Mitől véd a törvény?

A parlagfű géncentruma az Egyesült Államok keleti partvidékének délkeleti részén található. Az amerikai kontinensen főként a prérik feltörése és az erdőirtás eredményeként terjedt el, az utóbbi kétszáz esztendőben pedig más földrészeken is megjelent. Európába valószínűleg amerikai gabonaszállítmányokkal érkezett a XIX. században, de csak a XX. század második felében indult tömeges szaporodásnak a közép-európai térségben. A Kárpát-medencében 1908-ban Jávorka Sándor találta meg az első példányokat, Priszter Szaniszló 1922-ben viszont már a mai Magyarország területéről, a Dráva mentéről gyűjtött parlagfüvet. Ötven évvel később már fokozottan fertőzött országrészekről beszéltek.
A növény elszaporodása miatt az utóbbi évtizedben drasztikusan emelkedett a parlagfű virágzásával összefüggő allergiás megbetegedések száma. Az immár kétmillió polgárt érintő betegség sürgető hatására a parlament 2000-ben megalkotta a növényvédelemről szóló XXXV. törvényt. A jogszabály kimondja, hogy a termelő, földhasználó köteles a károsítók ellen védekezni, terjedésüket megakadályozni, szükség esetén elpusztítani őket. A törvény értelmében a gyomnövények is károsítónak számítanak. A művelési kötelezettségüket megszegő ingatlan-, illetve földtulajdonosok, földhasználók esetében a törvény megteremti a közérdekű védekezés jogi lehetőségét: a munkák költségei a földtulajdonost, földhasználót terhelik. Az irtási kötelezettség elmulasztóira húszezertől egymillió forintig terjedő bírság megfizetését szabhatja ki a hatóság.
A hatályos jogszabály kétféle szankciót engedélyez: egyrészt a növényvédelmi bírságot, amelynek összege akár egymillió forint is lehet, másrészt a szabálysértési bírságot, amelynek legmagasabb tétele harmincezer forint. A rendelet betartásáért felelős önkormányzatok többnyire a kisebb összegű szabálysértési bírsággal élnek, mivel így nagyobb valószínűséggel, ráadásul gyorsabban juthatnak pénzhez. Az ellenőrzésre fordítható források szűkössége miatt azonban az előírásokat így is kevés helyen tudják betartatni, s az első felszólítástól a bírság kiszabásáig gyakran olyan hosszú idő telik el, hogy közben a parlagfű elvirágzik.
A főváros területén több különösen fertőzött rész található: a szakemberek Nagytétényt, Újpestet, Óbuda-Békásmegyer egyes részeit, a XV. kerületet sorolják közéjük. A kerületi önkormányzatok egyébként 2001-ben – amely év pollenfertőzés szempontjából rekordtartónak számít – minden korábbinál következetesebb szankcionálással sújtották a parlagfű irtását elmulasztó ingatlantulajdonosokat: 1926 felszólítást és 975 határozatot adtak ki, 18 szabálysértési eljárást folytattak le, és 64 esetben bírságot is kiszabtak. A kerületi beszámolók azt mutatják, hogy a felszólított tulajdonosok 80 százaléka elvégzi a gyommentesítést, nem várja meg a szigorúbb intézkedést.
Vidéken azonban a budapestinél is rosszabb a helyzet: Vas megyében például az illetékes hatóság már csaknem hétszáz felszólítást küldött ki a földtulajdonosoknak, s huszonkilenc esetben szabott ki növényvédelmi bírságot. A legkirívóbb esettel is ebben a megyében, Szombathely közelében találkoztak a szakemberek: Bucsu község mellett majdnem százhektáros területen virágzott a parlagfű.