Kényszerhelyzet szülte a területfejlesztési tanács fájdalmas döntését, mindazonáltal lehetőséget kívánunk biztosítani ahhoz, hogy az üzem működjön. A 28 milliós támogatás visszafizetéséről hozott döntéstől azonban nem tekinthetünk el – érvel Gyenesei István, a Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke. Ez azt jelenti, hogy a babócsai székhelyű kht.-nek a vele kötött szerződésben foglalt támogatás kamatokkal növelt összegét azonnal vissza kell fizetnie – áll abban a sajtóközleményben, amelyet a területfejlesztési tanács által megbízott monitoring-szakértő, Fazekas István készített.
Egy barcsi cég lepusztult ipartelepére vetettek szemet három éve a babócsai romák, amit – miután jelentős támogatáshoz jutottak – 22 millió forintért megvásároltak. Az üzemet felújították, és hogy hozzákezdhessenek a munkához, a telep 650 négyzetméteres nagycsarnokába faipari, főként raklap előállításához szükséges használt gépeket vettek. Terveik között szerepelt lakásépítéshez szükséges fakellékek gyártása is. Mivel azt remélték, hogy bekapcsolódhatnak a gazdasági tárca és az Országos Cigány Önkormányzat roma-lakásépítési akciójába, beszereztek egy csaknem egymillió forintos hidraulikus vályogprést is.
A roma üzem ezt követően nemigen hallatott magáról, a 28,4 milliós támogatást odaítélő megyei területfejlesztési tanácsot viszont jogszabály kötelezte arra, hogy rutinellenőrzést végeztessen a támogatást elnyert cégnél, melynek tapasztalatait a sajtó útján is megismertesse a közvéleménnyel.
– Az államkincstár munkatársaival közösen vizsgálódtunk 2002-ben Babócsán, és megállapítottuk, hogy az üzemben faipari tevékenységként ládákat és raklapokat készítenek, ám az ott dolgozó 16 személy foglalkoztatását a kht. ügyvezetője nem tudta dokumentálni. Néhány hónappal később ellenőriztük, hogy mi valósult meg a megyei területfejlesztési tanács és az Országos Cigány Önkormányzat együttesen ötvenmilliós támogatásából. Azt találtuk, hogy a területvásárlás megtörtént, arra felhúztak egy ingatlant, vásároltak gépeket is, ám itt már egy súlyos problémát fedtünk fel. A gépeket ugyanis ipari áram híján nem használták. Mint megtudtuk: az ipari áramot olyan területen vezették volna az üzembe, amelynek használatához nem volt engedélyük. A tulajdonos visszabontatta a vezetéket, ezzel megszűnt az üzem áramellátása. Ilyen körülmények között a foglalkoztatottak csak úgynevezett kézi munkát végezhettek, és csak állagmegóvási feladatot kaptak. Súlyos szerződésszegésnek minősül az is, hogy egy, a pályázati pénzen vásárolt személygépkocsit – két hónappal a jármű megvásárlása után – engedély nélkül értékesítettek. Az üzemben tényleges foglalkoztatás nem folyt, amit vállaltak, nem teljesítették – összegezte az ellenőrzések tapasztalatait Fazekas István.
A monitoring-szakértő szerint nehéz helyzetbe került a kht., mert a 28,4 millió forintos támogatást kamatostól vissza kell fizetnie. Az üzemet – mint minden állami támogatással megvásárolt ingatlant – jelzálog terheli. Végső esetben tehát értékesíteni kell, hogy az FVM pénze – amit pályáztatóként a megyei területfejlesztési tanács a roma üzemnek juttatott – visszatérüljön. – Ha megtérül is, a megye számára végképp elvész, mert visszakerül a központi költségvetésbe. Ritka a babócsaihoz hasonló szerződésszegés – mondja Fazekas István. Megtudjuk: a területfejlesztési tanács újabb szakértőt kért fel az üzem vizsgálatára. – Mielőbb döntést kell hozni. Olyan faipari gesztorra lenne szükség, amelyik felkarolja a vállalkozást, munkához juttatja a sokgyerekes roma famíliák családfőit, és jövedelemhez, árbevételhez a kht.-t. Higgye el, igen sok álmatlan éjszakát okoz számomra, ami ott történik. Meggyőződésem, többre érdemes ez a vállalkozás. Van még esélyük a gödörből való kijutásra.
Bogdán Péter, a kht. ügyvezetője nem érti, hogy mit ellenőriztet a területfejlesztési tanács, ha már döntött a támogatás visszavonásáról. Szerinte minden megvásárolt gépről, szerszámról, kifizetésről van bizonylatuk. Azt viszont a megyei napilap kérdésére elismerte, hogy mivel az egyik földtulajdonos kiszedette a telkére engedély nélkül elhelyezett villanyoszlopokat, tavaly december 17-e óta nincs ipari áramuk. Hogy mikor lesz, nem tudja. Abban viszont biztos, hogy az üzem – a kéthektáros területtel együtt – legalább hetvenmilliót ér.
Babócsa expolgármestere, András Zoltán úgy látja: akaratán kívül jutott nehéz helyzetbe az üzemtulajdonos Somogyi Cigányságért Kht. Az a baj, hogy nem találták meg a piacot – fűzte hozzá. Gyenesei István is lát esélyt a bizonyításra. – Mi is azt szeretnénk, hogy működjön az üzem és enyhítse az ottani cigánycsaládok megélhetési gondjait.
A babócsai telep vaskapuján és odabenn a munkacsarnokok ajtaján hetek óta lakat van. Munkára – ipari áram bevezetésére vár tizenhat megkeseredett roma ember. – Van közöttük, akinek nyolc gyereke van – mondja Bogdán Péter.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
