Ausztriában tizenkettő, Szlovéniában nyolc, Horvátországban pedig három erőműtől szenved a déli határfolyó, ám az újabb, Novo Virjénél tervezett vízi erőművet már nem viselné el a Dráva, azaz a Duna–Dráva Nemzeti Park rendkívül értékes flórája és faunája – figyelmeztetnek a zöldek, akik szerint óriási különbség a tervezett és a meglévő erőművek között, hogy a korábbiak a folyó gyors sodrású szakaszán épültek, a Novo Virje-i beruházáshoz viszont több tíz kilométer hosszan a bősi felvízcsatornához hasonló mesterséges folyómedret kellene kiépíteni.
Élő Dráva vagy vízi erőmű? – tették fel a kérdést a múlt hét végén Barcson a Dráva Szövetség, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület, a Védegylet és a WWF Magyarország képviselői. Felsorolták azokat a nemzetközi jogszabályokat, illetve állásfoglalásokat – például a határokon átnyúló hatásokról szóló espoo egyezményt vagy a magyar– horvát közös határvízi megállapodást –, amelyeket súlyosan sért a horvát terv.
– Ökológiai merénylet készül a Dráva ellen a Duna–Dráva Nemzeti Park területén, amely súlyosabb az 1992-ben a Duna ellen a Szigetközben elkövetettnél. Ott a magyar politikai vezetés csak utólag mondott le arról, hogy érvényt szerezzen Magyarország a hágai ítéletben is megerősített jogai számára. Most a Dráva ügyében a természetkárosítás megvalósításához előre bátorítást ad – közölte Lányi András író, a Védegylet szóvivője.
A szervezet szerint a Szigetközben immár évtizednyi tapasztalat bizonyítja, hogy a korábbi vízhozam húsz százalékának lebocsátása nem elég az ökológiai és egyéb károk megelőzéséhez. Ez alapján pontosan tudható, hogy mi várható a Drávánál, ahol az eddigi átlagos vízhozam nyolc százaléka jutna a főmederbe a jövőben.
Figyelmeztettek rá: a horvát kormány a Novo Virje-i vízi erőműhöz magyar területről kívánja elterelni a folyót, az energiatermeléshez részben magyar állami tulajdont képező vízenergiát kíván felhasználni. Ez ellen a mindenkori magyar állami vezetés nem tiltakozik, pedig a magyar kormányzatnak vétójoga van a beruházással szemben. Megtámadhatná a tervet horvát és nemzetközi bírói fórumok előtt is. – Megvan a lehetősége arra, hogy megvédje a természeti értékeket a vizes, energetikai és hajózási lobbi támadásától, de nem lép fel ezek érdekében. Ezzel ellenkezőleg azzal, hogy a Dráva Barcs és Novo Virje közötti, jelenleg egyméteres vízmélységű szakaszát belső jogszabályban hajózhatónak nyilvánította, és szerződéstervezetet készített elő a horvát féllel arról, hogy ott 2,5 méteres merülést kell a hajóknak biztosítani, valójában támogatja a Dráva egészének belépcsőzésére irányuló terveket – fogalmazta meg a Védegylet.
A fórum horvát minisztériumi résztvevői, akik mutatós erőmű-tervrajzokkal érkeztek a dél-somogyi kisvárosba, egyebek közt azzal érveltek, hogy a mű jelentősen emelné a Dráva rohamosan csökkenő vízszintjét, valamint a környék apadó talajvizét, egyszersmind „ellensúlyozná a folyó többi erőművének káros hatását”.
A magyarországi zöldszervezetek álláspontja szerint az állítólagos előnyök nem említhetők egy lapon azzal a mérhetetlen ökológiai kárral, amellyel az erőmű és a több tíz kilométeres üzemvízcsatorna megépítése fenyeget. Fónagy Éva, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület programvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a többnyire csúcsra járatott erőmű természetellenes árhullámokat idézne elő a folyón, illetve annak árterében, Ereifer Laurice, a WWF Magyarország képviselője pedig alternatív megoldásként egy, a határon átnyúló zöldfolyosó kialakítását javasolta. Nem zülleszthető kanálissá a Dráva! – hangzott el Barcson a folyót féltő zöldek figyelmeztetése.
Tavaly a magyar környezetvédőkkel együttműködő Tony Vidan, a horvát Zöld Akció nevű környezetvédő szervezet programkoordinátora pedig arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy egyrészt a vízi erőmű építése szerinte nagyon drága befektetés, másrészt nincs szüksége Horvátországnak erre az energiára, mert azt meg tudja termelni más, kevésbé káros hatásokkal járó erőművek létesítésével is. Tony Vidan szerint az érintett falvak nem támogatják az erőmű létrehozását, és éppen ennek megakadályozására szerveződött a több civil szervezetet összefogó Dráva Liga.
„Az erőmű felépítése méteres vízszintingadozásokat jelentene, ami az alsó szakasz holtágainak kiszáradásához vezethetne, és ez jelentősen veszélyeztetné az ott élő állat- és növényvilágot” – magyarázta egy évvel ezelőtt kérdésünkre Parrag Tibor, a Duna–Dráva Nemzeti Park igazgatósága élővilág-védelmi osztályának akkori vezetője. Szerinte ha kipusztul egy faj, akkor ezt a folyamatot már sehogy sem lehet visszafordítani.
Persányi nem aggódik, Szita tüntetésre készül
Van-e oka aggodalomra a zöldszervezeteknek a Novo Virje-i vízi erőmű megépítése miatt? – kérdeztük Kaposvárott a környezetvédelmi minisztertől. Persányi Miklós szerint nincs, mivel a horvát féllel megállapodás történt a közös hatásvizsgálatok elkészítéséről. Hozzátette: az utóbbi hónapokban több magas szintű magyar–horvát találkozón is szóba került az új erőmű megépítésének kérdése, és napirenden van az egyeztetés a magyar–horvát határvízi bizottságban is. Persányi Miklós szerint a Drávát mindenképpen meg kell óvni a folyót veszélyeztető beavatkozástól. Kaposvár polgármestere, Szita Károly – aki végzettsége szerint környezetvédelmi szakmérnök – Persányi Miklós társaságában kijelentette: – Ott voltam a gyurgyeváci erőmű elleni tiltakozáson is, és Novo Virjénél is ott leszek!
Az előző kormány, bár látványos lépéseket nem tett a „Drávaszaurusz” felépítésének meggátolásáért, 2001 februárjában Turi-Kovács Béla akkori magyar környezetvédelmi miniszter mégis hivatalosan közölte horvát partnerével, hogy a létesítménynek káros környezeti hatásai lehetnek magyar területen. A magyar kormány 1999-ben hozott határozata pedig kimondja: Magyarország ellenzi a drávai vízi erőmű megépítését. Bozo Kovacsevic akkori horvát környezetvédelmi miniszter a tiltakozás hatására arról tájékoztatta magyar kollégáját, hogy a közeljövőben várhatóan nem kezdik meg az erőmű építését. Ma azonban minden jel arra mutat, hogy a horvát kormány már nem tart Magyarország ellenlépéseitől, ellenkezőleg: partnert lát a Medgyessy-kabinetben és Persányi Miklós minisztériumában. Magyarázatot adhat a magyar álláspont felpuhulására, hogy a területért felelős Persányi a nyolcvanas évek végén még a „másik oldalon” dolgozott. Amíg tízezrek tüntettek a nagymarosi gát ellen, a mostani tárcavezető feladata a pártállami vízügyi minisztériumban a „Duna-ügy kezelése” volt.
origo.hu
Csurka Istvánnak mindenben túl korán volt igaza - az író-politikusra emlékeztek a Terror Háza Múzeumban
