Elektromos energia: a fogyasztás határán?

Napjaink rendkívüli időjárása kapcsán jogosan merül fel sokakban a kérdés, hogy vajon a szokatlan szárazság jelentheti-e a globális felmelegedés gyorsulását. Európa egyik vezető tudósa, John Schellnhuber professzor szerint az északi félteke 30 országát sújtó hőhullám mindenképpen elgondolkodtató, hiszen a klímajelenségekkel foglalkozó szakemberek többsége 20-30 évvel későbbre prognosztizált ilyen mértékű felmelegedést – írja a Guardian.

Kapi Orsolya
2003. 08. 07. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár a kérdésre egyelőre nincs végleges válasz, a helyzet nyomán kezd előtérbe kerülni és a mindennapi élet szintjén is érezhetővé válni a természeti környezet és a gazdaság kölcsönhatása. Egymás után érkeznek a hírek az aszály miatti áramkimaradásokról világszerte, amely részben a légkondicionáló berendezések iránti megnövekedett kereslet következménye.
Az MTI múlt heti jelentése szerint Kelet-Kínában takarékossági intézkedéseket vezettek be a folyók alacsony vízállása okozta energiahiány miatt. Azóta Ausztriából, majd Olaszországból is jelentették az áramellátás akadozását. Míg Olaszország – ahol a The New York Times szerint a ventilátorok és a klímaberendezések használata napi 2000 megawattórával növelte meg a fogyasztást – korlátozásokat vezettek be a nagyobb ipari fogyasztók kiszolgálásában, az osztrákok a hőerőművek egy részének bekapcsolásával igyekeznek pótolni a kiesett mennyiséget. Ez azonban az előállítási költségek növekedését okozza, ezért elképzelhető, hogy jövőre a fogyasztói árak 5–10 százalékos emelkedésével kell számolni. Az ABC News közlése szerint Szerbiában 60 százalékkal csökkent az áramtermelés, miközben itt is egyre többen veszik igénybe a mesterséges hűsítést a folyamatosan 30 Celsius-fok fölötti melegben. Az ország importra szorulna, de a környező országokban a hasonló helyzet miatt szintén nincs fölösleges villamos energia.
A vízhiány a vízenergia mellett az atomerőművekre is hatással van, hiszen ezek nagy hűtővízszükségletük miatt jelentős vízfogyasztók. Franciaországban kilátásba helyezték az atomenergia-termelés csökkentését, a tartományok felében vízkorlátozás van érvényben. Németországban több atomerőmű kényszerült termelése visszafogására, mivel a kibocsátott hűtővíz túlmelegítette volna a befogadó folyókat. A Rajna és a Duna mentén azonban még teljes kapacitással működhetnek az erőművek – írja a Süddeutsche Zeitung.
A javarészt elektromos fűtés miatt jelentős villanyáram-fogyasztónak számító skandináv országok valamelyest felkészültebbek voltak az idei nyárra, hiszen náluk már a tavalyi szárazság is komoly gondokat okozott. Akkor a nagyrészt hőerőműveket működtető Dánián kívül mindhárom országban emelkedtek az árak. Svédország régebb óta tervezi az atomenergia megújuló energiaforrásokkal való folyamatos kiváltását, ennek során a tizenkét reaktorból 1999-ben egyet bezártak. A vízenergiában hagyományosan gazdag Norvégia is fontolgatja a termelés egy részének átállítását földgázbázisra – írja a Reuters.
Hazánkban egyelőre nem fenyeget az elektromosenergia-felhasználás korlátozásának lehetősége. Varró László, a Magyar Energia Hivatal vezető közgazdásza lapunk kérdésére elmondta: ellátási gondokra nem kell számítanunk, az apadó folyók nem jelentenek gondot, hiszen hazánk nem használ vízi energiát. A magyar erőművi kapacitások meghatározó része földgázbázisú, s ezekkel megoldható az igények kielégítése.
Varró László állítja: az előző néhány évben a nyári villamosenergia-fogyasztás látványosan emelkedett. Mivel egyre több háztartásban és munkahelyen van klímaberendezés, döntően ez befolyásolta a felhasználást. Mindennek ellenére a téli fogyasztás még mindig magasabb tíz százalékkal, mint a nyári. A szakember szerint 2010-re sem várható, hogy a június–augusztus hónapok felhasználása magasabb legyen a három leghidegebb hónapénál.
Váradi Gábor, a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége klíma szakosztályának vezetője lapunknak elmondta: hazánkban éves szinten a klímapiacon tevékenykedő cégek összesen tízmilliárd forintos forgalmat realizálnak a százezer készülék eladásával. Az elmúlt években döntően vállalatok és irodák vásároltak légkondicionáló készüléket, ám tavaly óta jelentősen nőtt a magánszemélyek érdeklődése és vásárlási kedve is. A jövővel kapcsolatban a szakember bizakodó, s a piac további dinamizmusát prognosztizálja, ugyanakkor kérdésesnek tartja, lehet-e, és ha igen, mennyivel növelni az évi százezres eladást. Váradi Gábor kiemelte: a vállalatok nyeresége ezzel párhuzamosan nem fog emelkedni, hiszen a kereslet fokozódásával újabb és újabb vállalatok jelennek meg.
***
Csak az eladók nyernek.
Ami a szolgáltatóknak jó, az előbb-utóbb komoly gondokat okozhat Európa energia-háztartásában – írja a Der Standard. Egy EU-tanulmány szerint ha a jelenlegi trend folytatódik, 1990 és 2020 között meghússzorozódhat a szén-dioxid-kibocsátás a térségben. 2020-ra az uniós polgárok pusztán a légkondicionálók használatával 44 ezer gigawattórás fogyasztásért lesznek felelősek. Ez kis híján megegyezik Ausztria múlt évi teljes áramfelhasználásával. Az osztrák napilap szerint ha nem lesz változás, Ausztriában a klímahasználat energiaigénye 2020-ra a kétszázszorosára fog növekedni. Az EU klímaberendezésekre vonatkozó szabályozása alapján az idén január óta minden készüléken kötelező feltüntetni a termék energiahatékonysági besorolását. A jogalkotók abban bíznak, hogy a fogyasztók az árak mellett ezt is figyelembe veszik a vásárlásnál. (K. O.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.