magyarországon milyen feltételek mellett lehet egy nem magyarországi magyar, magyar állampolgár. A jelenlegi feltételek kimondottan sértők a magyarság számára. Amikor a státustörvényt próbáltuk megfogalmazni, akkor azért nem foglalkoztunk az állampolgárság kérdésével, mert a kedvezménytörvényen keresztül teljesen más problémák orvoslására kerestük a kezelési módot. Az állampolgárság kimondottan jogi kérdés, a státustörvény pedig nemzetstratégiai kérdés. Az lenne a normális, ha minden határon túli magyar minden huzavona nélkül megkapná a magyar állampolgárságot.
– Egy más nemzetiségű külföldi könnyebben megkapja?
– Igen, a jelenlegi állapot éppen ezért abnormális. A jelenlegi kormány problémafelvetése szintén abnormális. Főleg azt látom betegesnek, hogy arra hivatkoznak: az Európai Unióba való belépésünk miatt ezzel a kérdéssel nem lehet foglalkozni. Ez alibi keresés, aminek semmi valóság alapja nincsen. Az állampolgárság kérdése egy ország belső jogrendjének a függvénye. Ez nem tartozik a közösségi jogba és a jogharmonizáció keretébe sem.
– Egyébként az állampolgárság felvételének a jogával ki élhet?
– Egy szerbia-montenegrói állampolgár kérheti, egy horvátországi és szlovéniai állampolgár kérheti a magyar állampolgárságot. Korlátozottan élhet vele egy romániai magyar, mert akkor le kell mondania bizonyos román állampolgári jogairól, ami persze szintén nincs összhangban az európai joggal. Ukrajnában nem lehetséges a kettős állampolgárság, például egy kárpátaljai automatikusan elveszíti az ukrán állampolgárságát. Szlovákia és Magyarország viszonylatában nem lehetséges a kettős állampolgárság az 1961-ben kötött kétoldalú egyezmény miatt, ami mai napig érvényben van.
– Horn Gyula, volt szocialista miniszterelnök a napokban azt nyilatkozta, hogy képtelenség a kettős állampolgárság.
– Az a képtelenség, amit mondott, mert az Európai Unió területén ismert a kettős állampolgárság fogalma, például sok spanyol– portugál kettős állampolgár már.
– Mit szól ahhoz, hogy Szent-Iványi István, az Országgyűlés integrációs bizottságának szabad demokrata elnöke úgy véli: ahol lehetőség van a megegyezésre, ott nem kell elzárkózni a kettős állampolgárság bevezetése elől.
– Ez logikus, mert a liberálisok a kettős állampolgárságot másként kezelik, mint a szocialisták. Liberális módon, mert nem tekintik félelemkeltő mumusnak. Megértem a szocialistákat, mert azokat a határon túli magyarokat, akik felvennék a magyar állampolgárságot is, már nem lehetne megfosztani állampolgári joguktól, például a szavazati joguktól sem. A szocialisták rétegpolitikát folytatnak és nem nemzetpolitikát. Ennek következtében a határon túli magyarok zöme azon teljesítmények után, amit nyújtottak akár a rendszerváltozás előtt vagy a Horn-kormány, avagy most 2002 óta a Medgyessy-kormány idején, bizonyára nem a szocialistákra adná le a voksát. Ezt tudja az MSZP is.
– A határokon átívelő nemzetpolitika, amit az Orbán-kormány fogalmazott meg, megsérült-e?
– Ha a Szent István-i állameszme, egyáltalán a Szent István-i örökség szempontjából nézem a nemzetet és a jelenlegi állapotunkat, akkor azt lehet mondani, hogy Szent István intelmeiből mintha semmit nem tartanának be. Olyan érzésem van, mintha a magyar nemzet a saját történelmét veszítené el. Amikor a státustörvényt kezdtük kidolgozni, akkor két alapeszme vezérelt bennünket. Miként lehet megteremteni egy olyan helyzetet, hogy csökkentsük azt a kényszerű jogi idegenséget a határon túli magyarság és a magyarországi magyarok között, ami a nemzetközi kényszer és a nemzetközi jog következtében kialakult. A másik alapeszme a szülőföld megtartó erejének az erősítése, azaz miként lehet boldogulásában segíteni az elszakított magyarságot a szülőföldjén. Ez a két cél az egységes nemzet gondolatában fogalmazódott meg.
– Jelenleg mi a helyzet?
– Ma már sem az egyik, sem a másik alapcél nem teljesíthető, mivel a törvényt a módosításokkal kiüresítették. Ugyanis az az elem, ami az eredeti törvényben volt – azok a jogok, amelyeket Magyarországon élvezhetnek az elszakított magyarok, azonosak legyenek a magyarországi állampolgárok jogaival –, részben eltűnt. A szülőföldön pedig gyakorlatilag már nem részesülhetnek a magyar kisebbségek olyan támogatásban, amellyel a szülőföld megtartó erejét növelhetnék. Az ezt összefoglaló szimbólum, a nemzet egysége pedig szó szerint is és szándékaiban is eltűnt a törvényből, a törvény közeléből. A kérdés az, hogy a megmaradt elemek hogyan fognak tovább működni? Ha azt nézzük, miként felel meg a szomszédos államok kormányainak, akkor még a maradék sem fog működni. Én borúlátó vagyok, ugyanis a törvény pontjai darabonként a szemétládába kerültek.
– A jelenlegi szlovák kormány hajlandó valamit elfogadni a kedvezménytörvényből?
– Semmi olyasmiről nem hajlandó tárgyalni, ami a státustörvénnyel összefügg.
– Ez kudarc?
– A magyar külpolitikának az a kudarca, hogy belement abba a zsákutcába, amibe Pozsonyban és Bukarestben vezették.
– A Magyar Koalíció Pártja, amely tagja a szlovák kormánynak, tud-e hatással lenni a vezető szlovák politikusokra, hogy a két ország viszonya rendeződjön?
– Valószínű, hogy nem tudunk hatással lenni, mivel a szlovák belpolitikai viszonyok kaotikusak és kormányválság van a küszöbön. Szlovákia két sikert könyvelhet el magának, mind a kettő külpolitikai vonatkozású. Az egyik, hogy rövidesen Szlovákia az Európai Unió tagja lesz, a másik: sikerült sakkban tartani a magyar politikát a szlovák követelmé

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.