A magyar termőföld jövőjéről szóló előadással folytatódott szombat délelőtt Balatonszárszón a református értelmiségiek konferenciája, amelyre ezúttal is csaknem annyian sereglettek össze, mint az 1943-as, a népi-nemzeti mozgalom parlamentjeként emlegetett tanácskozásra. Tanka Endre jogtörténész egyebek mellett kifejtette: mivel alapvető nemzeti érdek, hogy a magyar termőföldet megóvjuk a külföldi spekulációs tőke kvótauralmától, olyan önvédelmi eszköztárat kell kidolgozni, amely elsősorban a földet tulajdonló és megművelő magyar vállalkozóknak kedvez.
Tőkéczki László történész a magyar tanügy jövőjét felvázoló mondandójában a liberális oktatáspolitika veszélyeire is figyelmeztetett.
– Az oktatásügy liberalizációja – amint azt Amerika példája is igazolja – sehová nem vezet. A leszakadt társadalmi csoportokhoz tartozó szülők gyerekeinek csak az iskola képes bizonyos kiegyenlítő tartalmakat közvetíteni, mert a családok többsége már elvesztette ezt a funkcióját.
Tőkéczki szerint az oktatás liberalizálása a társadalmi egyenlőtlenségek fennmaradását okozná.
– Mit várunk mi, és mit vár Európa hazánk uniós csatlakozásától? – tette fel a kérdést a konferenciát záró előadásában Matolcsy György. A Növekedéskutató Intézet igazgatója szerint Magyarország a csatlakozástól mindenekelőtt biztonságot, demokratikus közéletet és a kontinens nyugati felében lévő országokéhoz hasonló jólétet vár. – Ami a jólétet illeti, megdolgoztunk, áldoztunk érte; miért ne lehetne miénk az új, a XXI. század? – kérdezte az exminiszter. Majd arra a kérdésre, hogy mit vár tőlünk az unió, a következőket válaszolta: – Biztonságot hazánkban és a közép-európai térségben. Ne feledjük: a jólétben élő nyugat-európai polgárok félnek a szovjet tömbből kiszakadt országoktól, mert attól tartanak, hogy megbosszulják történelmi sérelmeiket – fűzte hozzá. Matolcsy György szerint az EU azt is várja, hogy egy lépéssel közelebb kerüljön Oroszországhoz. Ez az ország ma ígéretes és „kívánatos” partner, az unió ugyanis csak vele együtt lesz képes egyenlő eséllyel versenyezni Amerikával.
Az exminiszter a jelenről szólva leszakadásunk adatait idézte. – Az elmúlt 13 évben a csatlakozásra váró országok közül a legfelkészültebbek voltunk, ám a hatékonyabb gazdasági szerkezet és a „szabadabb lélegzés” közepette még Szlovénia is „elhúzott mellettünk”. Hogy mi ennek a magyarázata? Az, hogy a felzárkózás elején nem az erősségeinket, hanem a gyengeségeinket halmoztuk fel. És hogyan állunk most? Nincs infrastruktúránk, elegendő utunk, hídunk, repülőterünk, gyengélkedik a humán infrastruktúra – az egészségügyre az 1989-es évinek mindössze a 60 százaléka jut –, nem tudunk eleget fogyasztani ahhoz, hogy növekedjék a gazdaság, és tanúi vagyunk a társadalom elszegényedésének – sorolta Matolcsy.
Az exminiszter szerint gazdasági és politikai magyarázat is van a mára kialakult helyzetre. – A hibás kormányzati döntések mögött a politikai elit önmaga felé hajló kezét találjuk. Ezért is lenne fontos, hogy a társadalom olyan sűrű szövésű hálót készítsen, amely képes megakadályozni a politikai elitet további súlyos hibák elkövetésében – figyelmeztetett.
A szárszói konferencia második napjának záróeseményeként Matolcsy György és a református egyház zsinati tanácsának vezetői elhelyezték a Soli Deo Gloria konferenciatelep új, 1,2 milliárd forint ráfordítást igénylő, háromszáz személy befogadására alkalmas épületének alapkövét. A tanácskozás tegnap Albert Gábornak, a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület elnökének a zárszavával és istentisztelettel ért véget.
origo.hu
Kábítószer-kereskedőket fogtak a rendőrök a Havanna-lakótelepen
