A tó északi partján lévő vasút villamosítására nem futja az állami, illetve a MÁV-büdzséből, azt azonban elvárják az önkormányzatok, hogy a Balatonnál komfortosabbak, a környezetüket is beleértve tisztábbak, rendezettebbek legyenek a vasútállomások, és az itt közlekedő vonatszerelvények feleljenek meg a kulturált utazás követelményeinek – összegezte a Balatoni Szövetség (BSZ) elnökségének vasút-korszerűsítésre vonatkozó állásfoglalását Bóka István. – Be kell érnünk apró, évről évre tervezhető és megvalósuló változásokkal – fűzte hozzá. Lapunknak elmondta: az üdülőrégió vasútfejlesztésének összehangolása és gyorsítása érdekében a Balatoni Szövetség, a Balaton Fejlesztési Tanács és a MÁV régiós megállapodást köt.
Az önkormányzati szövetség elnökségét is aggasztja a tó vízállásának drámai helyzete, azért is hallgatta meg a testület a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetőjének, Fejér Vilmosnak a tájékoztatóját. A vízügyes szakember úgy vélte: ha a Magyar Tudományos Akadémia illetékes bizottsága úgy dönt, hogy mesterséges úton kell pótolni a víz hiányát, legkorábban akkor is csak 2005-től kerülhetne idegen víz a Balatonba.
A szövetség elnöksége gyors és hatékony vízpótlási megoldást szorgalmaz, egyszersmind elvárja: a strandok mederkotrását központi (kormányzati) programként kezeljék. – Az önkormányzatoknak nincs miből fedezni a fürdőzőhelyek kotrásából rájuk háruló 25–30 millió forintot – figyelmeztet Bóka István.
Ami pedig a tófejlesztés tihanyi kormányülésen elfogadott 47 pontos határozatcsomagját illeti, a BSZ elnöksége óvatos derűlátással várja, mi valósul meg belőle. Bóka István szerint a 2003. évi finanszírozási gyakorlat nem ad okot optimizmusra.
Csurka Istvánnak mindenben túl korán volt igaza - az író-politikusra emlékeztek a Terror Háza Múzeumban