Jóváhagyta a kormány a védelmi felülvizsgálat alapján megalkotott haderőreformterveket a hozzájuk tartozó szervezeti változtatásokkal együtt. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter beszámolt arról: a következő tíz évben 4000 milliárd forintot használ fel a honvédelmi ágazat az új haderő kialakítására.
A tervek számos helyen ellenérzéseket váltottak ki még a kormányoldalon is, mert egyes vélemények szerint nem mindig a szakmai érvek döntöttek. A koncepció szerint az utóbbi időben fejlesztett-felújított laktanyák előnyt élveznek, a helyi önkormányzatok azonban ezt másképp látják. Nagyorosziból például Győrbe költözik a légvédelmi rakétaezred, ami miatt a település jegyzője tiltakozó levelet írt Juhász Ferencnek. A jegyző nem érti a lépést, hiszen a laktanyában új lőteret építettek ki, félmilliárd forintot szántak a felújításra és a fenntartásra. 2004-ben megszűnik Pécsett a tüzérdandár. A leépítés legalább nyolcezer pécsit érint, ezért Szili Katalin házelnök mellett Toller László, a város MSZP-s polgármestere és Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke is levélben tiltakozott a miniszternél. A szakértők szerint szintén indokolatlan a laktanya bezárása, mert a közvetlen fenyegetés nem szűnt meg a déli határvidéken.
Székesfehérváron tízezer katonát érint, hogy megszüntetik a Nagysándor József-laktanyát és a szárazföldi parancsnokságot is. A taszári bázisról végleg kivonulhatnak az amerikaiak, így a repteret bezárhatják, pedig eddig több mint félmilliárd forintba került az államnak. A tatai gépesített lövészdandár könnyű lövészdandárrá alakul át, a BMP–1-es harci járműveket új, könnyű páncélozott járművekkel váltják fel, és Szolnokon is erősebb könnyű lövészzászlóalj alakul. A szakértők szerint ez szintén visszalépést jelent, mert a NATO-ban légi mozgékonyságú dandárokra van szükség, de a magyar hadsereg 2006-ban sem rendelkezik majd komoly szállítórepülőkkel. A légierőtől több mint kétszáz pilótát küldhetnek el, mivel 14 Gripenhez és a felújított 12 Mi–24-es helikopterhez legfeljebb hatvan pilótára van szükség. Szabadszálláson az egész régió polgármesterei tiltakoztak a minisztériumnál, mert a laktanya bezárása megfojtja a munkanélküliséggel terhelt települést. Szombathelyen az ellenzék tiltakozott az ellen, hogy bezárják a kiképzőközpontot, amelyre több száz millió forintot fordítottak az elmúlt években.
A hódmezővásárhelyi lövészdandár összeolvad a debreceni dandárral. Ezzel négyből csak két zászlóalj marad a városban, pedig itt milliárdokat költöttek laktanya-felújításra. Jelenleg 64 olyan kiürített laktanya van, amelytől a honvédség szabadulna, de a vagyonkezelő nem veszi át ezeket, az őrzésük viszont évi 2-3 milliárd forintba kerül. A szaktárca ezért felhatalmazást kér a kormánytól, hogy a létesítményeket átadhassa az önkormányzatoknak.
***
Simicskó István (Fidesz): Minden idők legkisebb, leggyengébb Magyar Honvédségének létrehozását célozza meg ez a haderőreform, pedig az MSZP választási ígéreteiben az szerepelt, hogy egy laktanyát sem zárnak be, és nem bocsátanak el katonákat. A hadsereg a reform végrehajtása után a haza védelmét sem tudja majd ellátni. A leépítések főként annak köszönhetők, hogy a kormány felelőtlenül előre hozta a sorkatonaság megszüntetését, és feleslegesen milliárdokért továbbfejleszti a Gripeneket, de ennek költségeit csak a leépítések révén képes megfizetni.
Keleti György (MSZP): A helyőrségek megszüntetéséről és a leépítésekről hozott döntésekben minden esetben a szakmai érvek számítottak, és nem a polgármesterek érdekei vagy egyéb szempontok. A védelmi felülvizsgálatban katonai szakértők készítettek minden előterjesztést, és a vitákban is ők szerepeltek. Az igaz, hogy minden idők legkisebb magyar hadserege jön létre a reformok végrehajtásával, de az nem, hogy a leggyengébb, hiszen a leépítéseket feladatváltozás és korszerűsítés kíséri a Gripenek megjelenésével, a rádió- és a gépjárműfejlesztéssel.
Szánthó Miklós levelet írt David Pressman távozó nagykövet-aktivistának