Bár a kérdésre egyelőre nincs végleges válasz, a helyzet nyomán kezd előtérbe kerülni és a mindennapi élet szintjén is érezhetővé válni a természeti környezet és a gazdaság kölcsönhatása. Egymás után érkeznek a hírek az aszály miatti áramkimaradásokról világszerte, amely részben a légkondicionáló berendezések iránti megnövekedett kereslet következménye.
Az MTI múlt heti jelentése szerint Kelet-Kínában takarékossági intézkedéseket vezettek be a folyók alacsony vízállása okozta energiahiány miatt. Azóta Ausztriából, majd Olaszországból is jelentették az áramellátás akadozását. Míg Olaszország – ahol a The New York Times szerint a ventilátorok és a klímaberendezések használata napi 2000 megawattórával növelte meg a fogyasztást – korlátozásokat vezettek be a nagyobb ipari fogyasztók kiszolgálásában, az osztrákok a hőerőművek egy részének bekapcsolásával igyekeznek pótolni a kiesett mennyiséget. Ez azonban az előállítási költségek növekedését okozza, ezért elképzelhető, hogy jövőre a fogyasztói árak 5–10 százalékos emelkedésével kell számolni. Az ABC News közlése szerint Szerbiában 60 százalékkal csökkent az áramtermelés, miközben itt is egyre többen veszik igénybe a mesterséges hűsítést a folyamatosan 30 Celsius-fok fölötti melegben. Az ország importra szorulna, de a környező országokban a hasonló helyzet miatt szintén nincs fölösleges villamos energia.
A vízhiány a vízenergia mellett az atomerőművekre is hatással van, hiszen ezek nagy hűtővízszükségletük miatt jelentős vízfogyasztók. Franciaországban kilátásba helyezték az atomenergia-termelés csökkentését, a tartományok felében vízkorlátozás van érvényben. Németországban több atomerőmű kényszerült termelése visszafogására, mivel a kibocsátott hűtővíz túlmelegítette volna a befogadó folyókat. A Rajna és a Duna mentén azonban még teljes kapacitással működhetnek az erőművek – írja a Süddeutsche Zeitung.
A javarészt elektromos fűtés miatt jelentős villanyáram-fogyasztónak számító skandináv országok valamelyest felkészültebbek voltak az idei nyárra, hiszen náluk már a tavalyi szárazság is komoly gondokat okozott. Akkor a nagyrészt hőerőműveket működtető Dánián kívül mindhárom országban emelkedtek az árak. Svédország régebb óta tervezi az atomenergia megújuló energiaforrásokkal való folyamatos kiváltását, ennek során a tizenkét reaktorból 1999-ben egyet bezártak. A vízenergiában hagyományosan gazdag Norvégia is fontolgatja a termelés egy részének átállítását földgázbázisra – írja a Reuters.
Hazánkban egyelőre nem fenyeget az elektromosenergia-felhasználás korlátozásának lehetősége. Varró László, a Magyar Energia Hivatal vezető közgazdásza lapunk kérdésére elmondta: ellátási gondokra nem kell számítanunk, az apadó folyók nem jelentenek gondot, hiszen hazánk nem használ vízi energiát. A magyar erőművi kapacitások meghatározó része földgázbázisú, s ezekkel megoldható az igények kielégítése.
Varró László állítja: az előző néhány évben a nyári villamosenergia-fogyasztás látványosan emelkedett. Mivel egyre több háztartásban és munkahelyen van klímaberendezés, döntően ez befolyásolta a felhasználást. Mindennek ellenére a téli fogyasztás még mindig magasabb tíz százalékkal, mint a nyári. A szakember szerint 2010-re sem várható, hogy a június–augusztus hónapok felhasználása magasabb legyen a három leghidegebb hónapénál.
Váradi Gábor, a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége klíma szakosztályának vezetője lapunknak elmondta: hazánkban éves szinten a klímapiacon tevékenykedő cégek összesen tízmilliárd forintos forgalmat realizálnak a százezer készülék eladásával. Az elmúlt években döntően vállalatok és irodák vásároltak légkondicionáló készüléket, ám tavaly óta jelentősen nőtt a magánszemélyek érdeklődése és vásárlási kedve is. A jövővel kapcsolatban a szakember bizakodó, s a piac további dinamizmusát prognosztizálja, ugyanakkor kérdésesnek tartja, lehet-e, és ha igen, mennyivel növelni az évi százezres eladást. Váradi Gábor kiemelte: a vállalatok nyeresége ezzel párhuzamosan nem fog emelkedni, hiszen a kereslet fokozódásával újabb és újabb vállalatok jelennek meg.
***
Csak az eladók nyernek.
Ami a szolgáltatóknak jó, az előbb-utóbb komoly gondokat okozhat Európa energia-háztartásában – írja a Der Standard. Egy EU-tanulmány szerint ha a jelenlegi trend folytatódik, 1990 és 2020 között meghússzorozódhat a szén-dioxid-kibocsátás a térségben. 2020-ra az uniós polgárok pusztán a légkondicionálók használatával 44 ezer gigawattórás fogyasztásért lesznek felelősek. Ez kis híján megegyezik Ausztria múlt évi teljes áramfelhasználásával. Az osztrák napilap szerint ha nem lesz változás, Ausztriában a klímahasználat energiaigénye 2020-ra a kétszázszorosára fog növekedni. Az EU klímaberendezésekre vonatkozó szabályozása alapján az idén január óta minden készüléken kötelező feltüntetni a termék energiahatékonysági besorolását. A jogalkotók abban bíznak, hogy a fogyasztók az árak mellett ezt is figyelembe veszik a vásárlásnál. (K. O.)
origo.hu
Orbán Viktor: Győzelem!
