A KSH szerint a külkereskedelmi termékforgalom első féléves alakulását három tényező határozta meg: a világgazdasági folyamatokkal összefüggésben a feldolgozásos ügyletekhez kapcsolódó kivitelünk csökkenése, a fogyasztási célú import erőteljes növekedése, valamint az energiabehozatal átlagosnál nagyobb emelkedése, mennyiségben és értékben egyaránt.
Kivitelben legjelentősebben, 14 százalékkal a nyersanyagok forgalma nőtt. Szintén bővült a gépek és szállítóeszközök forgalma két százalékkal, ezen belül az energiafejlesztő gépeké 12 százalékkal. Csökkent viszont az irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések kivitele kilenc százalékkal, ami a tavalyi exporthoz jelentősen hozzájáruló külföldi vállalatok Magyarországról való kivonulásával indokolható. Ennek hatása különösen érezhető a merevlemezes meghajtóegységek fejlődő országokba irányuló forgalmában, amely – első sorban a székesfehérvári IBM Storage Products Kft. magyarországi gyártásának megszűnése nyomán – tavalyhoz képest közel 30 milliárd forinttal csökkent. Értékben nem változott a híradás-technikai, hangrögzítő és lejátszó készülékek 660 milliárd forintos kiviteli forgalma, az export országcsoportonkénti összetétele azonban módosult: a forgalom négyötödét kitevő fejlett országok átvétele közel 10 százalékkal csökkent, míg a fejlődő országokba irányuló kivitelünk – elsősorban a rádiótelefonok exportjának nagyarányú bővülése miatt – több mint kétszeresére nőtt.
A feldolgozott termékek kivitele – az import ötszázalékos bővülése mellett – 11 százalékkal csökkent, amit elsősorban a tavalyi év első fél évében még jelentős videojáték-export idei kiesése okozott – jelentette a KSH.
A mérleg romlása tapasztalható az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport esetében is, amelynek az export ötszázalékos csökkenése mellett hat százalékkal nőtt a behozatala. Ezen belül legnagyobb mértékben az élő állat és a gabona kivitele csökkent, utóbbiból a behozatal értéke magasabb volt a tavalyinál.
Az import háromszázalékos növekedésében valamennyi árufőcsoportnak szerepe volt. A gépek és szállítóeszközökön belül nőtt a közúti járművek, főként a személygépkocsik aránya, míg a villamos gépeké és műszereké csökkent. Legjelentősebben, csaknem tíz százalékkal az energiahordozók importja nőtt, ezen belül a földgázé 13, a kőolaj és kőolajtermékeké hét százalékkal. Villamos energiából szintén magasabb volt a behozatal a bázisévhez képest, miközben az export nagyon jelentősen, több mint 40 százalékkal szűkült, lapunk információi szerint a paksi atomerőműnél történt súlyos üzemzavar s az ennek nyomán keletkező termeléskiesés miatt.
A kereskedelem országcsoportok szerinti összetétele Európával szemben a fejlődő országok javára változott, itt az egyenlegünk 26 milliárd forinttal vált kedvezőbbé, bár a hiány még mindig 600 milliárd forint fölött van. A fejlett országokkal folytatott kereskedelmünk pozitív mérlege az idén 282 milliárd forinttal mérséklődött, a kivitel ötszázalékos csökkenése és a behozatal háromszázalékos növekedése mellett. A közép- és kelet-európai országokkal mindkét irányú forgalmunk értékben 11 százalékkal nőtt, a hiány 18 milliárd forinttal lett nagyobb.
A munkahelyek számának szempontjából kedvezőtlen, hogy szűkült az aktív bérmunka forgalma mindkét irányban, vagyis csökkent a külföldi tulajdonban lévő vállalatok által bérmunkaszerződés keretében Magyarországon végeztetett gyártás, illetve termékmegmunkálás. Nőtt viszont a passzív bérmunka forgalma, azaz a belföldi (Magyarországon rezidens) cégek külföldön történő munkaerő-igénybevétele.
Napi sudoku















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!