A szebb időket látott laktanyát a haderő-átalakítás 10. ütemében, 2005 őszétől kell elhagynia a 450 fős állománynak. A somogyi politikusok – kormánypártiak és ellenzékiek – nem nyugszanak bele a döntésbe. Nemcsak amiatt aggódnak, hogy a bázis bezárásával több száz hivatásos, illetve szerződéses katona és laktanyai közalkalmazott válik munkanélkülivé, hanem amiatt is, hogy kútba esik a honvédelmi miniszterek egész sora által helyeselt és ösztönzött polgári repülés terve is.
A haderő-átalakítással kapcsolatos döntések szertefoszlatják az ígéretes jövőt: alakulatok költöznek, átalakulnak vagy megszűnnek. Több száz katona kerül új helyőrségbe, de sokan lesznek, akik leszerelnek vagy idő előtt nyugállományba kerülnek – áll abban a tájékoztatóban, amelyet több más alakulat mellett Taszárra is eljuttatott a Honvédelmi Minisztérium. A már amúgy is megcsonkított taszári egység 450 fős állományán kívül még három civil cég dolgozóit is fájdalmasan érintette a bázis bezárásáról szóló döntés. Legfőképpen annak a houstoni székhelyű és 1995 őszén Kaposvárott is „leányvállalatot” nyitó cég alkalmazottjait, akik hosszabb távú foglalkoztatás reményében álltak amerikai szolgálatba. A Brown and Root Corporation houstoni központjának foglalkoztatási menedzsere, Arnold Palmer szeptember közepén arról tájékoztatta Gyenesei Istvánt, a Somogy Megyei Közgyűlés elnökét, hogy cége nem tud olyan megbízatásról, ami garantálná a magyar alkalmazottak megtartását. Ezért a Brown and Root több száz dolgozójának szerződését csak két hónapra hosszabbíthatták meg. Már ez is sejtette: miután az Egyesült Államok hadseregének a továbbiakban nem lesz szüksége Taszárra, a magyar honvédségnek pedig be kell érnie egy repülőezreddel, a bázis hamarosan bezár.
– Ez idő szerint 70 sorállományú katona és 380 tiszt, tiszthelyettes, szerződéses katona, illetve közalkalmazott latolgatja, hogy mi lesz 2005, a bázis bezárása után. Mi a haderő-átalakítás 10. ütemében kerülünk sorra. Tartok tőle, addigra már nem lesz üres hely más alakulatoknál azok számára, akik úgy döntenek, hogy továbbállnak Taszárról – mondja Kisbenedek Sándor alezredes, a taszári egység parancsnoka. – Nemcsak a katonákat érinti az egykori ezred maradványának felszámolása, hanem a családjaikat is. A 380 tiszt, tiszthelyettes, szerződéses, illetve közalkalmazott 80 százaléka családos.
A taszári alakulat megszűnéséről szóló döntés ismertetésekor is szó esett a „fájdalommérséklő”, úgynevezett humán csomagról. – Attól tartunk, nincs abban semmi. Ez csak szemfényvesztés, senkit sem nyugtat meg – mondja egy, a neve elhallgatását kérő repülős tiszt.
Kisbenedek alezredes szerint ez az állomány nyolc éven át becsületesen teljesítette azt, amit a nemzetközi misszió eredményessége érdekében vállalt. – Jól képzett alakulat, katonáim nyolc év alatt a legmagasabb logisztikai képességekre tettek szert. Ha felvettük a kalapot, kalapoljunk végig – mondja dacosan.
Az alig több mint kétezer lakosú falu lakói lassan elfelejtik az „amerikai megszállás” nyolc éve során megszokott harci zajt. Taszáron 2003 őszén rosszat sejtető csend van. – Ezután már nem jönnek kérdezősködni az újságírók, rádiósok, tévések – kesereg a település egyik kocsmárosa, aki nem titkolja: jól jött neki az amerikaiak itteni vendégeskedésével járó „idegenforgalom”.
A polgármesteri hivatalban is a kilátástalan jövőről esik a legtöbb szó. – Totális leépülés elé néz a község. A regisztrált munkanélküliek aránya ma 4-5 százalék, ha bezár a bázis, 10 százalék fölé ugorhat a munkanélküliségi ráta, mert a laktanya, a repülőtér és a bázist kiszolgáló három civil cég ma csaknem háromszáz helybelit foglalkoztat – összegzi félelmét Pataki Sándor polgármester. Szerinte szerencsétlen elgondolás volt a légikikötő területén épülő civil terminál működtetését függővé tenni a katonai reptér technikájától. Ha elkerül innen a torony, ki fog navigálni? A katonai repülőtér bezárásával a polgári légikikötő ütőerét szorítják el.
– Ha valósak a bázis bezárásáról szóló hírek, akkor az valóban megnehezítené, de nem tenné megoldhatatlanná a civil terminál üzemeltetését. A létesítmény már eddig is több mint félmilliárd forintba került, s az majdan a dél-dunántúli gazdaságösztönzés egyik fontos eleme lehet – állítja Gyenesei István. A megyei közgyűlés elnöke lapunknak azt mondta: hivatalos értesítést még nem kapott a honvédelmi tárcától a taszári repülőtér megszüntetéséről. Szerinte nem szabad letenni az itteni polgári repülés feltételeinek megteremtéséről, ugyanakkor tisztázásra vár, hogy azt milyen forrásokkal támogatja a kormány, milyen szerepet vállal benne a Honvédelmi Minisztérium. Gyenesei szerint van esély a taszári katonai repülőtér hasznosítására. Érvei szerint a légibázis földrajzi és stratégiai szempontból is jó helyen van.
Összefogást kezdeményezett Taszár megmentése érdekében Kaposvár polgármestere is. Szita Károly Somogy országgyűlési képviselőihez fordult, és azt kérte: pártállásuktól függetlenül fogjanak össze és lobbizzanak Taszárért. Egyébként Gyenesei és Szita is tárgyalni kíván az Egyesült Államok új budapesti nagykövetével Taszárról, és Medgyessy Péter miniszterelnököt is felkeresnék a somogyi politikusok közösen kialakított álláspontjával.
***
Pályamódosítások.
A taszári gyepszőnyeges repülőtér építését 1928 tavaszán kezdték meg és 1929. szeptember 1-jén avatták fel. A légi forgalom – az akkor modern gépnek számító Fokkerekkel – 1930. április 10-én indult meg. Katonai feladatokra 1936-ban vették igénybe, majd 1937-től kiképzési célra használták a légikikötőt. 1944. október 12-én a dél-dunántúli vasútvonalakat és kőolajipari centrumokat támadó amerikai gépek több bombát dobtak a repülőtérre, de emberéletet nem követelt a légitámadás. Az új légikikötőt – főként „osztályidegen elemekből” álló munkásokkal – 1949-ben kezdte építeni az Állami Betonútépítő Vállalat. Még be sem fejeződtek a munkák, amikor Taszárt szemelték ki az 1950. november 11-én megalakult 50. vadászrepülő-ezred bázisává. 1991. november 1-jén megalakul a 31. Kapos Harcászati Repülőezred, amely – miután 1995. decemberétől az Egyesült Államok a békefenntartó erők részére bérbe vette a légibázist – 1996 végén elhagyta állomáshelyét. Állományának és technikai eszközeinek egy részét a pápai és kecskeméti repülőezred vette át. A taszári légikikötő ma Ferihegy után az ország legkorszerűbb, a legnagyobb gépek fogadására is alkalmas repülőtere.
origo.hu
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó
