Az eddig nyilvánosságra hozott adatok alapján nem egyértelmű, hogy milyen egyenleggel csatlakozik Magyarország az Európai Unióhoz: könnyen elképzelhető, hogy jövőre a magyar vállalkozók, alkalmazottak, gazdák fizetik a dán vagy a francia paraszt támogatását – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Varga Mihály, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség gazdasági kabinetjének vezetője.
Varga Mihály szerint látható, hogy – bár a kormánytagok korábbi nyilatkozataikban kiálltak a pozitív egyenleggel járó integráció mellett – még a kormánytagok között sincs kellő egyetértés a csatlakozás várható hozadékát és költségeit illetően. A politikus emlékeztetett Máté Dánielnek, a Pénzügyminisztérium szóvivőjének áprilisban megjelent cikkére, amelyben 2004-re vonatkozóan 149 milliárd forintnyi befizetés szerepelt: ezzel szemben László Csaba pénzügyminiszter néhány hete már arról beszélt, hogy jövőre 122 milliárdos befizetési kötelezettségünk keletkezik. Nem világos, hogy mi húzódik meg a két nyilatkozat között fennálló, 27 milliárdos különbség mögött – érvelt a politikus.
Varga szerint nem tiszta a kép az igényelhető támogatásokkal kapcsolatban sem: a 368 milliárdos kifizetési előirányzat nagyobb részének lehívása esetén már pozitív lehetne az egyenleg, ám az előttünk csatlakozók tapasztalatai szerint a ténylegesen felhasznált összeg ritkán haladta meg a 40–50 százalékot. Ahhoz, hogy nagyjából tervezhető legyen az uniós támogatások ránk eső öszszege, nem ártana tudni azt, hogy hol tartanak a fogadáshoz szükséges programok – hívta fel a figyelmet a képviselő.
A politikus szerint egyre kaotikusabb a helyzet az agrártámogatások alakulásánál is: az idei 236 milliárd forinttal szemben 2004-ben már 260 milliárdot kellene biztosítania ezen a címen a költségvetésnek, ám a kormány 69 milliárddal kevesebb támogatásról beszél. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy mihez képest kell viszonyítani az elvonást: a jövő évre eredetileg meghatározott vagy az idei adathoz – mutatott rá Varga Mihály. A képviselő szerint egyelőre nem látható a Koppenhágában kialkudott, saját forrásból adható, plusz 30 százaléknyi agrártámogatás fedezete sem.
Lapunk szakértői szerint szintén komoly ellentmondások fedezhetők fel a kormányzat régebbi és újabb keletű nyilatkozatai között. A Pénzügyminisztérium által készített középtávú gazdasági program (PEP) szerint „összességében a csatlakozás közvetlen pénzügyi hatásaként 2004-ben a központi költségvetés egyenlegének romlása várható, ugyanakkor a különböző multiplikatív hatásokból származó közvetett többletbevételek egy része a későbbiekben a negatív hatást ellensúlyozza”. A tárca a legújabb előcsatlakozási programjában rámutat arra, hogy a csatlakozás után a vámbevételek 75 százaléka az unió költségvetésébe folyik, így e téren bevételkieséssel kell számolni. A központi költségvetés részére új kiadási tételt jelent emellett az unió költségvetésébe befizetendő áfaalapú, a GNI-alapú és a brit korrekció miatti hozzájárulás. A pénzügyi tárca szerint az új kiadási tételek 2004-ben előreláthatólag 120 milliárd forint körül alakulnak. Szintén a központi költségvetést terhelik az unió költségvetésén kívüli egyéb befizetendő tételek, például az Európai Beruházási Bank részére fizetendő tőke-hozzájárulás. Rontja a helyzetet, hogy a hazai költségvetésben az uniótól kapható források egy része bevételként és kiadásként is megjelenik majd, vagyis az egyenleget közvetlenül befolyásoló hatása nincs. A nemzeti költségvetésben megjelenő, EU-ból kapható összes forrás – a költségvetési visszatérítéssel együtt – 2004-ben a PEP szerint 200 milliárd forint körül várható. A középtávú gazdasági programban szereplő számoknak ugyanakkor ellentmondanak a Külügyminisztérium anyagában szereplő adatok: ebben – 824,4 millió eurós EU-kifizetés és 553 millió euró befizetés egyenlegeként – 271 millió euró szerepel nettó pozícióként, ami nagyjából 70 milliárd forintnak felel meg.
A Pénzügyminisztérium tegnap délután kiadott közleménye szerint Varga Mihály volt pénzügyminiszter kérdésbe burkolt állítása nem állja meg a helyét: Magyarország 2004-ben 64 milliárd forinttal több pénzt kap az Európai Uniótól, mint amennyit oda befizet. A tárca kissé szarkasztikus hangvételű közleménye úgy fogalmaz: „Varga úr figyelmét bizonyára elkerülte az a körülmény, hogy Magyarország nemcsak az uniós költségvetésbe fizet be, illetve ezen keresztül kap támogatásokat, hanem léteznek költségvetésen kívüli közvetlen támogatások, egyebek mellett agrártámogatások is.” Így a Pénzügyminisztérium számításai szerint a 2004-es évben Magyarország összesen 344,8 milliárd forint bevételhez jut az Európai Uniótól, míg befizetési kötelezettségei 280,8 milliárd forintot érnek el. Az ellenzéki politikus agrártámogatásokkal kapcsolatos felvetésére ugyanakkor nem reagált a pénzügyi tárca.
A fontosabb adó- és járulékbevételek a GDP százalékában
Adónem 2002 2003 2004 2005* 2006*
Társasági adó 2,3 2,4 2,4 2,5 2,6
Vám 0,8 0,7 0,2 0,1 0,1
Általános forgalmi adó 8,1 8,7 9,3 9,5 9,5
Fogyasztási és jövedéki adó 3,5 3,5 3,5 3,5 3-3,5
Személyi jövedelemadó 7,5 7,2 8,2 8 8
Társadalombiztosítási munkaadói
és munkavállalói járulék 12,9 12,7 12,9 12,5 12,0
*Várható arány
Forrás: Pénzügyminisztérium
Egyesült Államok
Amerikai blokád alatt maradnak a venezuelai olajszállító hajók
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!