Hazánk még 1981-ben aláírta a nőkkel szembeni diszkrimináció felszámolásáról szóló egyezményt (CEDAW), amelyben 175 más országgal együtt vállalta, hogy megszünteti a nők hátrányos megkülönböztetését. Magyarország arra is kötelezte magát, hogy garantálja a nők védelmét. Ennek ellenére az intézkedések nagy része – így a családon belüli erőszakkal szembeni megfelelő állami fellépés, mint például a távol tartó rendelkezés – még mindig nem született meg – hangzott el azon a tanácskozáson, amelyet a CEDAW magyarországi végrehajtásáról tartottak Budapesten.
A magyar állam 2001-ben ratifikálta a fakultatív jegyzőkönyvet is, amelynek értelmében a nők élhetnek az egyéni panasz jogával. Vagyis a CEDAW-bizottsághoz fordulhatnak, ha emberi jogaikban sérelem érte őket, és az itthoni jogorvoslati lehetőségeket kimerítették – mondta Morvai Krisztina büntetőjogász, az ötfős CEDAW-bizottság magyarországi tagja. Hozzáfűzte: sürgős esetekben a bizottság azonnali fellépésre jogosult, és az egyezmény betartására figyelmeztetheti az adott országot. Morvai elmondta: a nők hátrányos megkülönböztetése méltánytalan és elfogadhatatlan, ezt pedig az államnak kötelessége megszüntetni. A tanácskozáson bejelentették: decemberig létrejön Magyarország első kríziskezelő központja, és három éven belül országos hálózat épül ki a családon belüli erőszak áldozatainak védelmére.
origo.hu
Gázolt a vonat Székesfehérvár és Dinnyés között
