Sétálóutcává válhat a sármelléki repülőtér

Hiába születnek egyre-másra a kormányhatározatok a repülőtér fejlesztésére, Sármellék helyzete egyre kilátástalanabb – mondta Zóka István, a Balaton-West Airport Kft. üzemeltetésére bízott repülőtér igazgatója. A tihanyi kormányülésen egy 600-800 millió forintos reptértámogatásról esett szó, ám erről az illetékes tárca vezetője, Csillag István nem tud. Az igencsak megkeseredett repülőtér-igazgató szerint félő, hogy hamarosan arról kell dönteni: autópálya vagy Zalavár és Sármellék között sétálóutca legyen a 2500 méter hosszú, jó minőségű reptéri fel- és leszállópálya.

Tavaly 975 légi jármű landolt a sármelléki repülőtér betonján, és 15 273, főként hévízi gyógyüdülésre érkező turista szállt ki a gépekből, idén október 20-ig 1433 gép érkezett 21 143 utassal. A Nyugat-Európából és Oroszországból érkező légi járművek száma 47, az utasoké 39 százalékos növekedést mutat – idézi a legfrissebb statisztikai adatokat Zóka István. Ha ez sem elég érv a reptérfejlesztésre hozott kormányígéretek beváltásához, akkor nem tudom, mivel kellene még előállnom – mondja boszszúsan.
– A dinamikus forgalomnövekedés és a nyugat-balatoni régió turisztikai kínálatának egyre fokozódó légiforgalmi igénye ellenére a repülőtéri infrastruktúra tíz esztendő alatt semmit sem fejlődött, továbbra sem tudunk fogadni éjszakai járatokat, hogy csak a legfájóbb gondunkat említsem – mondja Zóka István. – A nyár közepén tartott tihanyi kormányülésen egy 600-800 millió forintos támogatásról esett szó, ám ennek komolyságáról mindmáig nem sikerült meggyőződnöm. Félő, ez az ígéret is beváltatlan marad – fűzi hozzá. A reptértulajdonos két önkormányzatnak, a sármellékinek és a zalavárinak nincs miből fejleszteni. Hogyan is futná az egyébként is magukra hagyott községeknek nemzetközi léptékű fejlesztésekre, és nyilvánvaló, mostanság a környező településeknek sem a „repülőtér kivilágítása” a legfontosabb gondjuk. A régió kisvállalkozásai is kivárnak, pontosabban azok is úgy látják: országos érdek a turisztikai bevételek növekedését ígérő repülőtér-fejlesztés.
A gazdasági és közlekedési tárca vezetője nem tud arról, hogy Tihanyban szó esett volna a sármelléki repülőtér támogatásáról. Csillag István lapunknak azt mondta: tudomása szerint a Budapest Airport kapta feladatul, hogy a fővárosban már nem használt berendezéseivel Sármelléket segítse. Azzal egyébként a gazdasági miniszter is egyetért, hogy fejlesztésre szorul a sármelléki légikikötő, a repülőtér forgalmára vonatkozó statisztikai adatokból azonban, mint mondta – mivel azok csak ezres-tízezres utasforgalmi adatokat idézve számolnak be jelentős növekedésről –, nem vonna le messzemenő következtetést. Szerinte Sármelléken legyenek a fejlesztéshez helyi magánbefektetők, vállaljanak részt a korszerűsítésből a környékbeli önkormányzatok, és harmadikként a kormány.
Sármelléken immár tíz éve ismerik ezt a bölcs tanácsot, ám mégsem jutottak egyről a kettőre. Úgy látszik, az idegenforgalom még mindig nem ismerte fel a légikikötőben rejlő lehetőségeket. Pedig azon a bizonyos tihanyi kormányülésen elvileg a balatoni turizmus bajainak gyógyítására született intézkedéscsomag.