Klaus kárpótolna ’68-ért

A rendszerváltást követően Csehországban időről időre kárpótolták a kommunizmus üldözötteit, illetve az áldozatok hozzátartozóit. Az elmúlt közel másfél évtizedben a törvényhozás a költségvetés lehetőségeihez mérten igyekezett enyhíteni a múlt sebei okozta fájdalmakat.

Három éve alkotott olyan törvényt a cseh parlament, amely lehetővé tette azok kárpótlását, akik 1939 és 1945 között külföldi hadseregek tagjaiként harcoltak a nácizmus ellen. Már több mint egy éve hatályos az a jogszabály is, amely lehetővé teszi a szovjet internálótáborokba a 40-es és 50-es években elhurcoltak kárpótlását.
A holokauszt, az antifasiszta ellenállás, illetve a szovjet és a cseh kommunista rendszer áldozatainak kárpótlása után Csehországban elérkezettnek látják az időt az 1968-as megszállás és az azt követő három évtized áldozatainak kárpótlására is. Ezzel összefüggésben a Polgári Demokrata Párt (ODS) törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé. Eszerint, akik a megszállás alatt meghaltak, hozzátartozóik egymillió, a tartós következményekkel járó sebesülést szenvedettek félmillió, a többi sebesült pedig százezer korona kárpótlásban részesülne. A törvény előterjesztői elismerik, nincsenek pontos adataik az áldozatok számáról. Jelenlegi ismereteink szerint 1968. augusztus 21. és szeptember 9. között a megszállók 72 személy életét oltották ki, 266-ot súlyosan megsebesítettek, a könnyebb sérüléseket szenvedettek száma 436. A kommunizmus bűntetteit vizsgáló dokumentációs hivatal ugyancsak igazságosnak tekinti a múlt sérelmeinek orvoslását.
A cseh parlamenti pártok óvatosan, ám semmi esetre sem elutasítóan fogadták az ODS javaslatát. Az azonban feltételezhető, hogy a kommunista képviselők nem támogatják a törvényjavaslatot, hiszen eddig szinte valamennyi, a kommunista múlttal való szembenézést elősegítő kezdeményezést visszautasítottak. Az ODS javaslatával kapcsolatosan azt szorgalmazzák, hogy a kártérítés terheit ne a cseh költségvetésből fedezzék, hanem azokra az országokra hárítsák, amelyek hadseregei 1968-ban megszállták Csehszlovákiát.
A csehországi kárpótlási kezdeményezések közé tartozik annak latolgatása is, hogy kedvezően rendezzék az országban maradt azon szudétanémetek vagyon-visszaigénylési, illetve kártérítési igényeit, akik bár megkapták a csehszlovák állampolgárságot, nemzetiségük miatt hátrányos megkülönböztetésben részesültek az ötvenes években.