Európa-szerte számos példa bizonyítja, hogy egy-egy kiemelkedő épület vagy épületegyüttes helyreállítása egész környezetét életre kelti. Ez történt Budapesten is, amikor Hegedűs Péter Ybl-díjas építész tervei alapján felújították és kibővítették, a mai kor igényeinek megfelelő, korszerű bibliotékává alakították át a Baross utca és Reviczky utca sarkán álló Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárát, amely 1931 óta a Wenckheim-palotában működik. Teljesen megváltozott a környék hangulata. Sorra nyíltak a kávéházak, éttermek, színes kis üzletek, még az autóforgalom is visszaszorult – ha nem is annyira, amennyire szeretnénk. A könyvtár irányába „hosszabbodott meg” a diáknegyed, és arra is számítani lehet, hogy a fővárosnak ez a szelete az Egyetem térrel, az ugyancsak felújított Trefort-kerttel és Nemzeti Múzeummal, a megszépült Mikszáth térrel és Ráday utcával összenőve a korábbinál nagyobb vonzerőt jelent idegenforgalmi szempontból is. Egy okkal több, hogy a főváros vezetői nagyon megnézzék, mit engednek ideépíteni.
Hegedűs Péter tervezőnek és építész munkatársainak, az ugyancsak Ybl-díjas Felcsuti Lászlónak és Vargacz Csabának (mindhárman a Magasépítési Tervező és Szervező Szövetkezetben, a Mateszben dolgoznak) három különböző korú és stílusú épületből, rendkívül összetett térrendszerből kellett jól áttekinthető, könnyen bejárható és a megnőtt szakmai követelményeknek is megfelelő új épületkomplexumot teremtenie. Az 1889-ben Meinig Artur tervei szerint felépített, műemlék Wenckheim-palotából és a tűzfalaihoz csatlakozó két épületből: a Baross utca 18. szám alatti kiegyezés kori, egyemeletes házból, illetve egy Reviczky utcai neoreneszánsz lakóépületből. A rossz állagú Baross utcai ház nem volt műemlék, ezt lebontották, és a helyére nyolcszintes új szárnyat építettek, a Reviczky utcai neoreneszánsz palotát pedig kiürítették (korábban a könyvtár irodái kaptak itt helyet). A belsőépítészeti megoldások az Ybl-díjas Hefkó Mihályt és Jakab Csabát dicsérik.
A szakmai program 1,1 millió kötetes, 13 ezer négyzetméter alapterületű könyvtárral számolt. A cél az volt, hogy a Wenckheim-palotát tehermentesítsék, nagyrészt reprezentatív célokra tartsák meg, világos, könnyen áttekinthető térkapcsolatokat hozzanak létre, az olvasót a lehető legjobban kiszolgálják.
Nagy kár lett volna, ha lemondanak a palota bővítéséről, és máshova költöztetik a könyvtárat, amint az korábban szóba került. Végül 1997-ben dőlt el, hogy marad ott, ahol van. A könyvtár vezetői által kidolgozott szakmai tervezési program alapján Hegedűs Péter elkészítette az építési engedélyezési tervet. A műemléki tudományos dokumentációt a Hild–Ybl Alapítvány munkatársai állították össze. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (ma a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal része) mint eljáró építési hatóság megadta az építési engedélyt. A főváros ennek birtokában adta be állami céltámogatási igényét a kormánynak, az Országgyűlés ezt jóváhagyta, a teljes költségvetés nyolcvan százaléka tehát innen származik, a főváros a fennmaradó húsz százalékkal járult hozzá a beruházás megvalósításához. A könyvtár megújulása fölött két kormány bábáskodott, a beruházást a Horn-kormány kezdte el, az Orbán-kormány folytatta és fejezte be. (A hazai viszonyokra jellemző, hogy az ünnepélyes megnyitón részt vevő politikusok közül senkinek nem jutott eszébe, hogy megemlítse az építész nevét!) A kivitelezés nagy részét a Maszer Rt. végezte. A beruházás összértéke belső berendezéssel, informatikai rendszerrel együtt hárommilliárd forint volt.
Az átalakítás több szakaszban zajlott, hogy közben a könyvtár mindvégig működni tudjon. Az olvasók kezdettől fogva érdeklődéssel figyelték a munkát, megismerték a terveket, a maketteket, és sokan közülük úgy drukkoltak, mintha a saját lakásukat újították volna fel.
A kivitelezés teljes lebonyolítását, a kivitelezők versenyeztetését és a műszaki ellenőrzést a könyvtár vállalta, Deák Sándor gazdasági igazgató vezetésével. A tervezőket pedig mindvégig bevonták a munkába szakértőként. Így valóban az valósult meg, amit a szakmai programot kidolgozó könyvtár és a tervezők megterveztek. A könyvtár nem egy generálkivitelezővel szerződött, hanem szakaszosan és párhuzamosan írt ki versenytárgyalásokat az egyes építési ütemekre, berendezésekre, felszerelésekre és – jó előre – az informatikai rendszerre. Így sikerült elérni, hogy ebből a hárommilliárd forintból nagyobb kompromisszumok nélkül valósuljon meg a beruházás.
„Az eleinte meg-megdöccenő kivitelezési munka akkor kapott nagy lendületet, amikor Bencsik Imre építészmérnök lett az építésvezető. Érdekelte, izgatta a feladat, mindenben egyeztetett az építészekkel, soha nem tért el a tervektől önhatalmúlag” – mondja a tervező építész. Az eredmény nemcsak a szakmai programot készítők és a tervezők kiváló teljesítményét dicséri. Arról is tanúskodik, hogy igazán jó munkát csak akkor lehet végezni, ha építtető és építész tökéletesen megbízik egymásban, és mindvégig szorosan együttműködik. Itt így volt – tudtuk meg Hegedűs Pétertől.
Az építészek számára az volt a legnagyobb kihívás, hogy a különböző korú és stílusú épületekből létrejővő új, vonzó térrendszer áttekinthető legyen, az olvasó és a könyvtáros mozgása jól elkülönüljön, és a könyv a lehető leggyorsabban eljusson oda, ahol kérik.
Az első ütemben a Baross utcai ház helyén felépítették a nyolcszintes épületrészt, amelyet eredetileg teljes egészében raktártömbnek gondoltak, később azonban megváltoztatták az elképzelést. A második szakaszban került sor a legnagyobb mértékű szerkezeti átalakításra. A neoreneszánsz lakóépületet és a palota csatlakozó keresztszárnyát átalakították, a földszintet pillérekre állították, több helyen alápincézték, majd összefüggő födémmel látták el – ezzel egybenyitották a három épületet. Ez volt a feltétele annak, hogy a könyvtár – az időközben megvalósult új számítógépes rendszerrel együtt – átköltözhessen a Wenckheim-palotából. Az utolsó ütemben hét önállóan elbírált munkafolyamatot versenyeztettek (külső homlokzati, díszműlakatos-munkák, asztalosszerkezetek és így tovább). A vállalkozóknak mindegyik munkára önálló ajánlatot kellett tenniük, ezekből a kiíró összeállíthatta a kivitelezők körét. Ezzel az árakat kordában tudták tartani.
A látogató az átgondolt térkapcsolatoknak köszönhetően a könyvtár minden pontján jól eligazodik, mindenütt természetes fény fogadja. Az épületkomplexum szíve, az átrium építészeti korok találkozóhelye. Aki ide belép, azonnal megfogja a hely varázsa. A Wenckheim-palota üvegtetővel fedett, volt belső udvarába föntről zuhog a fény, de a rekkenő nyárban sincs elviselhetetlenül meleg – erről fényérzékelő napvédő gondoskodik automatikusan. A palotaszárny átriumból nyíló ablakait meghagyták, de az üveget mindegyikből kivették, ezzel is segítve a terek közti átlátást és a fény szabad áradását. Innen, az átriumból minden irányba nyílik átjárás: a Reviczky utcai szárnyba éppúgy, mint a nyolcszintes új épületbe, amelynek külső homlokzata, tagolása, ablakrendszere harmonikusan illeszkedik a Wenckheim-palotáéhoz.
A könyvtár teljes forgalma két központ köré szerveződik: a fedett átrium és a nyitott sárkányos udvar köré. Az eltérő szinteket a régi falak közé „becsúsztatott”, áttört hengerpalástú új lépcsőház és a liftek kapcsolják egybe. A földszinten kapott helyet az információs szolgálat, a kölcsönzés, a médiatár és a böngészde, a Reviczky utcai szárnyban a sárkányos udvarra néző gyerekkönyvtár (a sárkányokat az egri Pusztai Ágoston keramikus szobrász készítette). A második szinten a szabadpolcos kölcsönkönyvtár, az internetterem és a kisgaléria. A harmadik szint az irodalmi és nyelvészeti olvasóterem, a társadalomtudományi, valamint folyóirat-olvasó területe. Erről a szintről érhetők el a Wenckheim-palota pazar díszítésű, történelmi terei – itt van az általános, a művészeti és a bölcseleti olvasóterem –, ezek egy részét reprezentatív célokra ki lehet bérelni. A negyedik emeletre költözött a folyóirattár és a katalógusterem, a Reviczky utcai szárnyba a Budapest-gyűjtemény. A felső négy szint szolgálati terület könyvraktárakkal, legfölül a kazánházzal. Ez ugyan statikai problémát jelentett a tervezőknek, de így tudták elérni, hogy az olvasónak a lehető legkevésbé kelljen eltávolodnia az utca szintjétől.
A könyvtár régóta szorongató gondja oldódott meg azzal, hogy a zenei gyűjtemény elhelyezésére megkapták a szomszédos Pálffy-palotát, amelyet a Fehérhajó utcai ingatlanuk eladásából származó bevételből tudtak felújítani.
Az új központi könyvtárban négyszer annyi beiratkozott olvasó és napi látogató fordul meg, mint korábban. Csúcsidőben naponta öt-hatezren jönnek (ezt a forgalmat az ellenőrző kapu és a ruhatár már nehezen bírja). Ebben persze részük van a könyvtár dolgozóinak is! A tájékoztató szolgálatban az olvasókat olyan kiváló szakemberek szolgálják ki, akiket minden köszönet megillet.
„A legjobb érzés az, hogy az olvasók imádják az épületet” – mondja Hegedűs Péter, aki számos hazai és nemzetközi díjat megnyert ezzel a munkájával. A kivitelező, a Maszer Rt. által nevezett beruházás pedig 2002-ben első lett az ötödik magyar ingatlanfejlesztési nívódíj pályázatán, és kiválóságdíjat (Prix d’excellence) kapott a Nemzetközi Ingatlanszövetség, a FIABCI 2003. évi pályázatán.
A munka végeztével itt is százpontos hibajegyzék készült, de ezek többnyire olyan részletekre vonatkoznak, amelyeket a könyvtár látogatói nemigen vesznek észre. Ez azonban semmit sem von le abból, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára ma Budapest egyik legnépszerűbb középülete. Könyvtár és találkozóhely, ahol lehet tanulni, randevúzni, nyelvórát tartani vagy csak úgy beszélgetni – nagy terekben és eldugott sarkokban, ahol régi és új remekül megfér egymással.
***
Az Europa Nostra elnevezésű nonprofit szövetséget 1963-ban alakították meg Párizsban örökségvédelemmel foglalkozó civil szervezetek. A szövetség, amely az idén nyáron Strasbourgban ünnepelte negyvenéves jubileumát, az épített és a természeti környezet magas szintű védelmére, megőrzésére jött létre. Mivel mindez az Európai Unióban is abszolút elsőbbséget élvez, az Európai Bizottság 2002-ben az örökségvédelem páneurópai szervezetének fogadta el az Europa Nostrát, és a Kultúra 2000 program részeként megalapította a kulturális örökségvédelem európai uniós díját. Előzménye, az Europa Nostra-díj azonban jóval korábbi, 1978 óta létezik, építészeti, kulturális és természeti örökségvédelmi programokat ismernek el vele. Három kategóriában osztják ki: építészeti, kulturális tájegység, művészeti gyűjtemények, régészeti lelőhelyek védelme; kiemelkedően értékes örökségvédelmi tanulmány; egyénileg vagy csoportosan elvégzett restaurálás. Mindhárom kategóriában érmét, pénzdíjat és diplomát adományoznak.
Napi sudoku














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!