Mások előtt vetkőzik a beteg

A betegek többsége a hosszú várakozás, a durva, megalázó hangnem és bánásmód miatt fordul a betegjogi képviselőkhöz. Sokszor a pácienssel úgy íratják alá a műtéthez szükséges egyetértő nyilatkozatot, hogy például a kockázatokról nem adnak tájékoztatást.

Gyakran kifogásolják a betegek, hogy le kell vetkőzniük, miközben az orvoson kívül mások is jelen vannak – derül ki Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok biztosa vizsgálatából. Az anyagot ma tárgyalja az Országgyűlés egészségügyi bizottsága.
A megállapítások között szerepel, hogy sokan névtelenséget kérve mernek csak a betegjogi képviselőkhöz fordulni, mert tartanak a retorzióktól. Többen a tájékoztatás hiánya miatt tesznek panaszt. Gyakran előfordul, csak aláíratják velük a vizsgálathoz vagy a műtéthez szükséges beleegyező nyilatkozatot, de tájékoztatást nem kapnak, és a vizsgálat eredményéről sem informálják őket. Számtalanszor előfordul az is, hogy a betegek nem jutnak hozzá egészségügyi dokumentumaikhoz.
*
Bár az egészségügyi törvény szerint jogukban áll megismerni az iratokat, ezek másolatát a kórházak nem szívesen adják át. Ennek – az ombudsman szerint – az az oka, hogy az intézmények így igyekeznek kivédeni az esetleges műhibapereket.
Sokan teszik szóvá a hosszú – sokszor a rossz szervezéssel magyarázható – várakozást, ami leginkább a bőrgyógyászaton, a reumatológián és a szanatóriumokban jellemző. Ez ugyanúgy sérti az ellátáshoz való jogot, mint az egészségügyi szolgáltatók személyi és tárgyi működési feltételeinek hiányossága. Több olyan esetet is említ az ombudsmani jelentés, hogy a „fogadott” orvos helyett – bár annak felügyelete mellett – másik orvos műti meg a beteget, s a „cseréről” a panaszos csupán a zárójelentésből értesül.
Sok panasz érkezik a felületes vizsgálatok, a sértő, megalázó, durva hangnem miatt is. Az emberi méltóság megsértésének egyik tipikus esete a mások előtti levetkőztetés. Az emberi méltóság megsértése – utólag – soha nem bizonyítható.
Megállapítja a jelentés azt is, hogy szinte mindig elutasítják az intézmények az esetek közel felét kitevő orvos-szakmai panaszokat, így például a helytelen diagnózis felállítását vagy a súlyos szövődményeket.
Az ombudsman szerint az emberi méltóság sérelme a betegek által a legnehezebben tolerálható jogsértés, mivel abban mindig a nem megfelelő emberi hozzáállás nyilvánul meg. Ezekben az esetekben az egészségügy közismerten nehéz anyagi helyzetére való hivatkozás sem állja meg a helyét.
Az országban dolgozó 52 betegjogi képviselő szerint a szakdolgozók és az orvosok nehezen, gyakran csak felettesük felszólítására működnek együtt velük egy-egy panasz kivizsgálásában. A „képviselők” munkajogi helyzete rendezetlen, vállalkozóként látják el feladatukat. Az ombudsman szerint igen kevés a kórházi fogadóóra ideje is, amely alatt egy, legfeljebb két panaszos üggyel tudnak foglalkozni.