Jó néhány magánpénztár tévesen számolja ki hozamrátáit, részben azért, mert nem a letétkezelője által megállapított piaci vagyonérték alapján számította ki azokat – derül ki a felügyeleti tanulmányból. A hibás hozamokat ráadásul e kasszák nemcsak a PSZÁF-nak elküldött negyedéves jelentéseikben közölték, de ezeket hozták azután nyilvánosságra is. Korábban nagy port vert fel egy-egy, fantasztikus hozamot elért kisebb magánpénztár teljesítménye, amelyről később kiderült: adatai szintén helytelen számításon alapultak. A nagyobb piaci szereplők között viszont akadt olyan is, amelyik – nyilvánvalóan tudatosan – egy-egy negyedév kiugró hozamáról adott hírt a sajtóban, noha egész évi teljesítménye ennél jóval gyengébbnek bizonyult. (Az ügyfelek megtévesztésének elkerülése végett ezért 2001-től kormányrendeletek írják elő: évközi hozamadatot csak az éves hozamteljesítmény feltüntetésével együtt tehetnek közzé a kasszák.)
A PSZÁF-összefoglaló szerint egyes önkéntes nyugdíjpénztárak csak kivonatos formában hajlandók közzétenni mérleg- és eredménykimutatásukat, noha ez is fontos tájékoztató adatsor lehetne a pénztártagoknak. Az érintett önkéntes nyugdíjintézmények „takarékossági szempontokra” hivatkozva tagadták meg a közzétételt. Csakhogy a „spórolás” jogszabályokat sért, hiszen azok szerint a teljes mérleget és eredménysort közzé kell tenni. Befektetési hiba, hogy az önkéntes pénztárak egy része nem megfelelő összegű likviditási tartalékot képzett, mások viszont – szintén törvénysértő módon – betéteik több mint egyötödét egy bankban tartották. Ez nagyon kockázatos, hiszen a hitelintézet esetleges problémája esetén nagy volumenű vagyon kerülne veszélybe (elképzelhető ugyanakkor, hogy a hibás befektetési politika nem magának az adott pénztár vezetésének, hanem vagyonkezelő cég számlájára írható).
Gyakori hibaként rótta fel emellett a PSZÁF, hogy a magánnyugdíjpénztárak által elért árfolyamnyereségeket, kamat- és egyéb bevételeket nem szabályosan osztotta fel egy-egy piaci szereplő. Ez persze rossz esetben akár annyit is jelenthetett: az ügyfélszámlára sem annyi bevétel folyt be, mint amennyi ténylegesen járt volna. A jelentés szerint furcsa tagnyilvántartási szokásokra is fény derült. Egyes önkéntes nyugdíjkasszák visszadátumozták a tag belépésének időpontját a ténylegeshez képest, mások pedig az elhunyt tag örökösei vagy kedvezményezettjei számára nem fizették ki az utolsó időszakra elért hozamot. Akadt viszont ezzel éppen ellentétes – ám ugyanolyan szabálytalan – eset is: az egyik pénztár nem zárta le kilépett tagjai számláját, így azokra továbbra is csordogált a hozam – derül ki a felügyeleti összeállításból.
A kisebb-nagyobb hibák ellenére a felügyelet korábbi megnyilatkozásaiból összességében úgy tűnik: a két pénztári szféra megbízhatóan, a tagok számára biztonságosan működik. Emlékezetes: az azóta már megszüntetett Premier (időnként Partner néven) volt az utolsó olyan jelentősebb nyugdíjpénztár a piacon, amelyik néhány évvel ezelőtt itthon jogsértések sorozatát elkövetve tévesztette meg tagjait és az ellenőrző hatóságot.
Bírságok sora
A PSZÁF az I. negyedévben három, a második negyedévben pedig kilenc pénztárat bírságolt meg kisebb-nagyobb vétségekért. A kirótt büntetés együttes összege azonban nem jelentős, összességében alig 2,5 millió forintot tesz ki – derül ki a felügyelet statisztikáiból. Lapunk összegzése szerint a nagyobb bírságok közül az Allianz Hungária vezetőire kirótt 1,5 milliós büntetés volt a legnagyobb tétel eddig idén, míg az AXA, a Quaestor és az Erste Bank pénztárai vétségeiket „megúszták” fejenként legföljebb pár százezer forintos, azaz kicsinek mondható bírságokkal.
Forrás: Befektetési Alapok Magyarországi Szövetsége
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!