Nincs idő újabb gazdasági korrekciókra

Az idén készített középtávú előcsatlakozási gazdasági program (PEP) számait mindenképp tartania kell a kabinetnek, ha komolyan gondolja a 2008-as monetáris uniós csatlakozási céldátumot. A piac ezzel együtt nem hisz a Pénzügyminisztérium által megjelölt számokban, és a Reuters legutóbbi felmérésének tanúsága szerint az elemzők a monetáris uniós csatlakozási céldátum tarthatóságában sem hisznek.

A tavaly benyújtott előcsatlakozási program számaival igencsak melléfogott a pénzügyi tárca: az idei makromutatók többségének köze sem lesz a 2002-es PEP-ben meghatározott célszámokhoz. Az idei stratégia már nem juthat elődje sorsára: ha nem sikerül tartani az abban megjelölt kereteket, tolódhat a monetáris uniós csatlakozás dátuma.
A gond az, hogy már az idén várható mutatószámok körül is megoszlanak a vélemények: a piaci elemzők előrejelzéseinek tükrében a Pénzügyminisztérium már a 2003-as számokat illetően is túl optimista. A pénzügyi tárca 2003-ban ragaszkodik a GDP-hez mért 4,8 százalékos államháztartási hiányhoz: ezen szerintük a 13. havi nyugdíjak idei kifizetése sem változtat. A Magyar Nemzeti Bank viszont a legutóbbi inflációs jelentésében 5,2–5,5 százalékos, GDP-arányos hiányról értekezett ebben az évben, és öt százalék fölötti mértékű államháztartási hiányt várnak 2003-ra a Reuters által megkérdezett elemzők is.
Az elemzők prognózisai alapján a jövő évre meghatározott számokkal is lehetnek gondok: a Reuters konszenzusa szerint jövőre 5,5 százalékos, átlagos inflációval kell számolni, szemben a PEP-ben szereplő 5 százalékkal. Az MNB inflációs jelentése még kellemetlenebb mértékű, 6,5 százalékos inflációval kalkulál 2004-re.
Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára szerint ugyanakkor a tárca túlzottnak tartja a Magyar Nemzeti Bank jövő évi inflációs prognózisát – jelentette tegnap az MTI. A becslések közötti 1,5 százalékpontos különbség fele Kovács szerint a becsült euró/forint árfolyam különbségéből fakad: az MNB mindig a jelentést megelőző hónap középárfolyamát veszi alapul, a júliusi euróárfolyam pedig 264 forint volt. A PM szerint viszont 2004-ben 255 forintos átlagos, euró/forint árfolyam várható – idézte a távirati iroda a helyettes államtitkárt. Természetesen az MNB sem zárja ki, hogy jövőre az euró beáll abba a 250-260 forintos sávba, amelyet a kormánnyal együtt optimálisnak tart, s akkor az infláció nyilvánvalóan a PM-prognózishoz fog közelíteni – vélekedett a pénzügyi szakember. Ugyanakkor a gyengülő árfolyam sem jelenti automatikusan az infláció felpörgését. Megfontolandó lehet számunkra Lengyelország példája, ahol a zloty árfolyama 2001 és 2003 közepe között több mint 30 százalékkal értékelődött le az euróhoz képest, az infláció mégis jelentősen, 5 százalékról egy százalékra esett ugyanebben az időszakban, mert a kereslet szűkült – mondta Kovács Álmos. Az MNB és a PM közötti inflációs prognózis azért is különbözik, mert a minisztérium számításai szerint a tervezett áfaváltozások csak kismértékben növelik az árakat. A jegybank az áfa-változások nyomán egy százalékponttal megemelte az inflációs várakozását, s úgy vélte, hogy nemzetközi tapasztalat alapján további 0,4 százalékpontos emelkedés várható. A pénzügyi tárca szakértői viszont úgy vélik, hogy a lakossági fogyasztás a korábbinál jóval lassúbb növekedése és az erősödő verseny gátat fog szabni az áremelkedéseknek. Kovács szerint közgazdaságilag nehezen magyarázható, hogy miközben az MNB gyakorlatilag változatlan lakossági fogyasztásnövekedéssel számol, szemben a PM 1,5–2 százalékos többletfogyasztásával, addig inflációs prognózisa meghaladja a pénzügyi tárcáét.
Jelentékeny különbség mutatkozik a jegybank és a PM GDP-növekedésre vonatkozó, 2004-es előrejelzése között is: a jegybank az ideinél is alacsonyabb, 2,7 százalékos GDP-bővülést vár jövő évre, szemben a pénzügyi tárca által prognosztizált 3,5 százalék körüli értékkel.
Az államháztartási hiány jövő évi mértékét is magasabbra várják a PM-nél az elemzők: a Reuters konszenzusa szerint a hiány mértéke nagyjából 0,5 százalékponttal haladhatja meg a hivatalosan előrejelzett 3,8 százalékos, GDP-arányos deficitet. Az elemzői konszenzus szerint 2005 helyett csak 2007-re sikerül az államháztartási hiányt az euró bevezetésének feltételét jelentő 3 százalék alá csökkenteni Magyarországon.
Az elemzők kétségbe vonják a kormány által a közelmúltban kijelölt csatlakozási céldátumok tarthatóságát is: a Reuters által kérdezett szakemberek szerint a tervezett 2004-es dátumhoz képest Magyarország Lengyelországgal együtt csak 2005-ben lép be az Európai Unió ERM II-es árfolyamrendszerébe, ahol a lebegtetési sáv közepe a 255 forintos euróárfolyam lesz. Egy szélesebb európai mintán végzett Reuters-felmérés szerint az elemzők 2008 helyett most már csak 2009-re várják a nagyobb közép-európai államok, köztük Magyarország csatlakozását az eurózónához, jórészt az államháztartási hiányok szintjének vártnál roszszabb alakulása miatt.
***
Az MNB és a Pénzügyminisztérium előrejelzései 2004-re

Mutató Pénzügyminisztérium MNB
előrejelzése előrejelzése
Fogyasztói árindex, éves átlag (%) 5,0 6,5
GDP-növekedés (%) 3,5 2,7
Exportnövekedés (%) 6–8 7,5
Importnövekedés (%) 6–8 6,0
Lakossági fogyasztás növekedése (%) 1,5–2 1,0
Folyó fizetésimérleg-hiány/GDP 5,0 5,2
Folyó fizetésimérleg-hiány, milliárd euró 4,0 4,0
Államháztartási hiány/GDP 3,8 n. a.
***
Megváltoztak a kutatói prognózisok. A GKI Gazdaságkutató Rt. az idei évre vonatkozó éves átlagos inflációs prognózisát a korábban publikált 4,8 százalékról 5,3 százalékra módosította – közölte az MTI-vel Hegedűs Miklós, az intézet ügyvezető igazgatója. A GKI szerint jövőre az áfakulcsok módosítása és a hatósági áras termékek drágulása miatt várhatóan egy százalékponttal, nagyjából 6 százalékra nő a fogyasztói árak emelkedésének üteme. A Pénzügykutató Rt. szerint idén az éves, átlagos infláció 4,7 százalék körül alakul: az adómódosítások miatt ugyanakkor a cég a korábbi 5 százalékról 5,9 százalékra emelte a jövő évi átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését. (MTI)