Immár másodszor állította össze a lengyel hetilap Kelet-Európa ötven leggazdagabb emberének listáját. A névsor kétszer olyan hoszszú, mint tavaly, az első kísérlet esetében, ám ez azért nem azt jelenti, hogy a kétes körülmények között keletkezett vagyonok mára lényegesen átláthatóbbak. Aligha meglepő, hogy az ötven név között 31 az orosz, s az általuk jegyzett vagyon a lista 73,16 milliárd dollárjából 55 milliárdot tesz ki. Az első tízben nyolc orosz milliárdos van, a képzeletbeli dobogót a Jukosz elnöke, Mihail Hodorkovszkij, a szintén az olaj-, valamint alumíniumiparban érdekelt Roman Abramovics és az olajon kívül banki, távközlési ügyletekben utazó Mihail Fridman foglalják el 8,3, 7,5, illetve 6,7 milliárd dollárral, s még a tizedik Oleg Deripaszka is 1,8 milliárd dolláros vagyonnal bír. Közéjük csupán a lengyel Jan Kulczyk és az ukrán Rinat Ahmetov ékelődött be az élcsoportba 3,3, illetve 1,9 milliárd dolláros vagyonával a negyedik és a nyolcadik helyen. Rajtuk kívül a leggazdagabbak között még számos lengyel, ukrán üzletember is szerepel, befértek a rangsorba a román, cseh, bolgár és szerb mágnások is. A gyógyszeriparban érdekelt szerb-montenegrói Milan Panics 1,2 milliárd dollárjával a 16., a román Iosif Constantin Dragan a hírek szerint egykor a légionáriusok kasszájának meglovasításával megalapozott és gáz- és ingatlanügyletekből gyarapodó 900 milliójával a 21., a cseh pénzmágnás, Petr Kellner 550 millióval a 43., míg félmilliárdjával a 47. a szerencsejáték üzletágban feltört bolgár Vaszil Bojkov; a legtehetősebb magyar azonban már lemaradt a topról. Várszegi Gábor 0,28 milliárdjával ugyanis még jócskán elmarad a listát záró ukrán politikus-üzletember, Viktor Medvedcsuktól, akinek 0,4 milliárdos dollárra becsülik a vagyonát. Nem fért be a térség első ötvenjébe a szlovák listavezető, Jozef Majsky, a horvát Luka Rajics, az észt Aadu Luukas, a lett Valerij Kargin és Viktor Kraszovickij és a leggazdagabb litván, Bronislovas Ljuvis sem, akik 200-200 millió dollárt „lapátoltak össze” az elmúlt több mint egy évtizedben.
A lista érdekessége, hogy ezúttal különböző okok miatt hiányzik róla a londoni emigrációba kényszerített Borisz Berezovszkij, a minap Görögországban letartóztatott, Moszkvában 250 millió dolláros pénzügyi csalással vádolt, vagyonának nagy részét az elmúlt években kiszorulása miatt elveszítő, Izraelben élő médiamágnás, Vlagyimir Guszinszkij, a Gazprom éléről leváltott Rem Vjahirjev és a gázcsapoktól szintén távolabb került Viktor Csernomirgyin. Ez a névsor is mutatja, hogy az orosz, de az ukrán milliárdosok sem érezhetik magukat biztonságban, s mint az oligarchák ellen indított legújabb moszkvai támadás is figyelmeztet, a csillogás éppoly gyorsan elmúlhat, mint ahogy jött. Ukrajnában éppen a tavaly első ízben összeállított lista borzolta fel a kedélyeket, s alakított vizsgálóbizottságot az adóhatóság. Rájár a rúd az utóbbi időben a befektetési alapokon meggazdagodott szlovák Jozef Majskyra is, akit néhány hete milliárdos csalás gyanújával vizsgálati fogságba helyeztek. Bulgáriában is a lapok címlapjára került a nevesített leggazdagabb, ám az első ijedtség után a dolog reklámértékére is rájött. E dicsőséget azonban nem sokáig élvezhette Ilija Pavlov, hiszen idén márciusban egy mesterlövész szófiai irodája előtt végzett vele.
Ahogy politikai kapcsolatok nélkül e mesés vagyonokra nem lehetett szert tenni, úgy azokat megőrizni is nehéz. Az orosz nagytőkések annak idején a komszomolból, pártból avagy éppen a titkosszolgálatokból hozott ismeretségekre építettek, a Kremlhez közel kerülve gyarapodtak, s mint látjuk, a kegyvesztettség egyben vagyonvesztéssel is jár. De kicsiben ugyanígy keletkeztek a magyarországi vagyonok is, amelyek csupán az ország méretei miatt nincsenek annyira szem előtt. A cseh Petr Kellner vitathatatlan rátermettségével, ügyességével sem ment volna azonban semmire, ha a vagyonjegyes privatizáció idején nem élvezi Václav Klaus pénzügyminiszterének bizalmát. Szlovákiában Meciar barátai gyarapodtak – az ár a párt későbbi anyagi támogatása volt –, s kerültek nehéz helyzetbe a keresztapa bukásával. A lengyel Kulczyk is ügyel arra, hogy a politikai elittel jó viszonyban legyen. Együtt teniszezik az államelnökkel, s nyitva is állnak előtte bármely pillanatban a hatalom ajtói.
A kétes körülmények között szerzett és gyarapított gazdagsággal jár, hogy a térség milliárdosai valahogy nem tudnak felhőtlenül örülni a jólétnek. Félnek, így magas fallal körülvett erődítményekben élnek, testőrökkel járnak, persze nem véletlenül, s legfeljebb külföldön tudnak kissé felszabadultabban szórakozni. Óvakodnak a közszerepléstől is. Hodorkovszkij cége, a Jukosz például előszeretettel szponzorál különböző, köztük kimondottan nemes célú rendezvényeket, a főnök azonban azokon ritkán jelenik meg. Akárcsak a cseh Kellner, aki támogatja a nyári Shakespeare-fesztivált, de a VIP-vendégeket a zárt kapus főpróbára invitálta. A jótékonykodás egyfajta biztosíték is számukra, amelynek révén igyekeznek szimpatikus kapitalistákká válni. Roman Abramovics is fokozottan ügyelt arra, hogy különféle adományokkal simítsa saját útját. Mintegy 200-300 millió dollárt költött magánvagyonából Csukcsföld elmaradott infrastruktúrájának fejlesztésére, évente egymillió dollárral támogatja az orosz tudományos akadémiát, jelenleg elitkórházat épít Moszkvában. Népszerűségét növeli, hogy szponzorálja az omszki jégkorongcsapatot, az Avangardot, s hozzá közel álló cég tulajdona a szamarai labdarúgó csapat, a Krilja Szovjetov is. A Chelsea megvásárlását követő támadások kivédésére megvásárolta a moszkvai katonaklub, a CSZKA futballcsapatának 50 százalékát is. S ha mindez kevés lenne, még mindig ott van számukra a sajtó, a médiaüzletből ugyanis nem maradnak ki. Az orosz Abramovicstól a román Draganon át a cseh Kellnerig befolyásukat növelendő ráteszik a kezüket egy-egy tévécsatornára.
Egyesült Államok
Amerikai blokád alatt maradnak a venezuelai olajszállító hajók
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!