Az energiával a lakás is drágul

A kormány energiapolitikai döntései miatt drágulnak majd az építőanyagok s ennek következtében az ingatlanok is. Az áremelkedést szinte mindenki biztosra veszi, csupán annak dátumában térnek el a vélemények. Másik kérdés, hogy az uniós csatlakozás miatt nőnek-e az ingatlanárak. A piacra jellemző, hogy az utóbbi hónapokban a használt lakásokat még reális ár esetén is sokszor hetekig, hónapokig kellett hirdetni, mire azok új gazdára leltek. Miközben a luxusingatlanokat nehezebben lehet értékesíteni, töretlen a kis lakások sikere.

Ingatlanpiaci szakértők szerint ez év második negyedévében némi élénkülés volt tapasztalható a lakáspiacon. A keresletbővülés okai között említették a szezonális érdeklődés növekedését, továbbá a kormány lakáshitelezésben tervezett változtatásait. Utóbbi következtében sokan előre hozták terveik megvalósítását. Az elmúlt hónapokban a kínálati piac miatt az eladóknak nemritkán még reális ár esetén is sokszor hetekig, hónapokig kellett hirdetni használt lakásukat, mire el tudták adni. Ez főleg a nagyobb alapterületű otthonokra volt jellemző. Talán még ennél is nehezebben lehetett értékesíteni a luxusingatlanokat. Az új építésű lakóingatlanok iránt azonban még mindig van kereslet. Az árak változók, melyet nagymértékben meghatároz az ingatlan elhelyezkedése, fekvése, állapota, komfortossága és alapterülete. Az eladók a 60 négyzetméternél kisebb ingatlanok esetében magasabb, míg a 85 négyzetméternél nagyobb ingatlanok esetében alacsonyabb négyzetméterárat tudtak elérni.
Több szakember úgy látja, a második negyedévet követően némileg csökkent a kereslet. Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet tanulmánya szerint nem számítanak a kereslet csökkenésére a budapesti és a nagyvárosi ingatlanpiacon a megkérdezettek. A beruházók kevesebb megrendeléssel számolnak, ám egyelőre minimális csökkenést várnak. Nagymértékű visszaesést mértek azonban az önkormányzatoknál, amelyek fokozatosan visszavesznek korábbi elképzeléseikből. Az ingatlanforgalmazók keresletcsökkenésre számítanak, s a forgalmat a befektetők vásárlásaira alapozzák. A nagyvállalatok a közeljövőben sem vásárlást, sem új ingatlanok bérlését nem tervezik, így nem lesznek nagy hatással a piacra. A jövőben nehezebb lehet jó áron eladni az üdülőövezeti telkeket és épületeket, a falusi lakóházak esetében pedig keresletcsökkenéssel is számolni lehet. A várakozások alapján azonban a kis lakások szinte mindenütt népszerűek lesznek.
Az árak emelkedését eltérő módon ítélik meg a szakemberek: például a GKI és a Wallis Ingatlan Rt. közös felmérésében a megkérdezettek a következő egy év alatt az új építésű lakásoknál hét, a régieknél négy, az irodáknál hat, az üzlethelyiségeknél, a raktároknál és az üzemcsarnokoknál öt, míg a telkeknél tízszázalékos árnövekedést prognosztizáltak. A valós áremelkedés azonban sokak szerint ennél lényegesen magasabb lesz, hiszen a felmérés a kormány energiapolitikai döntéseinek bejelentése előtt készült, így a válaszokban ezzel az árnövelő tényezővel még senki nem számolhatott. Így a kérdés az, hogy az építőanyagok ára mikortól drágul, s az mikor jelenik meg az ingatlanárakban. Egyes vélemények szerint erre csak egy esztendő múlva kerül sor, míg mások szerint az áremelkedés már jövő tavasszal érződni fog. Sőt vannak akik úgy látják, hogy az építőanyagok ára a várakozások és az esetlegesen előrehozott anyagvásárlások miatt már az idén is növekedhet.
Bodnár György, a Magyar Téglás Szövetség elnöke lapunknak elmondta: a nagyfogyasztókat, mint amilyenek az építőanyag-ipari cégek, évek óta sújtja a gáz árának emelkedése. A szakember szerint a szakma azonban már további más típusú, újabb terheket – mint például a környezetvédelmi díj vagy az energiaadó, nem tudja elviselni. Ezek ugyanis százmilliókkal növelnék a vállalatok kiadásait. A cégek idén januárban öt százalékot emeltek áraikon. Az elnök szerint az ez évi megemelkedett költségeik miatt azonban október végén újabb emelésre kényszerülnek, melynek mértéke 2,5–3 százalékos lesz. Jövő tavasszal pedig további árkorrekciót kell végrehajtaniuk, s – a jelenlegi elképzelések szerint – öt százalékkal növelik majd áraikat. A szervezet korábbi elnöke, Péter Gyula attól tart, hogy a piac dinamizmusa megtörik, mégpedig a korábbi eredményes lakáspolitika átszabása, a kedvezmények csorbítása miatt. A beruházások drasztikus viszszaesését rövidesen az építőanyag-gyártók is megszenvedik – tette hozzá.
Ma még sokféle vélekedés hallható arról, hogy az ország uniós csatlakozása után milyen mértékben és mennyi idő alatt emelkedik majd az ingatlanok ára. Vannak, akik drasztikus emelkedést prognosztizálnak, míg mások kevésbé számolnak ezzel. Előbbiek érvelésüket azzal támasztják alá, hogy a közösség piacán drágábbak az ingatlanok, s ezért a magyarországi ingatlanok is utolérik azt a szintet. A jövőben a hazánkba érkező növekvő számú külföldi vásárlók is e tendenciát erősítik. Az ezzel ellentétes álláspontot képviselők viszont úgy érvelnek, hogy árváltozásra csak a keresetek emelkedésével párhuzamosan kerülhet sor, s mivel ez nem egyik napról a másikra történik, az ingatlanpiacon is csak hosszú távon várható árnövekmény. Egy tény: a hazai ingatlanpiacon döntően a belföldi kereslet dominál. Igaz, némi árdrágulást hozhatna, ha Magyarország uniós csatlakozását követően ezrével költöznének hazánkba a közösség tagállamainak nyugdíjasai. Az ezt prognosztizálók azzal támasztják alá véleményüket, hogy a nyugat-európai nyugdíjakkal főúri módon lehet élni Magyarországon. Az ezzel szembeni álláspontot képviselők viszont úgy látják, hogy a külföldi nyugdíjasok is kerülik a sok utazást, a kockázatot, s ragaszkodnak megszokott környezetükhöz. Amíg aktív korukban akár hétszer is „csomagolnak”, addig idősebb korukban ezt már kevésbé szívesen teszik. Mindezen túl Magyarországra vélhetően amúgy sem jönnének majd sokan, hiszen inkább a mediterrán országokat preferálják.